Színház

Beaumarchais: Figaro házassága

  • Sisso
  • 2020. november 29.

Színház

A mű előzménye A sevillai borbély, amelyben mint tudjuk, Almaviva gróf becserkészi és elveszi feleségül Rosinát.

A folytatásban Almaviva egykori cinkosa, Figaro készül házasodni, annyi nehezítéssel, hogy a gróf szemet vet a menyasszonyára és ebből számos további konfliktus támad.

A pörgős, szellemes vígjáték érvényességét az az általános törvényszerűség adja, hogy a hatalmat gyakorlók mindig vissza fognak élni a hatalmukkal (rendező: Alföldi Róbert). A szereplők mai figurák, a helyszín, a „kastély” egy meglehetősen giccses polgári szalon, mely talán a mai politikai elit ízlését tükrözi, ahogy a kert is a kiábrándító tujákkal. A rendezés ráadásul a szájmaszkot és a járványidőszak viselkedési kódexét is finoman beleszövi az előadásba.

A számos aktuális poénnal és gesztussal feltuningolt átirat végső soron szellemesnek mondható, bár a harsány, túltolt játék meglehet, az eredetinek is sajátja, itt jobbára a showműsorok vagy szappanoperák szereplőinek ripacskodása lett rápakolva.

A címszereplő Chován Gábor szédítő mélységbe kalauzolja a nézőket egy nagymonológban, a Querubint alakító Böröndi Bence és a Marcelinát játszó Spolarics Andrea viszont szétrázzák a kis szerepeik keretét. Hartai Petra Susana, a szobalány és menyasszony szerepében sokszínű játékával tűnik ki, a grófot adó Makranczi Zalán pedig ügyesen balanszíroz a balfék és az úriember között. Felhőtlen, néha fülhasogató szórakozás, kissé otromba díszletben.

Budaörsi Latinovits Színház, 2020. szeptember 5.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.