Egy prosti Buenos Airesből – Interjú Koltai Katalinnal és Láng Annamáriával

  • Mesterházy Fruzsina
  • 2014. július 15.

Színház

Astor Piazzolla egyetlen operáját mostanáig nem ismerhette a magyar közönség. Maria de Buenos Aires, a bandoneon hangja által megidézett prostituált karaktere nem csupán az operában, hanem Piazzolla tangódalaiban is felbukkan. A Nagyvárosok Máriája előbemutatója augusztus 10-én, este nyolckor lesz az Art Moments művészeti fesztivál keretében, a városligeti Csónakázó-tónál. Az előadással ezután csak decemberben találkozhat a közönség. A főszereplővel, Láng Annamáriával és a darab zenei rendezőjével, Koltai Katalinnal beszélgettünk.

A Nagyvárosok Máriája koncertszínházi produkció stábja Magyarországon elsőként kapta meg Astor Piazzolla argentínai jogutódjaitól az engedélyt az operarészletek és tangódalok magyar nyelvű bemutatására. Az így létrejött Piazzolla-est erejét a szürreális képekben burjánzó latin-amerikai költészet és a zeneszerző a tangózenét újragondoló kompozíciói adják. Az 1960-as évek végén született mű – melynek női főszerepét Piazzolla szerelme, későbbi felesége, Amelita Baltar játszotta – a korabeli Argentínában botrány volt, a szerzőt a konzervatív tangómániások éppúgy támadták, mint a katolikus egyház, amely a mű szövegének cenzúráját is követelte.

false


magyarnarancs.hu: Miért esett a választásotok a Piazzolla-műre?

Láng Annamária: Az opera női főszereplőjének karaktere bármely nagyvárosban felbukkanhat. Ezt fontosnak tartjuk kiemelni, hiszen egy bárhol érvényes történet elmesélése volt a célunk, nem egy egzotikus tangóest létrehozása. A Nagyvárosok Máriája egy olyan prostituált története, aki a züllött városban a maga szélsőséges életszeretetével, szertelen, fura megnyilvánulásaival különleges alakja az éjszakai életnek. Számára minden rossz egy kis hazugsággal, egy kis konfabulációval jóra, sőt örömre fordítható. Magányát és kiszolgáltatottságát boldogsággá színezi. Mindezt csodálatosan ellenpontozza Piazzolla melankolikus, szívet tépő zenéje. Ebben a kettősségben erő rejlik.

magyarnarancs.hu: Hogy jutottatok hozzá a mű jogaihoz?

Koltai Katalin: Nem könnyen. A helyzet kezdetben elég kilátástalannak tűnt, hiszen előttünk már egy nagy magyar színházi ügynökség próbálkozott az argentin jogutódoknál, de nem jártak sikerrel. Sok utánajárással szereztünk egy telefonszámot, így sikerült beszélnünk egy, az ügyben illetékes argentin férfival. Neki hosszan meséltünk a terveinkről, Piazzolla muzsikája iránti csodálatunkról, illetve a művészi motivációinkról. Úgy tűnt, szimpatikusok voltunk neki, mert nem zárkózott el, hanem anyagokat kért tőlünk, a dalok szövegét magyarul és angolul, illetve a részletes koncepciónkat a megvalósításról. Nem sokkal később levélben megérkezett az engedély.

magyarnarancs.hu: Hogyan esett a választás Annamáriára és a Mezítlábas Zenészekre?

KK: Annamarit másfél éve kerestem meg, de igazából már sokkal régebben érett bennem ez a terv. Az operát már sok éve ismertem, mindig is szerettem volna foglalkozni ezzel a művel. Ugyanakkor engem az egyáltalán nem izgatott, hogy egy operaénekessel dolgozzak ezen. Amikor Annamarit láttam a SYD című előadásában, akkor esett le a tantusz. Pedig előtte már éveket dolgoztunk együtt a Made in China című produkcióban, de mivel az számára elsősorban prózai szerep volt, énekesi kvalitásaival nem voltam tisztában. A Mezítlábas Zenészek pedig az általam vezetett művészcsoport, a legtöbb produkció, amit én kezdeményezek, ezen a néven fut. Egy 2007-ben alakult, klasszikus zenei gyökerű együttes, ami tulajdonképpen művészcsoportként működik. A csoport elsősorban kortárs zenei, összművészeti és ifjúsági komolyzene-beavató produkciókat hoz létre. A Nagyvárosok Máriája című produkcióban Annamarit a Mezítlábas Zenészek hangszeres kvintettje kíséri majd: Dóczi Áron – hegedű, Bartek Zsolt – klarinét, Szatzker Zsanett – harmonika, Koltai Katalin – gitár, Fervágner Csaba – nagybőgő.

magyarnarancs.hu: Hogy állt össze a darab, kik gyúrták és hogyan?

LA: A legfontosabb az volt, hogy kiváló zenészeket és fordítókat találjunk. Ez sikerült is, így létrejött egy olyan anyag, ami zenei minőségben és költőiségben méltón nyúl a Piazzolla–Ferrer szerzőpáros ránk hagyott kincséhez. Ugyanakkor az idevezető út egyáltalán nem volt könnyű. A szürreális képekből felépülő és nyelvileg is igen nehéz spanyol dalszövegekből nem létezett semmilyen fordítás, ezért nemcsak jó fordítókat - Zöldi Gergőt és Závada Pétert - hanem nagyon jó nyersfordítót is kellett találnunk. Ő Vencz Zoltán volt. A szövegben egyszerre kellett megőrizni a költőiséget és megküzdeni a spanyol és magyar nyelv különböző lüktetéséből adódó prozódiai nehézségeket. Nem akartunk művészi kompromisszumokat hozni.

Ezzel párhuzamosan zajlott a teljes zenei anyag hangszerelése. Az általunk választott operarészletek és dalok nem léteztek kvintett hangszerelésben. Az operarészletek nagyzenekari változatban voltak elérhetőek, a tangódalokból pedig kizárólag zongorakottát adott ki a Piazzolla-művek kiadója. Így Katának a teljes zenei anyagot kellett áthangszerelnie az általunk választott együttesre, bár ebben a munkában nagy segítségére voltak a fennmaradt (részben eredeti) Piazzolla-hangfelvételek. A hangszerelés befejeztével elindult a zenei próbafolyamat. Közben zajlott a jogi kérdések tisztázása, ami először mély válságot, majd fordulópontot jelentett. Egyrészt rengeteg elkészült anyagot kukába kellett dobnunk az első engedélykérés kudarca miatt, de később ez a kényszerből született újrakezdés szabadított föl minket és kaptunk új erőre. Valahogy innentől kezdve már minden jóra fordult. Az alkotói folyamat végén Rába Roland rendezőként segített nekünk mindezt színpadra tenni.

magyarnarancs.hu: Lesz folytatása a nyári bemutatónak?

LA: Az Art Momentsnek köszönhető augusztus 10-i városligeti előadás a produkció előbemutatója lesz, a hivatalos premier decemberben lesz a Katona József Színházban, ahol rendszeresen játsszuk.

Figyelmébe ajánljuk