olvasópróba

Írta és rendezte

Ha összeszámolnánk, ki az a kortárs magyar drámaíró, akinek a darabjait az elmúlt tíz évben a legtöbbet játszották magyar színpadokon, minden bizonnyal Székely Csaba lenne a nyertes. (Bábdaraboknál viszont Gimesi Dóráé lenne az első hely.)

Ha csak a Bánya-trilógia vagy a 10 vándorútját nézzük a határon inneni és túli színpadokon, már az is tekintélyes számot ad ki. Most továbbnövelheti előnyét: február 21-én két premierje is lesz.

Budaörsön Az igazság gyertyáit állítja színpadra Alföldi Róbert. A tavalyi évadban a dráma és marosvásárhelyi ősbemutatója több díjat kapott Romániában és Magyarországon is. A bözödújfalusi székely szombatosok története valós alapokon nyugszik, egy sokvallású, egymással békében élő közösség példáján keresztül beszél emberségről és gyűlöletkeltésről, sorsokról és választásokról. Teszi mindezt a szerzőre jellemző humorral, remek karakterekkel. A budaörsi színház szereposztása a biztosíték arra, hogy ezek a karakterek ebben az előadásban is életre kelnek. A főbb szerepekben Pelsőczy Rékát, Hartai Petrát, Fröhlich Kristófot és Ilyés Róbertet láthatjuk. Alföldi Róbert rendezőként és színészként is visszatérő vendége a budaörsi színháznak, korábban már egy másik Székely Csaba-darabot is rendezett ott, az Öröm és boldogság címűt. (Budaörsi Latinovits Színház, február 21., 22., 23.)

Az igazság gyertyái egy sokszereplős, klasszikus felépítésű történelmi dráma. A Pinceszínházban viszont a szerző egy új monodrámáját mutatják be MI vagyok címmel, a meglepetés pedig, hogy itt rendezőként is debütál. Annak idején a pályája is egy monodrámával indult, a Szeretik a banánt, elvtársak? a Ceaușescu-korszakot idézte fel egy értelmi fogyatékos férfi emlékein keresztül. A MI vagyok viszont a jelenről, vagy még inkább a jövőről szól, egy nő szemszögéből, akit Bakonyi Csilla, a tatabányai Jászai Mari Színház művésze kelt életre. Emma, ahogy a színlap írja, „megpróbálja megtalálni a saját helyét és értelmét egy Isten, ember és gép hármasa által meghatározott világban”. Az előadás zenéjét a Székely-darabok állandó zeneszerzője, Cári Tibor jegyzi. Saját darabot rendezni nehéz feladat, hiszen a szerzőnek rendezőként kívülről kellene ránéznie a saját szövegére. Egy monodrámánál azonban a színész általában „társrendező” is. Ismerve a két művész munkáit, maximalizmusát, joggal bízhatunk benne, hogy az eredmény meggyőző lesz. És hogy mit írt a mesterséges intelligencia a részben róla szóló darabról? „A MI vagyok lírai, filozofikus és érzelmi töltetű mű, amely mélyen rezonál mindazokkal, akik az élet értelmét keresik a veszteség árnyékában.” (Pinceszínház, február 21., 22.)

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.