Csurka paranoiája, Orbán üzenete – Interjú Ascher Tamással

  • narancs.hu
  • 2014. április 16.

Színház

Nyolc évig vezette a Színház- és Filmművészeti Egyetemet, márciusban búcsúzott. E heti lapszámunkban faggatjuk az egyetem elleni támadásokról, a magyar színházi élet jelenéről és jövőjéről. Az itt közölt ízelítőben többek között a két Kerényi felvetéseire reagál.

Tompa Andrea interjújában a rendező értékeli saját rektori működésének sikereit és kudarcait, a fiatalok és a nők helyzetét az egyetemen, de beszél a jelenleg Vidnyánszky Attila által vezetett kaposvári színházi képzésről is. A személyesen őt, illetve az egyetemet ért támadásokat is felidézi, ebből emeltük ki a lenti szemelvényt.

Magyar Narancs: Csurka István Ascher Café című cikke 2011-ben, Kerényi Imre nyilatkozata tavaly kavart komoly vihart.

Ascher Tamás: Kerényi Imre az igazi nagy sértett Vidnyánszky mellett, noha folyamatosan osztályai voltak a Fidesz hatalomra kerüléséig. Csurka paranoiája szót sem érdemel, annak idején is óvakodtam túlreagálni.

MN: Kerényi azt mondta, hogy bezáratná az egyetemet, ahol szerinte kis rabszolgákat nevelnek, és a Nemzeti Színházhoz utalná a képzést. Vidnyánszky egyébként nem tiltakozott, ott ült mellette. Emiatt az egyetem 2013 nyarán Orbán Viktornak írt levelet, hiszen Kerényi nem magánemberként beszélt. Jött válasz?

AT: Az egyetem 95 oktatója, lényegében majd' a teljes tanári kar írta alá a levelet. Állásfoglalást kértünk. Nem jött semmilyen válasz. Nem igazán ildomos ez, meg talán hivatali kötelesség is lett volna. De valamilyen tipikus kádárista eseménysorozat mégis zajlott az ügy körül: a Magyar Nemzetben azt írták, hogy tűrhetetlen, amit Kerényi Imre beszélt. Ezt tekintem válasznak. Kerényit megdorgálták. (A Magyar Nemzet Online-on jelent meg a portál főszerkesztőjének jegyzete – a szerk.) Egyébként nem sokkal később újsághír volt, hogy megduplázták miniszterelnöki tanácsadói fizetését.

MN: A művészek közül Vidnyánszky is kritizálta az egyetemet, és most frissen Kerényi Miklós Gábor. Ebben sok a sérelem és a politika. Ha mindezt kivonjuk, megnézzük az állításokat: zárt klikk, egyféle ízlés, egyféle esztétika. Teljesen alaptalannak gondolod az állításokat?

AT: Ízlésterror – így fogalmaz Kerényi Miklós Gábor, s a fogalom maga politikai ízű, hisz senki nem terrorizál senkit. De lássuk be, az ő színházának ízlése számomra elrettentő. Persze közönségsikere nem vitatható, de elvárásaira inkább az operai hangok világában kap megoldást: mi a képzésünkben teljes színészéletpályára készítünk fel, több műfajúságra és arra, hogy a színész alkotó partnere legyen a rendezőnek. Egyébként a saját, operettszínházi oktatásban részesült, kiemelkedő kádereit Kerényi Miklós Gábor maga küldte hozzánk hároméves továbbképzésben diplomát szerezni: ez esetben nem kifogásolta az ízlésterrort. Ami azért is puszta ráfogás, mert tanáraink különböző módszertanok, különböző esztétikák elkötelezettjei: mást és másképp tanít Zsótér, mint Bodó, vagy Zsámbéki, mint Novák Eszter.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.