A Tünet Együttes Négy fal között című, friss előadása ismét inkább színház, mint táncelőadás, bár a mozgásnak vagy éppen a „bénultságnak” fontos szerepe van benne. A darab az együttes próbatermében, kicsi, intim térben látható. Az alcíme: Zárt ajtók, tárt lábak – ebből talán sejthető, hogy a hétköznapi szexualitásról szól.
Néző és alkotó egymás arcába mászva, egyszerre jön zavarba a helyzetektől, amelyeket azért mégis a színészek játszanak le. Egy család élete bonyolódik a játéktérben, ahol rendesen összemosódnak privát történeteik. Egy harmincas, elvált anyjánál élő lány, akit Székely Rozi játszik, telefonszexbe és hajába temetkezve. Az anya Szalontay Tünde, a szexuális szabadságot épp felfedező asszony, aki fitneszedző pasijának (Szász Dani) az impotenciájával van elfoglalva, miközben lányát a kései szexuális tanácsaival még mélyebbre löki. Az anya terhes húga (Furulyás Dóra) és férje (Czakó Máté) rendre kudarcba fulladó, ám meghökkentően valóságosnak tűnő szexuális játékokat folytatnak a színen, míg kapcsolatuk végleg válságba kerül. A meztelenség természetességét, a színészek profin „eltartós” játékát és a mozdulatokkal való bánás lazaságát a Tünet Együttes esetében talán nem is kell említeni. Ami érdekesebb, hogy az egészet valami autentikusnak tűnő amatőrséggel kell játszaniuk, lejárt szavatosságú, jelzésszerű tárgyak között, mert csak így tudják megvalósítani Ördög Tamás vendégrendező (Dollár Papa Gyermekei) koncepcióját. Ugyanis dr. Fritz Kahn A szerelem iskolája című, ötvenes évek végén megjelent kultuszkönyvének szövegéből dolgoztak, amitől brutális retró lett az egész. A befogadói attitűd így attól is függhet, hogyan vagyunk képesek elfogadni azt, hogy szüleink, sőt nagyszüleink is éltek szexuális életet. Arról nem is beszélve, hogy ez így megy majd az idők végezetéig, mert jönnek a gyerekek. Kellemetlen szappanopera ez.
Jurányi Ház, szeptember 30.
