olvasópróba

Írta és rendezte

Ha összeszámolnánk, ki az a kortárs magyar drámaíró, akinek a darabjait az elmúlt tíz évben a legtöbbet játszották magyar színpadokon, minden bizonnyal Székely Csaba lenne a nyertes. (Bábdaraboknál viszont Gimesi Dóráé lenne az első hely.)

Ha csak a Bánya-trilógia vagy a 10 vándorútját nézzük a határon inneni és túli színpadokon, már az is tekintélyes számot ad ki. Most továbbnövelheti előnyét: február 21-én két premierje is lesz.

Budaörsön Az igazság gyertyáit állítja színpadra Alföldi Róbert. A tavalyi évadban a dráma és marosvásárhelyi ősbemutatója több díjat kapott Romániában és Magyarországon is. A bözödújfalusi székely szombatosok története valós alapokon nyugszik, egy sokvallású, egymással békében élő közösség példáján keresztül beszél emberségről és gyűlöletkeltésről, sorsokról és választásokról. Teszi mindezt a szerzőre jellemző humorral, remek karakterekkel. A budaörsi színház szereposztása a biztosíték arra, hogy ezek a karakterek ebben az előadásban is életre kelnek. A főbb szerepekben Pelsőczy Rékát, Hartai Petrát, Fröhlich Kristófot és Ilyés Róbertet láthatjuk. Alföldi Róbert rendezőként és színészként is visszatérő vendége a budaörsi színháznak, korábban már egy másik Székely Csaba-darabot is rendezett ott, az Öröm és boldogság címűt. (Budaörsi Latinovits Színház, február 21., 22., 23.)

Az igazság gyertyái egy sokszereplős, klasszikus felépítésű történelmi dráma. A Pinceszínházban viszont a szerző egy új monodrámáját mutatják be MI vagyok címmel, a meglepetés pedig, hogy itt rendezőként is debütál. Annak idején a pályája is egy monodrámával indult, a Szeretik a banánt, elvtársak? a Ceaușescu-korszakot idézte fel egy értelmi fogyatékos férfi emlékein keresztül. A MI vagyok viszont a jelenről, vagy még inkább a jövőről szól, egy nő szemszögéből, akit Bakonyi Csilla, a tatabányai Jászai Mari Színház művésze kelt életre. Emma, ahogy a színlap írja, „megpróbálja megtalálni a saját helyét és értelmét egy Isten, ember és gép hármasa által meghatározott világban”. Az előadás zenéjét a Székely-darabok állandó zeneszerzője, Cári Tibor jegyzi. Saját darabot rendezni nehéz feladat, hiszen a szerzőnek rendezőként kívülről kellene ránéznie a saját szövegére. Egy monodrámánál azonban a színész általában „társrendező” is. Ismerve a két művész munkáit, maximalizmusát, joggal bízhatunk benne, hogy az eredmény meggyőző lesz. És hogy mit írt a mesterséges intelligencia a részben róla szóló darabról? „A MI vagyok lírai, filozofikus és érzelmi töltetű mű, amely mélyen rezonál mindazokkal, akik az élet értelmét keresik a veszteség árnyékában.” (Pinceszínház, február 21., 22.)

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Ping és Pong

A pingpong egy végtelenül kedves játék – legalábbis a filmeken. Ezt játszotta Forrest Gump, ezzel viccelődött a Szerva itt, pofon ott, vagy épp Michael Tully 2014-es felnövéstörténete, a Ping Pong Summer is, de képes volt még a két Koreát is egyesíteni a Ko-ri-a (As One) című 2012-es sportfilmben.

Leszármazottak

A mester legutóbb éppen tíz éve készített értékelhető játékfilmet (Paterson), a 2019-es A holtak nem halnak meg című bűnrossz zombikomédiára pedig boruljon a feledés jótékony homálya.

Kukac a pürében

Száznál is több verset tartalmazó új kötetében a szerző nem arról számol be, hogy mi történt vele a hosszú csend alatt, a szövegek ezúttal inkább azt mutatják meg, hogy az elmúlt tizenöt év alatt az élet dolgai akár új minőséget is kaphattak.

Magyar pikareszk

Az ’56-os forradalom rövidre szabott történetének ikonikus figurájáról ez idáig még nem jelent meg átfogó, alapos, friss kutatásokon alapuló történeti biográfia.

„Borzasztó állapot”

Schaár pályája még a művész életutakhoz képest is szabálytalanabbul alakult: egészen fiatalon felfigyeltek rá – csodagyereknek tartották –, de aztán több megtorpanás után túl a hatvanadik életévén, az avantgárd jegyé­ben fogalmazódott újra a művészete, hogy végül a térinstallációival átlépjen a szobrászat hatá­rain. A művész halálának ötvenedik évfordulóján nyílt emlékkiállítás külön érdekessége, hogy a kiállítótértől néhány száz méterre állt egykor Schaár Erzsébet szülőháza, később Vilt Tiborral közös otthona és műterme.

Nem a nyúl viszi

Funtek Frigyes valóságos filmsorozatot rendezett már Zalaegerszegen: az Augusztus Oklahomában volt a kezdet, azóta színpadra állította A király beszédét és az Életrevalókat, most pedig a Hétköznapi mennyország című Kay Pollack-film színpadi változata került sorra.

Disznóláb

Magyarország külügyminisztere, Szijjártó Péter múlt pénteken a hivatalában fogadta Bondár Anna teniszezőt, aki azért érdemelte ki e megtiszteltetést, mert előtte kedden a kolozsvári Transylvania Open teniszversenyen nem fogott vele kezet legyőzője, az ukrán Olekszandra Olijnikova.

A Balkán Ukrajnája

Miközben Ukrajna EU-csatlakozásáról ádáz viták dúlnak, Brüsszelben eldöntött tényként kezelik Montenegró 2028-as, de legkésőbb 2029-es csatlakozását. Az ország kicsi, és csak 620 ezren lakják, emiatt különösebben nem zavar senkit, és a felvételükkel üzenni is lehet a Balkán többi részére: nektek is sikerülhet, ha tesztek érte. De miért kell, hogy Montenegró mielőbb az EU tagja legyen, és mi köze van ehhez Szerbiának?

„Orbán kora akkor is velünk lesz”

Dolgozott Csurka Istvánnal, és ott volt a Fidesz kampányaiban is. A jobboldali közeg ismerőjeként állítja: látszik ugyan az erózió a kormánypárt környékén, de még egy választási vereség sem biztos, hogy véget vet Orbán állammodelljének.

Néma helyett bűnös

Csaló váltja az eddigi semmittevő szószólót – háborog a hazai román nemzetiség egy része. A költségvetési csalás miatt jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt Tát Margit méhkeréki fideszes polgármester lehet az áprilisi nemzetiségi voksolás után a magyarországi románok parlamenti szószólója.