Ember embernek

Népmesebeavató.333

A Piroska és a farkasnak van egy olyan változata, amelyben a gonosz farkas hozzá sem tud nyúlni kiszemelt, fiatal áldozatához, mert megégeti a kislány aranykámzsája.

A Népmesebeavató.333 című előadásban a rendező is színpadra lép, és mintha a Wiener Festwochen-es fémkulacsa lenne az ő aranykámzsája: segít a pótcselekvésben, a lámpaláztól és a sok beszédtől kiszáradt torkon, Varsányi Péter ugyanis alig leplezi félszegségét, zavarát. Ez a szimpatikus módon vállalt gesztus is egyfajta lemeztelenedés, még ha nincs is akkora tétje, mint a többi szereplő meseterápiá­ban előásott személyes történeteinek.

Az előadás ugyanis a népmesék és a meseterápia világába vezeti be a nézőt egy ún. lecture performance keretében. Ez a műfaj, amely teátrális helyzetként kezeli a tudományos előadásokat, a hatvanas években, eleinte elsősorban a képzőművészetben jelent meg a performanceművészet egyik leágazásaként. Magyarországon külföldi előadók által kezd ismertté válni, gondoljunk Ivana Müller vagy Oliver Zahn előadásaira; a Trafó 2019 őszén egy egész minifesztivált szentelt Close Reading címmel a lecture performance jellegű produkcióknak. Itthon a függetlenek és érdekes módon, főleg a kortárstánc-alkotók, például Biczók Anna, Molnár Csaba és Márcio Canabarro kísérleteznek a műfajjal. A Tünet Együttes A tünetegyüttes című előadása például a független színház történetét, helyzetét mutatja be, náluk a szépen elrendezett tényanyag személyes nézőpontokkal vegyül. Kelemen Kristóf és Pálinkás Bence György közös produkciója, a Magyar akác is lecture performance-ként indul, majd egy ponton átcsap áldokumentarizmusba. A műfajra épülő előadások akkor izgalmasak, ha a két megközelítésmódot, a tudományosat és a művészetit úgy csúsztatják össze, hogy a súrlódásból szikrák pattannak elő. A Népmesebeavató.333-ban Varsányi „felel” az ismeretterjesztésért, míg a többiek, Juhász Gabriella, Kovács Domokos és Sipos György a tudatalattiba kopogtatnak be. Az előadás erénye, hogy képes felmutatni: ez a két rész pontosan ugyanazt járja körbe-körbe (bár alighanem izgalmasabb lett volna, ha nagyobb közöttük az átjárás).