rés a présen

„Fejest ugrottam”

  • rés a présen
  • Artner Sisso
  • 2024. szeptember 4.

Színház

Tóth András színész, rendező

rés a présen: Minek, illetve kinek a hatására kezdtél el színészettel foglalkozni?

Tóth András: Tiniként kezdtem színjátszózni Győrben, az akkori Gracia Színjátszó Körben, ahol rajtam kívül csak lányok voltak. Az első előadásunk a Macbeth volt Tóth Szilvia drámatanárunkkal, és ez már inspiráló munka volt. Az alkotói lelkesedés és a fanatikus hozzáállás a mai napig tart. 17 éves voltam, amikor édesapám, aki görögkatolikus pap, megkérdezte, hogy nem akarnék-e pap lenni. Mondtam neki, hogy ugyanazt fogom csinálni, mint ő, csak egy másik templomban. Azt fogom hirdetni szívvel, lélekkel, amiben hiszek. Aztán elsőre felvettek a Marton–Hegedűs–Forgách-osztályba az SZFE-re. Amikor mi kezdtük, még csak az alkotás számított, próbálhattunk hajnalig, ha akartunk. Aztán elkezdődött az agyrém, a spórolás, a szénszünet, a korlátozások. Kemény volt, de jó is, mert már fiatalon kipróbáltuk a határainkat, és ez felkészített a szakmára. Miskolcon voltam gyakorlaton, aztán három évig játszottam a Vígszínházban úgy, hogy nem voltam tag. Presser Gábor látta egy vizsgaelőadásunkat és felhívott, amikor a Padlást újították fel, hogy el tudna képzelni Lámpás szerepére, később pedig A Pál utcai fiúkba is hívtak, Kolnai szerepét kaptam. Még nem voltam tag, de már benne voltam vagy tíz előadásban, aztán leszerződtem, és még négy évig ott voltam.

rap: Miért lettél független?

TA: Rudolf Péter már nem tudott lehetőséget adni a Vígben, kispadon ülni meg nem szerettem volna. Inkább fejest ugrottam a független létbe. Senkinek nem volt könnyű a járvány után, de nekem szerencsém volt, hogy a sikeres előadásokat megtarthattam, és nem egy szál gatyában eresztettek szélnek.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.

Közös térben, külön utakon

A gesztusfestészetet helyezi fókuszba a hajdani Corvin Áruház épületében működő Apollo Gallery legújabb kiállítása, amely három figyelemre méltó kortárs absztrakt művész világát hozza össze.

Anyu vigyázó tekintete

Kamasz lánynak lenni sosem könnyű, de talán még nehezebb egy Himalájában fekvő bentlakásos iskolában a 90-es években. Mira (Preeti Panigrahi) eminens tanuló: egyenszoknyája mindig megfelelő hosszúságú (szigo­rúan térd alá ér), jegyei példásak, gondolatait tanulmányai és sikeresnek ígérkező jövője töltik ki.

Éden délen

  • - turcsányi -

Egy évvel a The Highwaymen együttes megalakítása után, 1986-ban kijött egy tévéfilm – nyilván népszerűsítendő az úgynevezett outlaw country muzsika valaha élt négy legnépszerűbb alakjával összerántott truppot.