Tánc

CMMN SNS PRJCT

  • Sisso
  • 2017. január 1.

Színház

Kortárs zsibvásár a színpadon, avagy hogyan kössünk szórakoztató üzletet egymással és az előadókkal egy furcsa táncelőadáson. Molnár Csaba produkciója bonyolult eset, ugyanis nem ősbemutató, hanem… A tavalyi, első OPEN Fesztivál programjában volt látható Martin Schick és Laura Kalauz azonos című előadása, amelyet a végén szokatlan körülmények között árverésre bocsátottak, és azt Molnár Csaba vette meg. A két szerepre a frissen végzett Raubinek Lilit és a régi motoros Szász Dánielt kérte fel, és most a második OPEN záróestjén mutatták be. Különleges duót alkotnak az előadók, akik íratlan szabályok szerint viszonyulnak egymáshoz, és kedvesen, ám határozottan tartják kézben az előadást. Nem véletlen, hogy a közösségi színjátszás ünnepét zárták a darabbal, hiszen a társas viszonyokkal foglalkozik, és azok rehabilitációjára olyan új, közösségi kereskedelmi formákat ajánl a színház keretein belül, amelyek szórakoztatóak is.

Kukkolók és résztvevők egyszerre lehetünk. Kaphat bárki kínai vécékefét, vízforralót, gyöngyöket, amire szüksége van, és cserébe feladatot is. Fel kell öltöztetni a rajtuk lévő ruhadarabokból a performereket, vagy rajtaütésszerűen ki kell találni, miből vannak a párbeszédek, amelyek a cseregesztusok és hétköznapi helyzetek közé szövődtek észrevétlenül. Játszunk és játszanak velünk, miközben a kortárs tánc is reflektál önmagára, sok humorral. A fiktív kereskedelmi hangulat a végére komolyba fordul, újra elárverezik, azaz továbbadják az előadást. A közönség lendül, hitetlenkedik, készpénzben fizet, aláír, aztán hazavisz. Végelszámolás is van, jegybevétel, kiadások, és a fennmaradót közös megegyezéssel karitatív célokra fordítjuk.

Frissítő élmény, és Molnár Csaba eddigi, saját repertoárját tekintve bizonyossá teszi, hogy a kortárs tánc az új színház. Az előadás pedig terjed, úgyhogy élvezni fogják még sokan, de persze nem ugyanezt.

MU Színház, november 26.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.