A Játékszín és a Budapesti Kamaraszínház támogatását a 2011/12-es évad végén szüntette meg a kulturális tárca, takarékosságra hivatkozva, felbontva közhasznúsági szerződésüket. Miután a tulajdonos, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) nem kapta meg a működéshez szükséges támogatást a Szőcs Géza vezette államtitkárságtól, úgy döntött, végelszámolja a társaságokat. Kereshettek volna persze olyan vezetőt, aki részben üzleti formában, jóval kevesebb állami támogatásból működteti a színházat, de nem tették. A társulat nélküli körúti bulvárszínház, a Játékszín privatizációja ésszerűnek tűnt.
| ||
Ehelyett azonban 2012. augusztus 1-jén megkezdték a végelszámolást. Németh Kristóf ekkor vételi ajánlatot tett, eközben az MNV Zrt. megbízta a Gordius Consulting Zrt.-t a Játékszín vagyonértékelésének elkészítésével. Ám a Centrál felmérésétől eltérően itt a tulajdonosi döntés úgy szólt, hogy a Játékszín jogutód nélkül megszűnik, „így az értékbecslés során mindazok a módszerek kizárhatók, melyek folyamatos jövőbeni működést feltételeznek” – olvasható a dokumentumban. Tehát a máig használt berendezési tárgyak zömét, díszleteket, szoftvereket, projektort, jegynyomtatókat, hangfalakat, erősítőket, fénypultot, reflektorokat, mikrofonokat értéktelennek nyilvánították. Hiszen ezek – az előadások jogaival együtt – csak egy működő színházban érnek valamit, egyenként a piacon értékesítve csupa használt lom. De még ami érteket képviselt, az sem lett több 8,7 millió forintnál. A több mint 1500 négyzetméteres ingatlan bérleti jogát 8 millió forintra értékelte a vagyonbecslő. A színház kötelezettségei, illetve egyéb – például a nettó 10 millió forintos (!) iratőrzési és -rendezési – költségek levonása után jött ki a társaság vagyonértékeként 2,9 millió forint. A vagyonbecslés hangsúlyozza, hogy megállapításai csak az adott feltételek esetén érvényesek.
Alighogy elkészült a színházi funkcióval nem számoló értékbecslés, Németh Kristóf, Bank Tamás, Metz Alexandra és Szűcs Attila szeptember 28-án megtette 3,1 millió forintról szóló ajánlattételi nyilatkozatát. Németh akkor úgy nyilatkozott, nem ismerte, mekkora összegre értékelte a társaság vagyonát a Gordius Consulting. Mivel a vételi ajánlat meghaladta a vagyonértéket, az MNV Zrt. az értékesítésnek nem látta akadályát, a versenyeztetéstől pedig a kis érték miatt el lehetett tekinteni.
Ahhoz képest, hogy a színházat azért kellett végelszámolni, mert nem kapott állami támogatást, a minisztériumtól megtudtuk, hogy a Játékszín a nem minősített színházművészeti szervezetek pályázatán 2013-ban 7 millió forint támogatásban részesült, emellett egy szeptemberi kormányhatározat jóvoltából az előző évi maradványkeretből 63,4 millió forintot kaptak a színház „zökkenőmentes szakmai feladatellátására”. Ez a korábbi állami támogatás 44 százaléka. Idén már nem kellett a maradványok között keresgélnie a kormánynak, hanem betervezte ugyanezt az összegű támogatást. Németh Kristóf igazgató elmondta, hogy az állami támogatás mellett 84 millió taót és 105 milliós jegybevételt sikerült realizálniuk. A Barátok köztből ismert színész szerint a magánszínházé a jövő, pár nappal ezelőtt meg is alapította a Magánszínházak Szövetségét.
Hamvay Péter teljes cikkét – és benne a Centrállal, az Átriummal és a Kamarával – a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvashatja.
