Novák János alapító igazgató mandátuma 33 év után lejárt a Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház élén. A négy pályázó (Vidovszky György rendező, Pass Andrea drámaíró, rendező, Aczél András rendező és Zalán János egyetemi docens, producer) közül a szakmai bizottság javaslata alapján Hankó Balázs kulturális és innovációért felelős miniszter Zalán Jánost, a Pesti Magyar Színház korábbi vezetőjét nevezte ki. Mindez január 10-én, három héttel a miniszteri döntés után derült ki. A bizottsági tagok által nagy részben, a társulat által pedig maximálisan támogatott Vidovszky és szakmai grémiuma egy szavazattal maradt le Zalán mögött.
Nemzetstratégiai jelentőségű
Novák János 2007-ben hívta először a színházba rendezni Vidovszky Györgyöt. Utóbbi pályázó csapatának tagjai, Gyevi-Bíró Eszter színházi nevelési szakember 10, Nizsai Dániel színművész pedig 13 éve tagja a Kolibrinek. Pályázatuk szerint Vidovszky lett volna az ügyvezető igazgató, Gyevi-Bíró Eszter az operatív vezető, Nizsai Dániel pedig a társulat vezetője. Eszter hangsúlyozza, hogy ez a hármas társulás mindig közösen gondolkodott, de ösztönösen érezték, hogy a vezetés felelőssége Vidovszkyé. Nizsai szerint fontos, „hogy bizonyos vezetői feladatokban egymást segíthessék, támogathassák”.
A Novák János mandátumának lejárta előtt fél évvel, szeptemberben kiírt igazgatói pályázat szerint a fenntartó Fővárosi Önkormányzat és a működtető Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) – a művészeti koncepció mellett – hatékonyabb és fenntarthatóbb gazdasági modellt is várt.
Barna Judit kulturális szakember, a Tisza Párt Fővárosi Közgyűlésbe delegált tagja vázolta, hogyan zajlott le a döntési folyamat: „A Fővárosi Közgyűlés a fenntartó képviseletében, nyílt ülésen szavazott arról, hogy az állammal közös fenntartású három intézmény (Budapest Bábszínház, Kolibri Színház, Margitszigeti Szabadtéri Színház) vezetéséről határozó színházi döntőbizottságba Döme Zsuzsannát és engem delegál. Ezután a KIM felvette velünk a kapcsolatot, megkaptuk a pályázatokat – a Kolibri esetén volt csak több, a másik két színháznál egy-egy pályázó volt –, majd a döntőbizottsági ülésekre elmentünk, és a pályázók meghallgatása után döntöttünk. A döntőbizottság összeülésének napján helyben kellett a döntést meghozni.” A szakmai bíráló bizottságba két tagot delegál a fenntartó Fővárosi Közgyűlés, kettőt maga a színház, négy főt Vidnyánszky Attila klubja, a Magyar Teátrumi Társaság, valamint egy tagot a működtető minisztérium. Utóbb kiderült az is, hogy a Teátrumi Társaság egyik delegáltja támogatóként szerepel Zalán János pályázatában, ami az összeférhetetlenség gyanúját vetheti fel.
Barna Judit hozzátette, hogy a terjedelmes pályázatok elolvasásához csupán két-három nap állt a rendelkezésükre, a döntőbizottság ugyanis későn vette fel a kapcsolatot a fővárossal. Bár Vidovszkyék szerint pénzügyi válság nem fenyegeti a színházat, új és nyereségesebb gazdasági konstrukcióra mindenképp szükség van. A Novák János által is támogatott pályázatukat a szakmai bizottság viszont éppen a gazdasági és marketingterveket tartalmazó „általános, nem eléggé kidolgozott” fejezet miatt utasította el, így nyerhetett egyetlen szavazattal Zalán legnagyobb részt gazdasági terveket és elképzeléseket tartalmazó dokumentuma. Vidovszkyék több mint százoldalas pályázatára végül egy szóismétlésektől hemzsegő, általános, pár soros „szakmai vélemény” érkezett. „Az a cinizmus, amivel hozzáálltak és kommentálták a színház gazdasági helyzetét, akkor volt igazán mellbevágó, amikor megláttuk Zalán János pályázatát, amelyet gazdasági mintapéldának kiáltottak ki. Kibújt a szög a zsákból. Ez nagyon fájdalmas” – kommentálta a történteket Nizsai Dániel.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
