Cserhalmi életműdíjat, az AlkalMáté Trupp különdíjat kap a Színházi Kritikusok Céhétől

  • narancs.hu
  • 2022. augusztus 22.

Színház

A 2022-es Színikritikusok díjainak várományosai listáján a Katona József Színház az abszolút rekorder.

43. alkalommal adja át idén a Színházi Kritikusok Céhe a Színikritikusok díját, amellyel a 2021/2022-es évad kiemelkedő színházi teljesítményeit ismeri el. A gála október 18-án lesz az Örkény István Színházban.

Már korábban hírül adták, hogy az életműdíjat Cserhalmi György színművész kapja, különdíjjal az AlkalMáté Truppot tüntetik ki, míg a társadalmi folyamatok alakításán innovatív színházi gondolkodással, elkötelezetten dolgozó alkotók számára újonnan alapított Jövő díjjal pedig két színházi nevelési társulatot, a KÁVA Színházat és a Kerekasztal Színházat ismerik el.

14 kategóriában hagyományosan három-három nominált várja az október 18-i díjátadót, amelynek helyszíne az Örkény Színház. A gála a közönség számára ezúttal is nyilvános. Az esemény rendezője Mácsai Pál, közreműködői az Örkény Színház művészei lesznek.

Idén 16 színikritikus adta le voksát a megszokott kategóriákban. A szavazás módja az eddigiektől annyiban tért el, hogy két évtized tapasztalata alapján létrehoztak grémiumot, mely a gyerek-/ifjúsági előadásokról külön dönt, hisz' a kritikusdíjra szavazók közül nem mindenki követi a "felnőttprodukciókkal" azonos intenzitással ezeket az előadásokat. A grémium összetétele évről évre változhat. Az idei legjobb gyerek- és ifjúsági előadás díj odaítélésében hatan vettek részt, akik javaslataik alapján egy szűkített listára szavaztak.

A várományosok listáján az idei abszolút rekorder a Katona József Színház, amelynek három produkciója, az Isten, haza, család, a Káli holtak és a Melancholy Rooms versenyez a legjobb előadás és a legjobb rendezés díjáért. Az új magyar dráma/színpadi szöveg kategóriában szintén csak a Katona József Színházban bemutatott művek – Spiró György drámája, a Főtitkárok, Varga Zsófia és Tarnóczi Jakab Aiszkhülosz, Euripidész és Szophoklész művei alapján készített Isten, haza, család, továbbá a Térey János Káli holtak című regényének Bíró Bence és Dömötör András készítette adaptációja  kerültek a várományosok közé. Az Isten, haza, család összesen négy, a Káli holtak hat, a Melancholy Rooms öt kategóriában érintett.

A díjátadónak helyet adó Örkény István Színház öt jelöléssel várja a gálát.

A független színházak közül a Stúdió K Színház és a Szkéné Színház két-két jelöléssel csúcstartó, rajtuk kívül a Narratíva Kollektíva, valamint a Trafó, a Forte Társulat és a Manna Produkció egy-egy előadása képviseli a szcénát.

A vidéki színházak közül a Budaörsi Latinovits Színház és a tatabányai Jászai Mari Színház két-két jelölést válthat díjra, a Miskolci Nemzeti Színház, a szolnoki Szigligeti Színház egy-egy nominálást kapott. A jelölt előadások között van egy hármas koprodukció is, a legjobb gyerek- és ifjúsági előadások között a Kőszegi Várszínház, a szombathelyi Mesebolt Bábszínház és a debreceni Vojtina Bábszínház összefogásából létrejött Lili és a bátorság.

A határon túli színházak közül a szabadkai Kosztolányi Dezső Színházban és a Komáromi Jókai Színházban dolgozó alkotók kaptak jelölést.

