Interjú

„Hogy visszataláljunk”

Balsai Móni színész

Színház

Három most futó színdarabban is középkorú, életközepi problémákkal szembenéző nőalakot formál meg, róluk beszélgettünk az egy ideje már szabadúszóként dolgozó színésznővel.

Magyar Narancs: Nemrég mutattátok be a magyartenger című kortárs drámát, társadalmunk egyfajta látleletét. Huszonnégy óra egy család életéből egy balatoni nyaralóban. Neked miről szól ez az előadás?

Balsai Móni: Leginkább saját magunkkal kényszerít szembenézni. Csupa olyasmit látunk, ami minden családban konfliktushoz vezethet: eltérő politikai véleményt, előítéletet, másságot, anyagi különbségeket. Azt hiszem, minden néző azonosulhat valamelyik szereplővel, annak ellenére, hogy egészen szélsőségesen játszunk. Alföldi Róbert rendezőként nagyon bátor ceruzával rajzolt meg bennünket, de ettől vígjáték az előadás. Nagyon sokat lehet nevetni olyan dolgokon is, amin egyébként nem feltétlenül tudnánk.

MN: A szereped szerint egy 40 év körüli nő vagy, akinek az élete fordulóponthoz érkezett, mert gyereket szeretne, de mivel egyedülálló, az örökbefogadást választja.

BM: Nagyon sok nőtársam van olyan helyzetben, hogy valahogy úgy hozta az élet, hogy nem találta meg vagy elveszítette a párját. Nehéz egyedül lenni, főleg úgy, ha valaki gyerekre vágyik. (Balsai Móni, bár korábban többször nyilatkozott arról, hogy nyílt örökbefogadással lett anya, nekünk nem akart erről beszélni – Cz. D.)

MN: Ez ma társadalmi jelenség, sokakat érint.

BM: Patrícia egyedülálló, gyermektelen nő. Ahogy sokan, ő is meghallgatta már párszor a szokásos kérdéseket: „Mi van a fiúkkal?” „Miért vagy még egyedül?” Rengeteg általánosító bölcsességet kapott, kap. De ez fordítva is igaz, férfiakat is traktálnak ilyesmivel, bár nyilván nem lehet összehasonlítani a két nemhez fűződő elvárásokat. Tudjuk, ismerjük: családon belül is mindig rákérdeznek egyesek azokra a problémákra, amelyek esetleg fájnak. És ha még hibáztatják is az érintettet, az nagyon kellemetlen tud lenni.

MN: Fontos szerinted a nézőket szembesíteni a valósággal?

BM: Nem szeretem a szembesítés szót, mert hordoz valamiféle erőszakosságot. A tükör jobb, és valóban látleletet ad a darab arról, ahogyan élünk. Az ember szeret ráismerni magára vagy másokra, ezzel találkozunk a mesékben is gyerekkorunk óta. Szeretünk azonosulni, visszahallani a történteket, viszontlátni az életünk eseményeit. Egyszerűen azért, mert azt érezzük, hogy nem vagyunk egyedül.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.