Színház

Ember embernek

Népmesebeavató.333

Kritika

A Piroska és a farkasnak van egy olyan változata, amelyben a gonosz farkas hozzá sem tud nyúlni kiszemelt, fiatal áldozatához, mert megégeti a kislány aranykámzsája.

A Népmesebeavató.333 című előadásban a rendező is színpadra lép, és mintha a Wiener Festwochen-es fémkulacsa lenne az ő aranykámzsája: segít a pótcselekvésben, a lámpaláztól és a sok beszédtől kiszáradt torkon, Varsányi Péter ugyanis alig leplezi félszegségét, zavarát. Ez a szimpatikus módon vállalt gesztus is egyfajta lemeztelenedés, még ha nincs is akkora tétje, mint a többi szereplő meseterápiá­ban előásott személyes történeteinek.

Az előadás ugyanis a népmesék és a meseterápia világába vezeti be a nézőt egy ún. lecture performance keretében. Ez a műfaj, amely teátrális helyzetként kezeli a tudományos előadásokat, a hatvanas években, eleinte elsősorban a képzőművészetben jelent meg a performanceművészet egyik leágazásaként. Magyarországon külföldi előadók által kezd ismertté válni, gondoljunk Ivana Müller vagy Oliver Zahn előadásaira; a Trafó 2019 őszén egy egész minifesztivált szentelt Close Reading címmel a lecture performance jellegű produkcióknak. Itthon a függetlenek és érdekes módon, főleg a kortárstánc-alkotók, például Biczók Anna, Molnár Csaba és Márcio Canabarro kísérleteznek a műfajjal. A Tünet Együttes A tünetegyüttes című előadása például a független színház történetét, helyzetét mutatja be, náluk a szépen elrendezett tényanyag személyes nézőpontokkal vegyül. Kelemen Kristóf és Pálinkás Bence György közös produkciója, a Magyar akác is lecture performance-ként indul, majd egy ponton átcsap áldokumentarizmusba. A műfajra épülő előadások akkor izgalmasak, ha a két megközelítésmódot, a tudományosat és a művészetit úgy csúsztatják össze, hogy a súrlódásból szikrák pattannak elő. A Népmesebeavató.333-ban Varsányi „felel” az ismeretterjesztésért, míg a többiek, Juhász Gabriella, Kovács Domokos és Sipos György a tudatalattiba kopogtatnak be. Az előadás erénye, hogy képes felmutatni: ez a két rész pontosan ugyanazt járja körbe-körbe (bár alighanem izgalmasabb lett volna, ha nagyobb közöttük az átjárás).

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)

Ide? Hová?

Magyarországon úgy megy, hogy négy­évente kijön a felcsúti jóember a sikoltozó övéi elé, és bemondja, hogy ő a Holdról is látszik.

Semmi jóra

„Újabb Mi Hazánk-siker: a Zeneakadémia lemondta Varnus Xavér koncertjét!” – írta büszkén Facebook-oldalára november 15-én Dúró Dóra. A bejelentést megelőzően a politikus nyílt levélben, az Országgyűlés alelnökeként követelte a Zeneakadémia vezetőjétől a koncert lefújását – minden különösebb vizsgálat, vizsgálódás nélkül, egyetlen ún. tényfeltáró cikkre alapozva.