A 2022-es Színikritikusok díjainak várományosai

A legjobb új magyar dráma / színházi szöveg

  • Spiró György: Főtitkárok
  • Varga Zsófia–Tarnóczi Jakab (Aiszkhülosz, Euripidész és Szophoklész művei alapján): Isten, haza, család
  • Térey János–Bíró Bence–Dömötör András: Káli holtak

A legjobb előadás

  • Isten, haza, család – Katona József Színház; rendező: Tarnóczi Jakab
  • Káli holtak – Katona József Színház; rendező: Dömötör András
  • Melancholy Rooms – Katona József Színház; rendező: Tarnóczi Jakab 

A legjobb rendezés

  • Isten, haza, család – Katona József Színház; rendező: Tarnóczi Jakab
  • Káli holtak – Katona József Színház; rendező: Dömötör András
  • Melancholy Rooms – Katona József Színház; rendező: Tarnóczi Jakab

 A legjobb szórakoztató előadás

  • Illatszertár – Jászai Mari Színház, Tatabánya; rendező: Szikszai Rémusz
  • Producerek – Miskolci Nemzeti Színház; rendező: Béres Attila
  • Vszedelmes viszonyok – Budapesti Operettszínház; rendező: Kiss Csaba

A legjobb független előadás

  • Demerung (Csehov Meggyeskertje) – Narratíva Kollektíva; rendező: Hegymegi Máté, Kovács D. Dániel
  • Az égő ház – Forte Társulat–Szkéné Színház; rendező: Horváth Csaba
  • Nagymamával álmodtam – Trafó – Kortárs Művészetek Háza; rendező: Göndör László 

A legjobb gyerek-/ifjúsági színházi előadás

  • A halhatatlanságra vágyó királyfi – Manna Produkció; rendező: Maróthy Anna Zorka
  • Az osztály vesztese – Budaörsi Latinovits Színház; rendező: Kolozsi Angéla
  • Lili és a bátorság – Kőszegi Várszínház–Mesebolt Bábszínház, Szombathely–Vojtina Bábszínház, Debrecen; rendező: Somogyi Tamás

A legjobb női főszereplő

  • Hartai Petra – Katharina Blum elvesztett tisztessége; Budaörsi Latinovits Színház
  • Pallagi Melitta – Heilbronni Katica; Stúdió K Színház
  • Pogány Judit – Az ajtó; Örkény István Színház

A legjobb férfi főszereplő

  • László Zsolt – Don Carlos; Radnóti Színház
  • Orosz Ákos – Don Juan, vagy az apák kínja; Komáromi Jókai Színház–Szkéné Színház
  • Tasnádi Bence – Káli holtak; Katona József Színház

A legjobb női epizódszereplő

  • Bodnár Erika – Melancholy Rooms; Katona József Színház
  • Danis Lídia – A revizor, 10; Jászai Mari Színház, Tatabánya
  • Fullajtár Andrea – Káli holtak; Katona József Színház

A legjobb férfi epizódszereplő

  • Fodor Tamás – Tigris; Stúdió K Színház
  • Hajduk Károly – Sirály; Szigligeti Színház, Szolnok
  • Mészáros Béla – Isten, haza, család; Katona József Színház

A legjobb díszlet

  • Frankenstein – Budapest Bábszínház; tervező: Hoffer Károly, Keresztes Tamás
  • Káli holtak – Katona József Színház; tervező: Dömötör András, Kálmán Eszter, Szöllősi Géza
  • Melancholy Rooms – Katona József Színház; tervező: Giliga Ilka

A legjobb jelmez

  • 33 változat Haydn-koponyára – Örkény István Színház; tervező: Nagy Fruzsina
  • Az ajtó – Örkény István Színház, tervező: Szabados Luca
  • Moszkva-Peking Ptranszszimfónia – Katona József Színház; tervező: Zeke Edit

A legjobb színházi zene

  • Az ajtó – Örkény István Színház; zeneszerző: Matisz Flóra Lili
  • A Csókos Asszony Lovagjai – Kosztolányi Dezső Színház, Szabadka; zeneszerző: Szerda Árpád
  • Melancholy Rooms – Katona József Színház; zeneszerző: Bencsik Levente, Hunyadi Máté

A legígéretesebb pályakezdő

  • Borsi-Balogh Máté – Örkény István Színház
  • Major Erik – Weöres Sándor Színház, Szombathely
  • Mentes Júlia Virginia – Thália Színház

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Újabb menekülő kelet-európai politikus keres búvóhelyet Orbánnál

  • Domány András
Budapestről üzent Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyński-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?