A transznemű komikus a parlamentbe készül

  • narancs.hu
  • 2019. január 25.

Színház

Hamarosan politikai pályára lép Eddie Izzard, de előtte még turnézik egy jót, április 20-án például Budapesten is fellép. A nagyszerű komikussal Köves Gábor beszélgetett, egyebek mellett Jeremy Corbynról, Darth Vaderről, a Monty Pythonról és Louis C.K. visszatéréséről - az interjú a friss Narancsban olvasható. Ízelítő:

Magyar Narancs: Ha bejut, ön lesz az első transznemű képviselő a brit parlamentben?

Eddie Izzard: Nagyon valószínű, de az is lehet, hogy egy másik transznemű politikus jut mandátumhoz előttem. Nem kizárt, hogy vannak például transznemű önkormányzati képviselőink, de tulajdonképpen mindegy is. És nagyon jó dolog, hogy mindegy; ma már nem ügy, hogy meleg, leszbikus vagy transznemű-e az illető. Egyre unalmasabb erről beszélni. Ha az LGBTQ unalmas üggyé válik, akkor célt értünk.

false

 

Fotó: Wikipedia CC

(...)

MN: Önéletrajzi kötetében azt írja, hogy az első show, amit egymaga létrehozott, Az elveszett frigyláda fosztogatóinak játék mackó verziója volt.

EI: Talán már a kilencet is betöltöttem, sőt a tízet is, amikor tető alá hoztam a játék mackó show-t. Mindez a bentlakásos iskolám szobájában történt, az ágyamon. A színpad ezzel megvolt, már csak azt kellett kitalálnom, hogy mit is csináljak a színészeimmel, vagyis a mackókkal. Kellett egy sztori. Tulajdonképpen azóta is ezt csinálom, történeteket ötlök ki, egyiket a másik után. Ez mára odáig fajult, hogy nemrég elkészült az első olyan mozifilmem, a Six Minutes to Midnight, amelynek én voltam a társ­írója és a producere. Bevallom, a macishow azért hagyott némi kívánnivalót maga után...

A teljes interjút a Magyar Narancs e heti számában olvashatja. Digitális vásárlásra és előfizetésre itt van lehetőség.

Figyelmébe ajánljuk

„Boldog békeévek”

A több mint kétszáz műtárgyat felvonultató kiállítás fókuszában a szecessziós plakátművészet és reklámgrafika áll, a magyar művészetnek az az aranykora, amikor összhangba került a nyugati művészeti törekvésekkel, radikálisan modernizálva a kiegyezést követő évtizedek (fél)feudalista, konzervatív, a historizmus béklyóiba zárt világát.

Nem tud úgy tenni, mintha…

„Hányan ülnek most a szobáikban egyedül? Miért vannak ott, és mióta? Meddig lehet ezt kibírni?” – olvastuk a Katona József Színház 2022-ben bemutatott (nemrég a műsorról levett) Melancholy Rooms című, Zenés magány nyolc hangra alcímű darabjának színlapján.

Nyolcadik himnusz az elmúlásról

Egy rövid kijelentő mondattal el lehetne intézni: Willie Nelson új albuma csendes, bölcs és szerethető. Akik kedvelik a countryzene állócsillagának könnyen felismerhető hangját, szomorkás dalait, fonott hajával és fejkendőkkel keretezett lázadó imázsát, tudhatják, hogy sokkal többről van szó, mint egyszeri csodáról vagy véletlen szerencséről.

Szobáról szobára

Füstös terembe érkezünk, a DJ (Kókai Tünde) keveri az elektronikus zenét – mintha egy rave buliba csöppennénk. A placc különböző pontjain két-két stúdiós ácsorog, a párok egyikének kezében színes zászló. Hatféle színű karszalagot osztanak el a nézők között. Üt az óra, a lila csapattal elhagyjuk a stúdiót, a szín­skála többi viselője a szélrózsa más-más irányába vándorol.

Séta a Holdon

A miniszterelnök május 9-i tihanyi beszédével akkora lehetőséget kínált fel Magyar Péternek a látványos politikai reagálásra, hogy az még a Holdról is látszott.

Elengedték őket

Ukrajna belső, háború sújtotta vagy veszélyeztette területeiről rengetegen menekültek Kárpátaljára, főleg a városokba, az ottani magyar közösség emiatt szinte láthatatlanná vált sok helyen. A napi gondok mellett a magyar kormány hülyeségeire senkinek nincs ideje figyelni.