Színház

Anatómiai lecke

  • Sisso
  • 2018. március 14.

Színház

Urbán András az újvidéki Szerb Nemzeti Színház színészeivel mutatta be szerzői projektjét Danilo Kiš azonos című művének motívumai alapján a legutóbbi szabadkai Desiré Central Station fesztivál nyitó előadásaként. Urbán rendezése üdítő pokla a színházcsinálásnak, kijózanító pofon a nagy pannon apátiának is.

Nem sokszor ér bennünket olyan kulturális sokk, hogy Petőfi A farkasok dala című versét szerbül éneklik punkzenei kísérettel, tömegtorna kíséretében. Hogy a magyar feliratot nem győzzük olvasni a plafonon, mert nem szeretnénk elszalasztani egyetlen mozdulatot sem a „balkáneurópai” történelmi boncolásból a színpadon. Trauma és terápia ez a kontrollált színészi megbolondulással operáló, nacionalizmust értelmezni próbáló koncertszínházi performansz. Ugyanakkor mintha tudományos- ismeretterjesztő előadást hallgatnánk a társadalmi-politikai recesz­szióról, a cenzúráról, a művészek meghurcolásáról, a totalitarizmus által mindenkor ránk erőltetett optimizmusról. A nyers élőzene, a vad fizikalitás és Urbán szövegmontázsai felturbózzák Danilo Kiš pamfletjét, amelyben a szerző a Borisz Davidovics síremléke című regényére egykor érkezett irodalmi-politikai reakciókkal számol le. Színházi referenciák is előkerülnek Oliver Frljićtől Ljubiša Ristićig, erősítve az alapművet, amelyről Eörsi István azt írta 1978-ban, hogy „a szerző legprofetikusabb alkotása”. Milyen igaz. „Azt tanácsolom, hogy ne tévesszék meg Önöket az olyan kifejezések, mint a szocialista forradalom, az önigazgatás, a sztálinizmus. Ne higgyék, hogy a múltbéli dolgokról van szó.”

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

A krétafelkelés

Valaki feljelentette Michal M.-et – az eset nem nálunk, hanem a távoli és egzotikus Szlovákiában történt. Nálunk ilyesmi nem fordulhat elő.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.