Színház

Ember embernek

Népmesebeavató.333

Kritika

A Piroska és a farkasnak van egy olyan változata, amelyben a gonosz farkas hozzá sem tud nyúlni kiszemelt, fiatal áldozatához, mert megégeti a kislány aranykámzsája.

A Népmesebeavató.333 című előadásban a rendező is színpadra lép, és mintha a Wiener Festwochen-es fémkulacsa lenne az ő aranykámzsája: segít a pótcselekvésben, a lámpaláztól és a sok beszédtől kiszáradt torkon, Varsányi Péter ugyanis alig leplezi félszegségét, zavarát. Ez a szimpatikus módon vállalt gesztus is egyfajta lemeztelenedés, még ha nincs is akkora tétje, mint a többi szereplő meseterápiá­ban előásott személyes történeteinek.

Az előadás ugyanis a népmesék és a meseterápia világába vezeti be a nézőt egy ún. lecture performance keretében. Ez a műfaj, amely teátrális helyzetként kezeli a tudományos előadásokat, a hatvanas években, eleinte elsősorban a képzőművészetben jelent meg a performanceművészet egyik leágazásaként. Magyarországon külföldi előadók által kezd ismertté válni, gondoljunk Ivana Müller vagy Oliver Zahn előadásaira; a Trafó 2019 őszén egy egész minifesztivált szentelt Close Reading címmel a lecture performance jellegű produkcióknak. Itthon a függetlenek és érdekes módon, főleg a kortárstánc-alkotók, például Biczók Anna, Molnár Csaba és Márcio Canabarro kísérleteznek a műfajjal. A Tünet Együttes A tünetegyüttes című előadása például a független színház történetét, helyzetét mutatja be, náluk a szépen elrendezett tényanyag személyes nézőpontokkal vegyül. Kelemen Kristóf és Pálinkás Bence György közös produkciója, a Magyar akác is lecture performance-ként indul, majd egy ponton átcsap áldokumentarizmusba. A műfajra épülő előadások akkor izgalmasak, ha a két megközelítésmódot, a tudományosat és a művészetit úgy csúsztatják össze, hogy a súrlódásból szikrák pattannak elő. A Népmesebeavató.333-ban Varsányi „felel” az ismeretterjesztésért, míg a többiek, Juhász Gabriella, Kovács Domokos és Sipos György a tudatalattiba kopogtatnak be. Az előadás erénye, hogy képes felmutatni: ez a két rész pontosan ugyanazt járja körbe-körbe (bár alighanem izgalmasabb lett volna, ha nagyobb közöttük az átjárás).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.