Színház

Lelkünk mosóteknője

Bíró Bence: magyartenger

Kritika

Aki járt a kilencvenes években a Balaton-parton, az pontosan ismeri azokat a meggypirosra festett, dög nehéz strandszékeket a szőlőlugas alatti fagyizó teraszáról.

Ilyen piros székek látványa fogad most minket, sőt az emlékeinkre ráerősítenek a napsugár és halacska motívumok is a játékteret kijelölő kerítésen. Alföldi Róbert a rendezés mellett a díszlettervezést is magára vállalta, felhasználva a közös emlékezetünkben élő hamiskás nosztalgiát, ami tökéletesen megágyaz e remek tragikomédiának.

A balatoni nyár, a kispolgári dolce vita kiváló szimbóluma a megalkuvástól és képmutatástól terhes magyar népléleknek. A történetben egy családi újraegyesülésnek lehetünk részesei, amire más-más okokból, de mindenki szorongva készül. Először egy színész pár, Gábor (Szécsi Bence) és Örs (Fehér Tibor) feszeng az odavezető úton, hogy Gábornak vajon lesz-e bátorsága felvállalni párkapcsolatát a családja előtt, mert hiába a sorozatsztárság és az erdélyi gyökerek, a melegeket egy átlagos magyar háztartásban csak kísérővel bírják fogyasztani. Jó sok kísérővel, mint azt később látni fogjuk. A másik szálon a kisgyermekes pedagógus házaspárt, Pétert és Dórát ismerjük meg (Rada Bálint és Földes Eszter). Bíró Bence itt teljesen egyedit húz, legalábbis kortárs alkotásban én még nem láttam leleplezni a magyar társadalom egyik anomáliáját, a fideszes pedagógust. Már-már provokatív gesztusnak is tűnhet a szerző részéről az aktuális társadalmi forrongások ismeretében, ha nem létezne már vagy húsz éve ez a típus Magyarországon. Péter, a rosszul kereső gimnáziumi történelemtanár látókörét már beszűkítették a silány munkakörülmények és a szakmai szélmalomharc. Másban sem bízik, csak a magyarságtudatában és mindenféle hagymázas összeesküvés-elméletekben, amelyeket az elfogyasztott kerítésszaggatók arányában meg is oszt szeretteivel.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.