Színház

Fesztiválozik a nyáj

Az utolsó bárány

Kritika

Kedves, vicces karácsonyi történet, mi másra is lehetne szükségünk a napfényes októberben? Cseri Hanna a legtehetségesebb fiatal rendezők egyike, már most saját stílussal és látásmóddal, amelynek a humor a központi eleme. 

A Gólem Színházban néha még el lehet csípni Mundstock úr című, Ladislav Fuks szövegéből készített rendezését (kritikánk: Élet, nagyság, Magyar Narancs, 2022. június 29.). Abszurd deportálástörténet, humorral átitatott vegytiszta fájdalom és rettenet, ajánlom mindenki figyelmébe. Cseri most egy hibbant, bárányos mesét tett színpadra.

Az utolsó bárány egy kisiskolásoknak készített produkció, Ulrich Hub mesekönyvének adaptációja. Karácsonyi történet, de csak annyira, amennyire a Reszkessetek, betörők!, a nézőtéren ülve nem ragad magával semmiféle karácsonyi hangulat, és nem csak azért nem, mert még messze vagyunk az ünnepektől. A keret a következő: hét kis bárány szundikál a réten, amikor az őket őrző három pásztor (Ács Norbert, Spiegl Anna és Teszárek Csaba) szokatlan fényjelenségre lesz figyelmes, amelyet, hátrahagyva a nyájat, követni kezdenek. Amikor a bárányok felkelnek, már se hírük, se hamvuk nincsen. Mit tehetnének? Kis tanakodás után úgy döntenek, egykori őrzőik nyomába erednek.

Az előadás központi témája nem a betlehemi történet, hanem a közösség, annak összetartó ereje. Hogy mennyire fogadjuk el a másságot, és hogy mennyire válhatunk rebellissé, ha az általunk kitűzött cél csak együttműködve érhető el. És persze az is, hogy hogyan vállalunk felelősséget egymásért, hogyan tudunk önzetlen módon viselkedni. Mindez persze egy rettentően aranyos és humoros történetbe csomagolva, ahol nagy szerep jut a fiatal birkák bemutatásának is. A kaland során mind a heten kapnak egy-egy kis epizódot, így az előadás végére már nem csupán egy nyájat, hanem külön egyéniségeket láthatunk a színpadon.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."