olvasópróba

Írta és rendezte

Ha összeszámolnánk, ki az a kortárs magyar drámaíró, akinek a darabjait az elmúlt tíz évben a legtöbbet játszották magyar színpadokon, minden bizonnyal Székely Csaba lenne a nyertes. (Bábdaraboknál viszont Gimesi Dóráé lenne az első hely.)

Ha csak a Bánya-trilógia vagy a 10 vándorútját nézzük a határon inneni és túli színpadokon, már az is tekintélyes számot ad ki. Most továbbnövelheti előnyét: február 21-én két premierje is lesz.

Budaörsön Az igazság gyertyáit állítja színpadra Alföldi Róbert. A tavalyi évadban a dráma és marosvásárhelyi ősbemutatója több díjat kapott Romániában és Magyarországon is. A bözödújfalusi székely szombatosok története valós alapokon nyugszik, egy sokvallású, egymással békében élő közösség példáján keresztül beszél emberségről és gyűlöletkeltésről, sorsokról és választásokról. Teszi mindezt a szerzőre jellemző humorral, remek karakterekkel. A budaörsi színház szereposztása a biztosíték arra, hogy ezek a karakterek ebben az előadásban is életre kelnek. A főbb szerepekben Pelsőczy Rékát, Hartai Petrát, Fröhlich Kristófot és Ilyés Róbertet láthatjuk. Alföldi Róbert rendezőként és színészként is visszatérő vendége a budaörsi színháznak, korábban már egy másik Székely Csaba-darabot is rendezett ott, az Öröm és boldogság címűt. (Budaörsi Latinovits Színház, február 21., 22., 23.)

Az igazság gyertyái egy sokszereplős, klasszikus felépítésű történelmi dráma. A Pinceszínházban viszont a szerző egy új monodrámáját mutatják be MI vagyok címmel, a meglepetés pedig, hogy itt rendezőként is debütál. Annak idején a pályája is egy monodrámával indult, a Szeretik a banánt, elvtársak? a Ceaușescu-korszakot idézte fel egy értelmi fogyatékos férfi emlékein keresztül. A MI vagyok viszont a jelenről, vagy még inkább a jövőről szól, egy nő szemszögéből, akit Bakonyi Csilla, a tatabányai Jászai Mari Színház művésze kelt életre. Emma, ahogy a színlap írja, „megpróbálja megtalálni a saját helyét és értelmét egy Isten, ember és gép hármasa által meghatározott világban”. Az előadás zenéjét a Székely-darabok állandó zeneszerzője, Cári Tibor jegyzi. Saját darabot rendezni nehéz feladat, hiszen a szerzőnek rendezőként kívülről kellene ránéznie a saját szövegére. Egy monodrámánál azonban a színész általában „társrendező” is. Ismerve a két művész munkáit, maximalizmusát, joggal bízhatunk benne, hogy az eredmény meggyőző lesz. És hogy mit írt a mesterséges intelligencia a részben róla szóló darabról? „A MI vagyok lírai, filozofikus és érzelmi töltetű mű, amely mélyen rezonál mindazokkal, akik az élet értelmét keresik a veszteség árnyékában.” (Pinceszínház, február 21., 22.)

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Újabb menekülő kelet-európai politikus keres búvóhelyet Orbánnál

  • Domány András
Budapestről üzent Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyński-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?