Színház

David Lindsay-Abaire: Jó emberek

Színház

Az élet nehéz, sőt olykor egyenesen elviselhetetlen – ezt a banális, ám sorsdöntő információt a színházban hol az előadás minősége, hol az előadás tartalma közvetíti felénk.

Az utóbbi az áttételesebb, s egyúttal persze a szerencsésebb eset, s a Centrál Színház új amerikai egyfelvonásosa is okvetlenül ebbe a csoportba sorolandó. A Básti Juli jutalomjátékául szánt és annak is bizonyuló produkció középpontjában egy többszörösen reménytelen helyzetű nőalak áll, aki utolsó állását elvesztve újra nekirugaszkodik a küzdelemnek, hogy felszínen tartsa önmagát és a színfalak mögött vegetáló, magatehetetlen lányát. A küzdelem egyetlen férfi megdolgozására összpontosul, aki valaha ugyanazon az ótvar környéken nevelkedett, mint a főszereplő Margie, s aki járt is a nővel, mielőtt végképp maga mögött hagyta a reménytelenség telepét. Básti Juli egyszerre szégyellős és pofátlan, de a legsunyibb pillanataiban is őszinteséget sugárzó, fájdalmasan emberi figurája persze nem győzhet, hiszen igazsága éppúgy veszélyes a „jó emberek” kényelmére, mint az eleve megfutamodásra kész erőszakosság, amellyel harcba indul. S ha az alakon érződik is némi írói álság, maga az alakítás éppen csak annyira szép, hogy még igaz legyen. Básti orrtörölgető esettsége, kapkodó elhatározásai és szorongó nekilódulásai ismerősek, s szintúgy ismerős számunkra a kezdettől védekező és már jóval a sarokba szorulás előtt visszatámadó Szervét Tibor nemszeretem életigazsága, melyet a színész az erőszakba átforduló feszélyezettség és a kínos látszatudva­riasság teljes gesztusarzenálját felvonultatva képvisel. Kettejük mesterpárbaja mellett Puskás Tamás rendezése minden szereplőnek kínál egy-egy jól kijátszható mozzanatot, melyek közül Rada Bálint szemérmes-kamaszos együttérzése és Pokorny Lia mindig profin hozott nagyszívű-nagypofájú spinéje külön is említést érdemel.

Centrál Színház, január 4.

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.