„Belegyógyul a bábba” - Nagypál Gábor, a Stúdió K új művészeti vezetője

  • rés a présen
  • 2014. október 18.

Színház

rés a présen: Milyen változást jelentett neked, illetve a színháznak, hogy átvetted a Stúdió K vezetését?

Nagypál Gábor: Fontos tisztázni, hogy nem egyedül, hanem Zubek Adrienn ügyvezető igazgatóval párban visszük a K-t, hivatalos megnevezésem művészeti vezető. Mind a színház, mind a társulat életében, és személyesen nekem is fontos pont a váltás. Fodor Tamás személye, alkotói lénye határozta meg a színházat évtizedekig. Ezt az inget nem lehet csak úgy felvenni, és tovább hordani, mintha mi sem történt volna. Nagy a felelősség és az elvárás. A Stúdió K-ban eleve elég nehéz pontosan meghatározni, ki is a társulat. A kőszínházi szabályok (fizetés, éves szerződés stb.) nem érvényesek, van egy 7-8 személyből álló mag, akikkel szeretnék a legszorosabban együttműködni a repertoár, a prioritások tekintetében.

rap: Mik a Stúdió K tervei a következő évadra?

NG: Papíron nagyon jól néz ki az új évad. Ismert okokból nem részletezném, hogy miért van gyomorgörcsöm a megvalósulását illetően. Zsótér Sándor először rendez nálunk, Shakespeare Othellójával nyitunk, utána új bábelőadást rendez Fodor. A Maya hajóját Parti Nagy Lajos írja, Picasso inspirálta. Az évad második fele csupa K! Két koprodukció, először a Nagy Romulus a k2 Színházzal, aztán a Tizenkét (dühös) ember a Stúdió K, a Kerekasztal és a Katona együttműködésében.

rap: A rendező, a színész, a gyerekeknek játszó színész szerepe hogyan simul el benned?

NG: Tényleg van néhány identitásom, de ezzel egyrészt nem vagyok egyedül a pályán, másrészt kifejezetten inspiráló tud lenni, hogy mindig valamelyik másik énemre van szükség. Így talán később fogok ráunni magamra. A rendezői énem a legmegkerülhetőbb számomra, akkor jön elő, ha eléggé megbolygat egy probléma, és már valahogy artikulálni szeretném azt. A báb a nagy találkozás. Különleges létezést kíván a színésztől. Teremtő, animáló szerep, de nagyon kemény munka. És ha jó sikerül, akkor az ember szinte „belegyógyul” a bábba, és úgy tud játszani, ahogy talán csak gyerekkorában.

rap: Meghatározóak a vajdasági gyökereid az itteni életben és a munkában?

NG: Egy nagyon kevert és sokszínű közegből származom. Szeretem azt hinni, hogy ez segíti a nyitottságomat és az alkalmazkodóképességemet, bár erről inkább mások tudnának nyilatkozni. Tény, hogy valahogy mindig kisebbségi helyzetben léteztem, de ezt is inkább pluszként élem meg.

rap: Ha valami miatt most össze kéne csomagolni a Stúdió K-t, és elvinni valahova, hova vinnéd?

NG: Nem vinném máshova, itt és most is lehet, lehetne fontos és érvényes dolgokat csinálni, de a kultúrpolitikai képletben megváltoztatnék egy-két állandót…

Figyelmébe ajánljuk

Népi hentelés

Idővel majd kiderül, hogy valóban létezett-e olyan piaci rés a magyar podcastszcénában, amelyet A bűnös gyülekezet tudott betölteni, vagy ez is olyasmi, ami csak elsőre tűnt jó ötletnek.

A hiány

László Károly, a háborút követően Svájcban letelepedett műgyűjtő, amikor arról kérdezték, miért nem látogat vissza Auschwitzba, azt válaszolta, hogy azért, mert nem szereti a nosztalgiautakat.

Fagin elsápad

Pong Dzsun Ho társadalmi szatírái, Guillermo del Toro árvái, vagy épp Taika Waititi szeretnivalón furcsa szerzetei – mindegy, merre járunk, a kortárs filmben lépten-nyomon Charles Dickens hatásába ütközünk.

Vörös posztó

Ismertem valakit, aki egy stroke-ból kigyógyulva különös mellékhatással élt tovább: azt mondta, amit gondolt. Jót, rosszat, mindenkinek bele a szemébe, rosszindulat, számítás és óvatoskodás nélkül. Nehéz volt vele találkozni, mindig ott volt a veszély, hogy mint egy kegyetlen tükörben, hirtelen meglátjuk valódi önmagunkat. De jó is volt vele találkozni, mert ha megdicsért valakit, az illető biztos lehetett benne, hogy úgy is gondolja.

Szeplőtelen fogantatás mai köntösben

Bullshit munkahelyen vesztegelsz, ahol ráadásul csip-csup kiszolgáló feladatokkal is téged ugráltatnak, csak azért, mert nő vagy? Kézenfekvő menekülési útvonalnak tűnik, hogy elmész „babázni”. Persze ha nincs férjed vagy barátod, a dolog kicsit bonyolultabb – de korántsem lehetetlen.

Realista karikatúrák

Tizenkilenc kortárs szerző írta meg, mit jelentett az elmúlt egy-két évtizedben Magyarországon felnőni. Változatos a névsor: van pályakezdő és többkötetes író, eddig elsősorban költőként vagy gyerek- és ifjúsági könyvek szerzőjeként ismert alkotó is.

Jövő idő

A politikai pártokat nem szokás szeretni Magyarországon, mi tagadás, a pártok adtak s adnak is okot erre jócskán.