Csurka paranoiája, Orbán üzenete – Interjú Ascher Tamással

  • narancs.hu
  • 2014. április 16.

Színház

Nyolc évig vezette a Színház- és Filmművészeti Egyetemet, márciusban búcsúzott. E heti lapszámunkban faggatjuk az egyetem elleni támadásokról, a magyar színházi élet jelenéről és jövőjéről. Az itt közölt ízelítőben többek között a két Kerényi felvetéseire reagál.

Tompa Andrea interjújában a rendező értékeli saját rektori működésének sikereit és kudarcait, a fiatalok és a nők helyzetét az egyetemen, de beszél a jelenleg Vidnyánszky Attila által vezetett kaposvári színházi képzésről is. A személyesen őt, illetve az egyetemet ért támadásokat is felidézi, ebből emeltük ki a lenti szemelvényt.

Magyar Narancs: Csurka István Ascher Café című cikke 2011-ben, Kerényi Imre nyilatkozata tavaly kavart komoly vihart.

Ascher Tamás: Kerényi Imre az igazi nagy sértett Vidnyánszky mellett, noha folyamatosan osztályai voltak a Fidesz hatalomra kerüléséig. Csurka paranoiája szót sem érdemel, annak idején is óvakodtam túlreagálni.

MN: Kerényi azt mondta, hogy bezáratná az egyetemet, ahol szerinte kis rabszolgákat nevelnek, és a Nemzeti Színházhoz utalná a képzést. Vidnyánszky egyébként nem tiltakozott, ott ült mellette. Emiatt az egyetem 2013 nyarán Orbán Viktornak írt levelet, hiszen Kerényi nem magánemberként beszélt. Jött válasz?

AT: Az egyetem 95 oktatója, lényegében majd' a teljes tanári kar írta alá a levelet. Állásfoglalást kértünk. Nem jött semmilyen válasz. Nem igazán ildomos ez, meg talán hivatali kötelesség is lett volna. De valamilyen tipikus kádárista eseménysorozat mégis zajlott az ügy körül: a Magyar Nemzetben azt írták, hogy tűrhetetlen, amit Kerényi Imre beszélt. Ezt tekintem válasznak. Kerényit megdorgálták. (A Magyar Nemzet Online-on jelent meg a portál főszerkesztőjének jegyzete – a szerk.) Egyébként nem sokkal később újsághír volt, hogy megduplázták miniszterelnöki tanácsadói fizetését.

MN: A művészek közül Vidnyánszky is kritizálta az egyetemet, és most frissen Kerényi Miklós Gábor. Ebben sok a sérelem és a politika. Ha mindezt kivonjuk, megnézzük az állításokat: zárt klikk, egyféle ízlés, egyféle esztétika. Teljesen alaptalannak gondolod az állításokat?

AT: Ízlésterror – így fogalmaz Kerényi Miklós Gábor, s a fogalom maga politikai ízű, hisz senki nem terrorizál senkit. De lássuk be, az ő színházának ízlése számomra elrettentő. Persze közönségsikere nem vitatható, de elvárásaira inkább az operai hangok világában kap megoldást: mi a képzésünkben teljes színészéletpályára készítünk fel, több műfajúságra és arra, hogy a színész alkotó partnere legyen a rendezőnek. Egyébként a saját, operettszínházi oktatásban részesült, kiemelkedő kádereit Kerényi Miklós Gábor maga küldte hozzánk hároméves továbbképzésben diplomát szerezni: ez esetben nem kifogásolta az ízlésterrort. Ami azért is puszta ráfogás, mert tanáraink különböző módszertanok, különböző esztétikák elkötelezettjei: mást és másképp tanít Zsótér, mint Bodó, vagy Zsámbéki, mint Novák Eszter.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.