Csurka paranoiája, Orbán üzenete – Interjú Ascher Tamással

  • narancs.hu
  • 2014. április 16.

Színház

Nyolc évig vezette a Színház- és Filmművészeti Egyetemet, márciusban búcsúzott. E heti lapszámunkban faggatjuk az egyetem elleni támadásokról, a magyar színházi élet jelenéről és jövőjéről. Az itt közölt ízelítőben többek között a két Kerényi felvetéseire reagál.

Tompa Andrea interjújában a rendező értékeli saját rektori működésének sikereit és kudarcait, a fiatalok és a nők helyzetét az egyetemen, de beszél a jelenleg Vidnyánszky Attila által vezetett kaposvári színházi képzésről is. A személyesen őt, illetve az egyetemet ért támadásokat is felidézi, ebből emeltük ki a lenti szemelvényt.

Magyar Narancs: Csurka István Ascher Café című cikke 2011-ben, Kerényi Imre nyilatkozata tavaly kavart komoly vihart.

Ascher Tamás: Kerényi Imre az igazi nagy sértett Vidnyánszky mellett, noha folyamatosan osztályai voltak a Fidesz hatalomra kerüléséig. Csurka paranoiája szót sem érdemel, annak idején is óvakodtam túlreagálni.

MN: Kerényi azt mondta, hogy bezáratná az egyetemet, ahol szerinte kis rabszolgákat nevelnek, és a Nemzeti Színházhoz utalná a képzést. Vidnyánszky egyébként nem tiltakozott, ott ült mellette. Emiatt az egyetem 2013 nyarán Orbán Viktornak írt levelet, hiszen Kerényi nem magánemberként beszélt. Jött válasz?

AT: Az egyetem 95 oktatója, lényegében majd' a teljes tanári kar írta alá a levelet. Állásfoglalást kértünk. Nem jött semmilyen válasz. Nem igazán ildomos ez, meg talán hivatali kötelesség is lett volna. De valamilyen tipikus kádárista eseménysorozat mégis zajlott az ügy körül: a Magyar Nemzetben azt írták, hogy tűrhetetlen, amit Kerényi Imre beszélt. Ezt tekintem válasznak. Kerényit megdorgálták. (A Magyar Nemzet Online-on jelent meg a portál főszerkesztőjének jegyzete – a szerk.) Egyébként nem sokkal később újsághír volt, hogy megduplázták miniszterelnöki tanácsadói fizetését.

MN: A művészek közül Vidnyánszky is kritizálta az egyetemet, és most frissen Kerényi Miklós Gábor. Ebben sok a sérelem és a politika. Ha mindezt kivonjuk, megnézzük az állításokat: zárt klikk, egyféle ízlés, egyféle esztétika. Teljesen alaptalannak gondolod az állításokat?

AT: Ízlésterror – így fogalmaz Kerényi Miklós Gábor, s a fogalom maga politikai ízű, hisz senki nem terrorizál senkit. De lássuk be, az ő színházának ízlése számomra elrettentő. Persze közönségsikere nem vitatható, de elvárásaira inkább az operai hangok világában kap megoldást: mi a képzésünkben teljes színészéletpályára készítünk fel, több műfajúságra és arra, hogy a színész alkotó partnere legyen a rendezőnek. Egyébként a saját, operettszínházi oktatásban részesült, kiemelkedő kádereit Kerényi Miklós Gábor maga küldte hozzánk hároméves továbbképzésben diplomát szerezni: ez esetben nem kifogásolta az ízlésterrort. Ami azért is puszta ráfogás, mert tanáraink különböző módszertanok, különböző esztétikák elkötelezettjei: mást és másképp tanít Zsótér, mint Bodó, vagy Zsámbéki, mint Novák Eszter.

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Újabb menekülő kelet-európai politikus keres búvóhelyet Orbánnál

  • Domány András
Budapestről üzent Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyński-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?