"Első gondolatod, hogy elcserélték a tárgylemezt, a következő, hogy most itt, a konyhában, a telefon mellett azonnal vágják le bármelyik testrészedet, csak ne kelljen meghalnod, hiszen még fel kell nevelned két kiskorút és még nem voltál Rómában."
Ma Magyarországon
az emlőrák szűrésére
a társadalombiztosítás három lehetséges megoldást támogat. A 45 év felettiek számára évenkénti mammográfiás vizsgálatot, valamint mindenki másnak a nőgyógyásza, esetleg a háziorvosa által indokoltnak ítélt részletes kivizsgálást. Ez állhat mammográfiából, illetve a mell szimpla ultrahangvizsgálatából, továbbá kérdéses esetben sejtmintavételből (citológia). Ezenkívül természetesen bárki kérhet beutalót mellrákszűrésre. A Budai Mamma Centrumba vagy bármelyik, megfelelő felszereléssel rendelkező kórházba irányított nőnek legalább három hét várakozásra kell számítania, még akkor is, ha orvosa nyomatékos indokkal, rosszindulatú daganat gyanújával kéri a kivizsgálást. Az itt-ott állomásozó mammográfiás buszokra sem lehet csak úgy felszállni, ha éppen akkor kapja el az embert az ihlet, amikor meglátja a tömegközlekedésből kivont Ikarus hátsó ajtajában dohányzó asszisztenseket. Oda is beutaló kell, meg előjegyzés.
"1999 és 2002 között ötször jártam nőgyógyásznál. Az általam nagyon kedvelt orvos, aki még azért sem haragudott, amikor szülés közben megrugdostam, egyetlenegyszer sem vizsgálta a melleimet, még akkor sem, amikor rákszűrést végzett. Én találom zuhanyozáskor a másfél centis csomót a bal oldalamon, négy héttel azután, hogy utoljára nála jártam. Rutinos struccként biztosítom magam róla, hogy nincs ott semmi, és az is elmúlik a következő hónapra. Nem múlik el. Ultrahangvizsgálat, sejtmintavétel, diagnózis, sebészkeresés."
Mivel a mellrák leggyakrabban a tüdőbe és a májba ad áttétet (másodlagos daganat), műtét előtt mindenképpen szükséges a mellkasröntgen és a has teljes ultrahangvizsgálata.
"Fekszem a vizsgálóasztalon, ráz a hideg, a mosolygós orvosnő elkomorult arccal csúszkáltatja az ultrahangkészülék fejét a májam körül. Attól tartok, hogy elhányom magam a félelemtől, hol is lehetne áttétem, ha nem a májamban, ennyi toxikus éjszaka után? Ez egy epekő, mondja, én pedig röhögni kezdek, és nem tudom, sikerül-e abbahagynom."
A rosszindulatú emlődaganat eltávolítása
nem feltétlenül jelenti a mell eltávolítását is
Az esetek nagy részében csak akkora részt vesznek ki a mellből, hogy ép, egészséges szövet határolja a kiemelt tumort, melyet azonnal szövettani vizsgálatnak vetnek alá, tekintve, hogy ennek eredménye perdöntő a rosszindulatúság kérdésében. Amit viszont senki sem úszhat meg, az a hónaljárki nyirokcsomók kiemelése. Ezeket is vizsgálják annak kiderítésére, megkezdődött-e a rákos sejtek kiáramlása a nyirokkeringésbe, illetve azon keresztül más szervekbe. Az Egyesült Államokban bevett szokás az úgynevezett együléses mellplasztika, amikor a sebész a beavatkozást azonnali, részleges vagy teljes implantátumbeültetéssel fejezi be. Ezt itthon az onkológusok nem tartják célszerűnek, tekintve, hogy a mell, illetve a mellkasfal további vizsgálatait jelentősen megnehezíti az implantátum jelenléte. Ennek ellenére célszerű olyan sebészt választani, akinek van plasztikai és helyreállító sebészi végzettsége, mert nem mindegy, hogy a mellen, illetve a hónaljban milyen látható nyomai maradnak az operációnak.
