Elsöprő sikert arattak az NKA kurátorai az NKA pályázatain

  • Hamvay Péter
  • 2015. augusztus 10.

Színház

A színházi kollégium tagjai – Bozsik Yvette, Vincze Balázs és Zalán János – egyszerűen nem tudnak hibázni.

Eredményesen szerepeltek az NKA Színház- és Táncművészeti Kollégiumának tagjai a saját pályázataikon. Azt már júniusban volt alkalmunk megírni, hogy a kollégiumi elnök, Zalán János színháza, a Pesti Magyar Színház hat színházi altémából ötben nyert, négy esetben egyenesen a legmagasabb összeget. Így volt ez a forgalmazási alpályázaton is, ahol 2 millió forintot nyertek úgy, hogy a projektben a szintén kollégiumi tag Zsuráfszky Zoltán, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti vezetője is érdekelt volt.

Zalán János akkor elmagyarázta lapunknak, hogy a siker titka a jó pályázat.

Bozsik Yvette

Bozsik Yvette

Fotó: MTI

Július 31-én a Színház- és Táncművészeti Kollégium két pályázati döntéséről számolt be a mecénás szervezet honlapja, és mindkettő kötődik egy-egy kurátorhoz. Ezt, vagyis az összeférhetetlenséget az NKA szabályai szerint a honlapon is jelölni kell, és ők ezt – becsületükre legyen mondva – az egyik pályázat esetében nem is mulasztották el. A Pécsi Horvát Színház Nkft. 1,8 millió forinttal jutalmazott pályázatánál jelzi a honlap, hogy Vincze Balázs kurátor érintett – az NKA közlése szerint ő a produkció (Ken Kesey: Száll a kakukk fészkére) koreográfusa. A Bozsik Yvette Alapítvány is nyert 2,8 millió forintot az „Oidipusz király munkacímű új táncprodukció megvalósítására”, ám itt már a honlap nem jelzi, hogy ennek bármi köze lenne a kollégium miniszteri hatáskörben kinevezett tagjához, Bozsik Yvette-hez.

Első pillantásra úgy tűnt, hogy még pályázatot sem írtak ki maguknak a kurátorok, ám az NKA kérdéseinkre adott válaszából az derül ki, hogy a Színház- és Táncművészet Kollégiuma 2015. február 24-én nyílt pályázati felhívást jelentetett meg, többek között új táncprodukciók megvalósítására, amelynek benyújtási határideje 2015. március 25-e volt. A kiírásra beérkezett pályázatokról a kollégium a május 19–20-ai ülésen döntött, melyek közül a fenti kettő halasztott státuszba került, így ezeket a kollégium következő ülésén, azaz 2015. június 30-án bírálták el. Vagyis a Zalán János kimagasló szereplésével zárult pályázati körhöz tartozik Bozsik Yvette és Vincze Balázs sikeres pályázata is.

A jelenlegi kollégium tavaly januárban alakult, akkor a Színházi Társaság tiltakozott a kurátorokat kiválasztó miniszter „kiegyensúlyozatlan” döntése miatt. A Színházi Társaság egyetlen kinevezett kurátora, Molnár Piroska vissza is lépett a kollégiumban való részvételtől.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.