Interjú

„Folyamatos szégyenben”

Kiss-Végh Emőke színész

Színház

Együttese, a Dollár Papa Gyermekei az egyik legizgalmasabb független színházi közösség itthon, előadásonként más-más alkotókkal. Formanyelvüket a zsigeri személyesség és közelség jellemzi. A szabadúszói létről, munkamódszerekről és színészi jelenlétről beszélgettünk.

Magyar Narancs: Kaposváron végeztél színész szakon. Milyen volt?

Kiss-Végh Emőke: Hagytak minket önállóan dolgozni. Ez nagyon jó volt, főleg így visszanézve. Valószínűleg a kelleténél nagyobb szabadságot kaptunk, elkélt volna a komolyabb szakmai vezetés. De az én személyiségemhez ez nagyon jól passzolt.

MN: Elvégezted a színháztudomány szakot is. Miért volt szükséged az elméleti képzésre?

KVE: Bár voltak Kaposváron elméleti óráink, próbálták tágítani a látóterünket, de ezt kevésnek éreztem, és az önképzésnek sosincs vége. A színháztudomány szakon azt kaptam, amire vágytam, sokat tanultunk aktuális dolgokról. Nem csak történeti tudásra tettünk szert, sok külföldi alkotóról is tanultunk, megnéztük felvételről, elemeztük az előadásaikat. Nekem nagyon fontos a sokféle hatás, a különböző rendszereket megismerve látok rá a pozitívumaira és negatívumaira annak, amiben vagyok. Például imádok gyönyörködni a hihetetlen díszletekben. Nemrég Hollandiában is valami egészen elképesztőt láttam. Itthon ez nagyon limitált, mi alig dolgozunk díszlettel, a szuper hazai díszlettervezők még a nagyszínpadokon is sokszor akadályokba ütköznek.

MN: A színész-rendező Ördög Tamással rég­óta vagytok együtt az életben és a munkában is.

KVE: Természetes, hogy együtt élünk, és természetes, hogy együtt dolgozunk. A kettőnek nincs egymáshoz köze. Magától értetődő módon tudunk együtt dolgozni, minden sallangtól vagy megfelelési kényszertől mentesen, ismerjük, inspiráljuk egymást. Soha nem lezárt dolgokban gondolkozunk, hosszabb távon tervezünk, próbáljuk az aktuális igényeinkre szabni a munkákat, lehetőségeket. Hátulütője csak praktikus szempontból van, jól össze kell tudnunk egyeztetni a dolgainkat. Mivel sokszor ugyanakkor igényel nagyobb erőfeszítést a munkánk, a családunk miatt sokszor több logisztikára és segítségre van szükségünk.

MN: Időnként dolgoztok másokkal is?

KVE: Több helyről visszahallottam, hogy nem mernek felkérni, mert azt feltételezik, csak Tomival dolgozom. Szomorú, ha tényleg így gondolják, de simán el tudom képzelni. Nagyon gyenge lábakon áll az egymás közti kommunikáció a szakmában.

MN: A saját színészi munkád mellett van más feladatod is a társulatban?

KVE: Az utóbbi időben az írással kezdtem el foglalkozni. Változott, mi érdekel, és volt lehetőségem e téren is kipróbálni magam. Az elmúlt időszakban születtek munkák a saját írásaim alapján.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Szól a jazz

Az ún. közrádió, amelyet egy ideje inkább állami rádiónak esik jól nevezni, új csatornát indított. Óvatos szerszámsuhintgatás ez, egyelőre kísérleti adást sugároznak csupán, és a hamarosan induló „rendes” műsorfolyam is online lesz elérhető, a hagyományos éterbe egyelőre nem küldik a projektet.

Fülsiketítő hallgatás

„Csalódott volt, amikor a parlamentben a képviselők szó nélkül mentek el ön mellett?” – kérdezte az RTL riportere múlt heti interjújában Karsai Dánieltől. A gyógyíthatatlan ALS-betegséggel küzdő alkotmányjogász azokban a napokban tért haza a kórházból, ahová tüdőgyulladással szállították, épp a születésnapján.

A szabadságharc ára

Semmi meglepő nincs abban, hogy az első háromhavi hiánnyal lényegében megvan az egész éves terv – a központi költségvetés éves hiánycéljának 86,6 százaléka, a teljes alrendszer 92,3 százaléka teljesült márciusban.

Puskák és virágok

Egyetlen nap elég volt ahhoz, hogy a fegyveres erők lázadása és a népi elégedetlenség elsöpörje Portugáliában az évtizedek óta fennálló jobboldali diktatúrát. Azért a demokráciába való átmenet sem volt könnyű.

New York árnyai

Közelednek az önkormányzati választások, és ismét egyre többet hallunk nagyszabású városfejlesztési tervekről. Bődületes deficit ide vagy oda, választási kampányban ez a nóta járja. A jelenlegi főpolgármester első számú kihívója már be is jelentette, mi mindent készül építeni nekünk Budapesten, és országszerte is egyre több szemkápráztató javaslat hangzik el.

Egymás között

Ahogyan a Lázár János szívéhez közel álló geszti Tisza-kastély felújításának határideje csúszik, úgy nőnek a költségek. A már 11 milliárd forintos összegnél járó projekt új, meghívásos közbeszerzései kér­dések sorát vetik fel.

Mit csinál a jobb kéz

Több tízmillió forintot utalt át Ambrózfalva önkormányzatától Csanádalbertire a két falu közös pénzügyese, ám az összeg eltűnt. A hiány a két falu mellett másik kettőt is nehéz helyzetbe hoz, mert közös hivatalt tartanak fönn. A bajban megszólalt a helyi lap is.

Árad a Tisza

Két hónapja lépett elő, mára felforgatta a politikai színteret. Bár sokan vádolják azzal, hogy nincs világos programja, több mindenben markánsan mást állít, mint az ellenzék. Ami biztos: Magyar Péter bennszülöttnek számít abban a kommunikációs térben, amelyben Orbán Viktor is csak jövevény.

„Ez az életem”

A kétszeres Oscar-díjas filmest az újabb művei mellett az olyan korábbi sikereiről is kérdeztük, mint a Veszedelmes viszonyok. Hogyan csapott össze Miloš Formannal, s miért nem lett Alan Rickmanből Valmont? Beszélgettünk Florian Zellerről és arról is, hogy melyik magyar regényből írt volna szívesen forgatókönyvet.