Színház

Ember embernek

Népmesebeavató.333

Kritika

A Piroska és a farkasnak van egy olyan változata, amelyben a gonosz farkas hozzá sem tud nyúlni kiszemelt, fiatal áldozatához, mert megégeti a kislány aranykámzsája.

A Népmesebeavató.333 című előadásban a rendező is színpadra lép, és mintha a Wiener Festwochen-es fémkulacsa lenne az ő aranykámzsája: segít a pótcselekvésben, a lámpaláztól és a sok beszédtől kiszáradt torkon, Varsányi Péter ugyanis alig leplezi félszegségét, zavarát. Ez a szimpatikus módon vállalt gesztus is egyfajta lemeztelenedés, még ha nincs is akkora tétje, mint a többi szereplő meseterápiá­ban előásott személyes történeteinek.

Az előadás ugyanis a népmesék és a meseterápia világába vezeti be a nézőt egy ún. lecture performance keretében. Ez a műfaj, amely teátrális helyzetként kezeli a tudományos előadásokat, a hatvanas években, eleinte elsősorban a képzőművészetben jelent meg a performanceművészet egyik leágazásaként. Magyarországon külföldi előadók által kezd ismertté válni, gondoljunk Ivana Müller vagy Oliver Zahn előadásaira; a Trafó 2019 őszén egy egész minifesztivált szentelt Close Reading címmel a lecture performance jellegű produkcióknak. Itthon a függetlenek és érdekes módon, főleg a kortárstánc-alkotók, például Biczók Anna, Molnár Csaba és Márcio Canabarro kísérleteznek a műfajjal. A Tünet Együttes A tünetegyüttes című előadása például a független színház történetét, helyzetét mutatja be, náluk a szépen elrendezett tényanyag személyes nézőpontokkal vegyül. Kelemen Kristóf és Pálinkás Bence György közös produkciója, a Magyar akác is lecture performance-ként indul, majd egy ponton átcsap áldokumentarizmusba. A műfajra épülő előadások akkor izgalmasak, ha a két megközelítésmódot, a tudományosat és a művészetit úgy csúsztatják össze, hogy a súrlódásból szikrák pattannak elő. A Népmesebeavató.333-ban Varsányi „felel” az ismeretterjesztésért, míg a többiek, Juhász Gabriella, Kovács Domokos és Sipos György a tudatalattiba kopogtatnak be. Az előadás erénye, hogy képes felmutatni: ez a két rész pontosan ugyanazt járja körbe-körbe (bár alighanem izgalmasabb lett volna, ha nagyobb közöttük az átjárás).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.