"A műtét másnapján saját lábamon támolygok ki az őrzőből. Juszt is megmutatom, hogy csak táppénzcsaló vagyok. Hónom alatt hatalmas ragtapasz, találgatom, mekkora lehet a vágás, mellemen ugyanakkora kötés, de legalább be tudok alá kukucskálni. Decens félhold a mellbimbóm felett fekete cérnaöltésekből. A következő héten fekszem, ezem, alszom és élvezem a családom, a barátok, az orvosok és nővérek kedvességét, együttérzését. Nem gondolok semmire. Az ötödik napon érkezik a szövettani vizsgálat eredménye, az épnek hitt szövet szélén mikroszkopikus méretű elváltozást találtak. A sebész nem akarja eltávolítani a mellem, úgy gondolja, ha tovább metszi a sebszéleket, az elég lesz. Az onkológus viszont úgy gondolkodik, hogy a mellem nem elég nagy (szövetdús) ahhoz, hogy elegendő egészséges szövet maradjon. Nekem kell döntenem. Inkább nem kockáztatnék, még mindig marad egy cicim."
A kemoterápia
(gyógyszeres kezelés), illetve a sugárterápia megelőzést is szolgál. Amikor nem találnak áttétet, akkor is biztos, hogy van néhány száz keringő rákos sejt, amelyeket el kell pusztítani. Minél fiatalabb valaki, annál gyorsabb a sejtosztódása, és ez igaz a rákos sejtjeire is. Ezért az utókezelés is drasztikusabb. A kemo- és sugárterápia is meghatározott, szoros protokoll alapján zajlik. Általában "szendvics" megoldásban alkalmazzák, három infúziós kezelés után huszonöt alkalom besugárzás, majd újabb három infúzió. A kemoterápia háromhetenként egy infúzióból áll, sugárkezelésen viszont naponta kell részt venni, általában 25 napon át. A sugarazásnak egy kellemetlen mellékhatása van, a bőr néhány alkalom utáni megégése, de ez kivédhető az orvos által ajánlott krémekkel. Nem védhető ki viszont a hajhullás, amit az egyik kemoterápiás szer okoz. A hányinger, illetve a hányás nagyon jól csillapítható, olyan gyógyszerekkel, amelyek "kikapcsolják" az agy hányásért felelős központját. Ezt mindenki kap a kezelésekkor, illetve otthonra, hátha szükség lesz rá.
"Az első infúziót követő harmadik héten a stúdióban, adás közben a kezemben marad egy hajtincsem. Az ujjamra csavarom, és zsebre teszem. Két nap múlva már annyira fáj a fejbőröm, hogy nem tudom este lerakni a fejem a párnára. Rájövök, hogy ha marokszámra kihúzom a hajamat, csillapul a fájdalom. A harmadik kezelésen már teljesen kopasz vagyok. A roszszullétek alkalomról alkalomra erősebbek, és egyre több napon át tartanak. A kezelés utáni napokon csak feküdni tudok, a plafont bámulom és várom a tavaszt. Addigra vége lesz. A 34. születésnapomon kapom az utolsó infúziót."
A kezelések befejeződése után hat héttel teljes kivizsgálás kezdődik. Minden szervet igyekeznek a legalaposabban megvizsgálni, nincs-e nyoma áttétnek. Ezek a vizsgálatok félévente, majd évente ismétlődnek tíz éven keresztül. A helyreállító műtétre, amelyet a tb 100 százalékban fizet, a diagnózis felállítása után leghamarabb másfél évvel kerülhet sor.
Az áttét és nyirokcsomó-érintettség nélküli mellrákos betegek 10 éves túlélése (gyógyulása) 92 százalékos. Ebben benne vannak az egyéb krónikus betegségben szenvedők, a nagyon idősek, illetve azok is, akik valamelyik kezelést nem vállalták vagy nem bírták.
Bene Zsófia
