Felülről vezényelt igazgatóváltás a Kolibri Színházban

Hogy a gyerekek is értsék

Színház

A társulat által támogatott, régóta a színházban dolgozó, színvonalas pályázatot benyújtó csapatot kipontozták. Hankó Balázsnak meg se kellett szólalnia, a távolból mintha Vidnyánszky Attila integetne a gyerekeknek. Megkérdeztük az új igazgatót is.

Novák János alapító igazgató mandátuma 33 év után lejárt a Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház élén. A négy pályázó (Vidovszky György rendező, Pass Andrea drámaíró, rendező, Aczél András rendező és Zalán János egyetemi docens, producer) közül a szakmai bizottság javaslata alapján Hankó Balázs kulturális és innovációért felelős miniszter Zalán Jánost, a Pesti Magyar Színház korábbi vezetőjét nevezte ki. Mindez január 10-én, három héttel a miniszteri döntés után derült ki. A bizottsági tagok által nagy részben, a társulat által pedig maximálisan támogatott Vidovszky és szakmai grémiuma egy szavazattal maradt le Zalán mögött.

Nemzetstratégiai jelentőségű

Novák János 2007-ben hívta először a színházba rendezni Vidovszky Györgyöt. Utóbbi pályázó csapatának tagjai, Gyevi-Bíró Eszter színházi nevelési szakember 10, Nizsai Dániel színművész pedig 13 éve tagja a Kolibrinek. Pályázatuk szerint Vidovszky lett volna az ügyvezető igazgató, Gyevi-Bíró Eszter az operatív vezető, Nizsai Dániel pedig a társulat vezetője. Eszter hangsúlyozza, hogy ez a hármas társulás mindig közösen gondolkodott, de ösztönösen érezték, hogy a vezetés felelőssége Vidovszkyé. Nizsai szerint fontos, „hogy bizonyos vezetői feladatokban egymást segíthessék, támogathassák”.

A Novák János mandátumának lejárta előtt fél évvel, szeptemberben kiírt igazgatói pályázat szerint a fenntartó Fővárosi Önkormányzat és a működtető Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) – a művészeti koncepció mellett – hatékonyabb és fenntarthatóbb gazdasági modellt is várt.

Barna Judit kulturális szakember, a Tisza Párt Fővárosi Közgyűlésbe delegált tagja vázolta, hogyan zajlott le a döntési folyamat: „A Fővárosi Közgyűlés a fenntartó képviseletében, nyílt ülésen szavazott arról, hogy az állammal közös fenntartású három intézmény (Budapest Bábszínház, Kolibri Színház, Margitszigeti Szabadtéri Színház) vezetéséről határozó színházi döntőbizottságba Döme Zsuzsannát és engem delegál. Ezután a KIM felvette velünk a kapcsolatot, megkaptuk a pályázatokat – a Kolibri esetén volt csak több, a másik két színháznál egy-egy pályázó volt –, majd a döntőbizottsági ülésekre elmentünk, és a pályázók meghallgatása után döntöttünk. A döntőbizottság összeülésének napján helyben kellett a döntést meghozni.” A szakmai bíráló bizottságba két tagot delegál a fenntartó Fővárosi Közgyűlés, kettőt maga a színház, négy főt Vidnyánszky Attila klubja, a Magyar Teátrumi Társaság, valamint egy tagot a működtető minisztérium. Utóbb kiderült az is, hogy a Teátrumi Társaság egyik delegáltja támogatóként szerepel Zalán János pályázatában, ami az összeférhetetlenség gyanúját vetheti fel.

Barna Judit hozzátette, hogy a terjedelmes pályázatok elolvasásához csupán két-három nap állt a rendelkezésükre, a döntőbizottság ugyanis későn vette fel a kapcsolatot a fővárossal. Bár Vidovszkyék szerint pénzügyi válság nem fenyegeti a színházat, új és nyereségesebb gazdasági konstrukcióra mindenképp szükség van. A Novák János által is támogatott pályázatukat a szakmai bizottság viszont éppen a gazdasági és marketingterveket tartalmazó „általános, nem eléggé kidolgozott” fejezet miatt utasította el, így nyerhetett egyetlen szavazattal Zalán legnagyobb részt gazdasági terveket és elképzeléseket tartalmazó dokumentuma. Vidovszkyék több mint százoldalas pályázatára végül egy szóismétlésektől hemzsegő, általános, pár soros „szakmai vélemény” érkezett. „Az a cinizmus, amivel hozzáálltak és kommentálták a színház gazdasági helyzetét, akkor volt igazán mellbevágó, amikor megláttuk Zalán János pályázatát, amelyet gazdasági mintapéldának kiáltottak ki. Kibújt a szög a zsákból. Ez nagyon fájdalmas” – kommentálta a történteket Nizsai Dániel.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.