ZSINÓRPADLÁS - rés a présen

Kötés, kötődés, kötöttség

Kerkay Rita színész

  • rés a présen
  • 2020. március 20.

Színház

rés a présen: Amióta végeztél az egyetemen, szerződéses színész vagy Fehérváron. Így szeretted volna?

Kerkay Rita: Végzős koromban nem volt konkrét elképzelésem, hogy melyik színházban szeretnék dolgozni, vagy milyen színházat akarok csinálni. Csak azt tudtam, hogy dolgozni akarok, és minél többet megtanulni a szakmából. Az elmúlt években egyre több lehetőségem nyílt a színészi munkán túl más területeken is kipróbálni magam a székesfehérvári Vörösmarty Színházban, tervezhettem díszletet, csináltam kiállítást a festményeimből, dolgoztam rendezőként, és gyerekeket mentorálok egy színházi program keretein belül.

rap: Milyen előadásokban, milyen szerepekben vagy látható jelenleg?

KR: Margitot játszom a Régimódi történetben, Jósnőt és Nővért A Vágy nevű villamosban, valamint Cate-et Sarah Kane Szétbombázva című darabjában. Januárban mutattuk be Ljudmila Ulickaja Odaadó hívetek, Surik című regényének színpadi változatát, amelyet Selmeczi Bea írt és én rendeztem, valamint díszlet- és jelmeztervezőként is dolgoztam benne.

rap: Hogyan talált meg Ulickaja?

KR: Bagó Bertalan ajánlotta nekem ezt a szöveget. Ulickaja regényében nagyon megragadtak az állandóan kötő, kézimunkázó nőalakok. Kötés, kötődés, kötöttség, kötelesség… Rájöttem, hogy fonallal és kötőtűkkel mindezeket meg lehet mutatni. Ezért a díszlet több száz gomolyagból és befejezetlen kézimunkából áll. Ulickaja elképesztő humorral és pontossággal ábrázolja a női sorsokat. Például, hogy hányféleképpen lehet viszonyulni az anyasághoz. Van egy nő, aki lányt szeretett volna, de fia született, van, aki nem tudja megélni az anyaság örömét, hiába van gyermeke, és van, aki hiába szeretett volna gyereket, elvetélt. A darab és a regény is játszik a szereplők közötti külső-belső hasonlósággal. Perczel Enikővel ezeket akartuk felerősíteni azzal, hogy Varga Mária és Ballér Bianka több karaktert is megformál. Néha egy-egy szerelmünkben felismerjük a szüleink, nagyszüleink tulajdonságait. Verocskát Varga Lili, a fiát, Surikot Benkő-Kovács Gergő alakítja. Burján Gabriella hozta létre az előadás zenei világát. Január 10-én volt a bemutató a Pelikán Fészekben. Imádtam ezt a próbafolyamatot! Csodálatos embe­rekkel dolgoztam, akik minden kezdeti ügyetlenségemen átsegítettek, és bíztak bennem.

rap: Milyen bemutatókra készülsz még az évadban?

KR: Most próbáljuk Hadar Galron Megtisztulás – Mikve című darabját, amelyet Telihay Péter rendez a Pelikán Fészekben. Varga Mária, Váradi Eszter Sára, Varga Gabriella, Kiss Diána Magdolna, Varga Lili, Ballér Bianka és Koreny Réka játszanak még benne. Március 7-én lesz a premier. A darab nyolc nő történetét mutatja be. Intim térben, egy rituális fürdőben játszódik a cselekmény, de mégsem marad rétegtörténet. Nagyon pontosan beszél a nők elnyomott helyzetéről, családon belüli erőszakról, áldozathibáztatásról, sztereotípiákról, elvárásokról, amiket a társadalom a nők felé támaszt, arról, hogyan helyez nyomást a politika a magánéletre. Én egy hatgyerekes családanyát játszom, aki titokban elköttette magát, hogy ne essen többet teherbe. Számomra az a legfontosabb üzenete, hogy a hallgatással is lehet ölni. A tétlenség vagy a segítség megtagadása is bűnrészesség. Merjünk beszélni! Ezután Werner Swab Népirtás, avagy nem funkcionál a májam című darabjában fogok dolgozni, amelyet Zsótér Sándor rendez, aki az egyetemen osztályfőnököm volt.

rap: Milyen távolabbi terveid vannak?

KR: Tanulásban akadályozott fiataloknak szeretnék létrehozni olyan előadást, amelyben egy kötelező irodalmi művet dolgozunk fel. A nyáron ennek az előkészületeivel szeretnék foglalkozni.

rap: Színésznőnek vagy színésznek lenni jobb szerinted?

KR: Ha a drámairodalomból indulok ki, egyértelműen színésznek, sokkal több férfiszerep van.

 

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.