Színház

„Leprásnak éreztem magam”

A Pál utcai fiúk Csónakosaként ismerte meg az ország, de megviselte a vígszínházi musical sikere, és hogy sokan Molnár Ferenc vagány nagykamaszával azonosítják. Ma már a k2-ben játszik, és a diákok szemét szeretné rányitni arra, hogy Greta Thunberg, a #metoo vagy a klímaválság kérdése sem csak fekete vagy fehér. Marton-ügyről, szputnyikos múltról és a nyolcórás Karneválról is beszélgettünk.
  • Soós Tamás
  • 2020. április 5.

Incesztus és fétis

Az Örkény Színház Asbóth utcai stúdiójának ajtaja most a hírhedt berlini technóklubba, a Berghainba vezet. A biztonsági őrök beengedik a fehér ruhás, ártatlan idegent, Oresztészt. Sötét fények, masszív szexualitás, euforikus hangulat. Az előadás azonban nem a buli felfokozott pillanatait idézi, hanem a lejövés fájdalmas óráit, amikor az ember szembesül a tetteivel.
  • Gubán Mária
  • 2020. április 5.

Húzd meg, ereszd meg!

A vonatkozó törvény módosítása és a kormányzati nyomásgyakorlás miatt a főváros vezetése defenzívába szorulva tárgyal a színházak fenntartásáról. A tét nagy: megtarthatják-e a fenntartói jogköreiket, vagy jönnek a tisztán állami „jobbos” és fővárosi „ellenzéki-balos” színházak?

Idegen kéz

Kezek vannak mindenhol a Narratíva Társulat legújabb, Szenteczki Zita rendezte előadásában. Vékony pálcákra ráhúzott, kissé vérfagyasztó mementóként, múzeumi tárgyként és bábként is funkcionáló kezek, melyek bizonyára számtalanszor emeltek szájakhoz olcsó cigit és konyakot. A valaha hozzájuk tartozó embereket nekünk kell elképzelni.