olvasópróba

Írta és rendezte

Ha összeszámolnánk, ki az a kortárs magyar drámaíró, akinek a darabjait az elmúlt tíz évben a legtöbbet játszották magyar színpadokon, minden bizonnyal Székely Csaba lenne a nyertes. (Bábdaraboknál viszont Gimesi Dóráé lenne az első hely.)

Ha csak a Bánya-trilógia vagy a 10 vándorútját nézzük a határon inneni és túli színpadokon, már az is tekintélyes számot ad ki. Most továbbnövelheti előnyét: február 21-én két premierje is lesz.

Budaörsön Az igazság gyertyáit állítja színpadra Alföldi Róbert. A tavalyi évadban a dráma és marosvásárhelyi ősbemutatója több díjat kapott Romániában és Magyarországon is. A bözödújfalusi székely szombatosok története valós alapokon nyugszik, egy sokvallású, egymással békében élő közösség példáján keresztül beszél emberségről és gyűlöletkeltésről, sorsokról és választásokról. Teszi mindezt a szerzőre jellemző humorral, remek karakterekkel. A budaörsi színház szereposztása a biztosíték arra, hogy ezek a karakterek ebben az előadásban is életre kelnek. A főbb szerepekben Pelsőczy Rékát, Hartai Petrát, Fröhlich Kristófot és Ilyés Róbertet láthatjuk. Alföldi Róbert rendezőként és színészként is visszatérő vendége a budaörsi színháznak, korábban már egy másik Székely Csaba-darabot is rendezett ott, az Öröm és boldogság címűt. (Budaörsi Latinovits Színház, február 21., 22., 23.)

Az igazság gyertyái egy sokszereplős, klasszikus felépítésű történelmi dráma. A Pinceszínházban viszont a szerző egy új monodrámáját mutatják be MI vagyok címmel, a meglepetés pedig, hogy itt rendezőként is debütál. Annak idején a pályája is egy monodrámával indult, a Szeretik a banánt, elvtársak? a Ceaușescu-korszakot idézte fel egy értelmi fogyatékos férfi emlékein keresztül. A MI vagyok viszont a jelenről, vagy még inkább a jövőről szól, egy nő szemszögéből, akit Bakonyi Csilla, a tatabányai Jászai Mari Színház művésze kelt életre. Emma, ahogy a színlap írja, „megpróbálja megtalálni a saját helyét és értelmét egy Isten, ember és gép hármasa által meghatározott világban”. Az előadás zenéjét a Székely-darabok állandó zeneszerzője, Cári Tibor jegyzi. Saját darabot rendezni nehéz feladat, hiszen a szerzőnek rendezőként kívülről kellene ránéznie a saját szövegére. Egy monodrámánál azonban a színész általában „társrendező” is. Ismerve a két művész munkáit, maximalizmusát, joggal bízhatunk benne, hogy az eredmény meggyőző lesz. És hogy mit írt a mesterséges intelligencia a részben róla szóló darabról? „A MI vagyok lírai, filozofikus és érzelmi töltetű mű, amely mélyen rezonál mindazokkal, akik az élet értelmét keresik a veszteség árnyékában.” (Pinceszínház, február 21., 22.)

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Azonnal rohan tovább

A közel 100 méteres rendőrpalota tiszteletet parancsolóan magasodik a környék fölé, üvegablakain szikrázóan csillog a felkelő nap fénye, amint Thuróczy Szabolcs morózusan besétál forgóajtaján.

Apáról fiúra

A Universal-stúdió 1941-es klasszikusából kisarjadó farkasemberfilmek (pl. Egy amerikai farkasember Londonban, 1981; Ezüst pisztolygolyók, 1985; Farkas, 1994) bizonyos értelemben a férfi menst­ruáció és hisztéria gondolatával játszanak.

Lajos bácsinak jár a dicséret

A Képtelen Krónikára más, általunk hallgatott podcastokban többször hivatkoztak ugyan, de mi magunk sokáig nem mentünk utána, noha a történelmi podcast műfaja – amiként a KK is definiálja magát – közel áll a szívünkhöz.

Emlékezetrétegek

A Kiscelli Múzeum templomterében megrendezett életmű-kiállítás több szálon kívánja megragadni, illetve körüljárni Ország Lili (1926–1979) érzékeny és titokzatos művészetét. Ehhez közel 50 festményt és 70 grafikai lapot mutat be, amelyek (néhány kivétellel) a múzeum gyűjteményéből származnak; az anyag különlegessége, hogy mégis lefedi az életmű csomópontjait.

A drogmentes Magyarország  

„A stratégia távlati célként a kábítószermentes Magyarország elérését tűzi ki 2020-ig” – olvashattuk abban a 2013-tól hatályos országgyűlési határozatban, amelyet Nemzeti Drogellenes Stratégiának neveztek el.

60 000

Társadalmi kampányt indított a Magyar Orvosi Kamara (MOK), amellyel az egészségtudatosságra és az egészségügyi rendszer hiányosságaira hívnák fel a figyelmet. Az utóbbi könnyebben célba talál: aligha akad olyan család Magyarországon, amely ne tudna felidézni valamely rossz tapasztalatot az ellátásról.

„Távozzatok, aljas ringyók!”

Pár hete újraválasztották Horvátország államelnökét, Zoran Milanovićot. A magát szociáldemokratának nevező Milanović nem szereti sem az EU-t, sem a NATO-t, sem Ukrajnát, és ha teheti, a szétesés felé lökdösi Bosznia-Hercegovinát. Legfontosabb, hovatovább egyetlen életcélja a Horvátországból uniós és gazdasági sikertörténetet faragó kormányfő levadászása. És még rondán is beszél.

Kastély, börtön, szegénytanya

Konkrétan tényleg nem Lázár Jánosék kastélyáig épült út kilométerenként félmilliárd forintból, hanem az M43-as autópálya lehajtójától a nagyfai börtönig. E szakasz előtt és utána azonban olyan kráterek maradtak, amelyek a Holdról is látszanak.

„Cinikus és sátáni, amit művelnek”

Az egyszázalékos adófelajánlásokból származó 1,042 milliárd forintnak alig több mint a fele érkezett meg a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) számlájára a NAV és a Magyar Államkincstár (MÁK) inkasszója miatt. Az egyház szociális intézményei hónapok óta állami támogatás nélkül, kizárólag civil adományokból működnek. A szállók vagy a kórház bezárása az ellátottak halálos ítéletével érhet fel.