Magyar Narancs: Kaposváron végeztél színész szakon. Milyen volt?
Kiss-Végh Emőke: Hagytak minket önállóan dolgozni. Ez nagyon jó volt, főleg így visszanézve. Valószínűleg a kelleténél nagyobb szabadságot kaptunk, elkélt volna a komolyabb szakmai vezetés. De az én személyiségemhez ez nagyon jól passzolt.
MN: Elvégezted a színháztudomány szakot is. Miért volt szükséged az elméleti képzésre?
KVE: Bár voltak Kaposváron elméleti óráink, próbálták tágítani a látóterünket, de ezt kevésnek éreztem, és az önképzésnek sosincs vége. A színháztudomány szakon azt kaptam, amire vágytam, sokat tanultunk aktuális dolgokról. Nem csak történeti tudásra tettünk szert, sok külföldi alkotóról is tanultunk, megnéztük felvételről, elemeztük az előadásaikat. Nekem nagyon fontos a sokféle hatás, a különböző rendszereket megismerve látok rá a pozitívumaira és negatívumaira annak, amiben vagyok. Például imádok gyönyörködni a hihetetlen díszletekben. Nemrég Hollandiában is valami egészen elképesztőt láttam. Itthon ez nagyon limitált, mi alig dolgozunk díszlettel, a szuper hazai díszlettervezők még a nagyszínpadokon is sokszor akadályokba ütköznek.
MN: A színész-rendező Ördög Tamással régóta vagytok együtt az életben és a munkában is.
KVE: Természetes, hogy együtt élünk, és természetes, hogy együtt dolgozunk. A kettőnek nincs egymáshoz köze. Magától értetődő módon tudunk együtt dolgozni, minden sallangtól vagy megfelelési kényszertől mentesen, ismerjük, inspiráljuk egymást. Soha nem lezárt dolgokban gondolkozunk, hosszabb távon tervezünk, próbáljuk az aktuális igényeinkre szabni a munkákat, lehetőségeket. Hátulütője csak praktikus szempontból van, jól össze kell tudnunk egyeztetni a dolgainkat. Mivel sokszor ugyanakkor igényel nagyobb erőfeszítést a munkánk, a családunk miatt sokszor több logisztikára és segítségre van szükségünk.
MN: Időnként dolgoztok másokkal is?
KVE: Több helyről visszahallottam, hogy nem mernek felkérni, mert azt feltételezik, csak Tomival dolgozom. Szomorú, ha tényleg így gondolják, de simán el tudom képzelni. Nagyon gyenge lábakon áll az egymás közti kommunikáció a szakmában.
MN: A saját színészi munkád mellett van más feladatod is a társulatban?
KVE: Az utóbbi időben az írással kezdtem el foglalkozni. Változott, mi érdekel, és volt lehetőségem e téren is kipróbálni magam. Az elmúlt időszakban születtek munkák a saját írásaim alapján.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
