Színház

Isten a gépben

Oresztész a Radnótiban

  • Artner Sisso
  • 2014. december 20.

Színház

Horváth Csaba Oresztészt vendégrendezett a Radnóti Színházban. Ebből a tényközlésből minimum annyit lehetett sejteni még nézés előtt, hogy a színpadon nem lesz olyan színész, aki majd a szövegét mondva tétován ácsorog.

Persze volt azért, aki megúszta a komolyabb fizikai megterhelést, viszont annak a puszta jelenléte mutatott túl a drámai helyzeteken. Mert az izgalmas színházi formanyelv olyan, hogy szívesen ellentmond a saját játék­szabályai­nak is.

Az úgynevezett fizikai színházi módszer organikusan és provokatívan hatja át ezt a szenvedéstörténetet, és isteni komédiát is magában hordozó ókori görög drámát. Az antik szociohorror újszerű kibontakozását a koreográfia és rendezés mellett Karsai György és Térey János fordítók munkája is segíti. És ne feledjük a legkisebb karaktereket is plasztikusan formáló színészeket és Khell Zsolt kínzókamrákat meg különleges falmászó klubokat egyszerre idéző indusztriális díszletét.

A dráma meglehetősen komplex helyzetből indul. Adott egy fiú, Oresztész, aki meggyilkolta édesanyját, Klütaimnésztrát. Történetesen nem a saját jószántából tette, hanem egy isten, Apolló bujtotta fel, hogy így bosszulja meg apja halálát. Az előzményeket a hosszú felvezető szakaszban hallgathatjuk meg Oresztész nővérétől, Elektrától, míg a fiú a halálos bűn lelki terhétől meggyötörten, majdnem csupaszon hever a színpad közepén. Innen szép nyerni. A címszerepet játszó, fizikailag is felkészült Rétfalvi Tamásnak ebből a hullamerevségből kell a legvadabb érzelmi kitörésekig eljutnia. A csupasz valóságában megjelenő test változó fizikai állapotai vezetik a történetet. Jó nézni.

Többé-kevésbé minden szereplőre vonatkozik a szabály. Belső vívódásait a megszokottnál erőteljesebben kell a mozdulatain keresztül is kifejeznie. Szó sincs arról, hogy a mozgás kvázi illusztrálná a szent szöveget, jó esetben észre sem venni, hogy a szó vagy a mozdulat fogant meg előbb.

A bőséges vívódások közepette ott rezonál az asszonyok mozgás- és verbálkórusa, akik között Blaskó Borbála, Horváth saját társulatának táncosnője a hangadó, de a Radnóti színésznőinek testi jelenléte is szerepazonos, még a karvezető Csomós Marié is, aki úgy teszi oda a maga fizikai valóját a térbe, hogy magabiztosan irányítja a nézői tekintetet. A díszletfalból kiálló fémrudak segítségével a vízszintes falakat is úgy használják a szereplők, mint játékteret. Járnak-kelnek, lajhárkodnak vagy szökellnek a tüskéken. A zseléjellemű nagybácsit, Meneláoszt alakító Gazsó György, aki már dolgozott a rendezővel korábban, egészen profin karikírozza magát a húzódzkodó mozdulataival, ahogy a Tündareoszként megjelenő, mozgásművésznek épp nem mondható Bálint András félmeztelen mozdulathőbörgése is leleplezi a gyilkos utódok ellen forduló nagypapa érzelmi analfabetizmusát. A rendező tehát lefokozza az amúgy sem túl heroikus euripidészi lényeket. Helénát, a meggyilkolt nő testvérét játszó Szávai Viktóriát elegáns félistennőségében is marionettként érzékelteti.

Püladész (Adorjáni Bálint), a leghűségesebb barát megjelenésével kezdődik a szünet nélküli darab második része. Oresztész sorsa fordulatot vesz. A népgyűlés halálra ítélte anyagyilkosságért, mégis van kiút. Hőssé válhat – egy újabb gyilkosság által. Jellemző. Ha Heléna, aki miatt kitört a trójai háború, kis rásegítéssel kileheli a lelkét, akkor megbocsát a nép. A görög férfibarátság homoerotikus mítosza is megmutatkozik finoman és ellentételezésként a cselszövésben segédkező Adorjáni játékában, kizárólag a gesztusokra támaszkodva. A fiúk terve végül meghiúsul, közbelép az isteni csoda. Apollón elragadja Helénát, és felviszi az égbe. Konkrétan is: csörlők és hevederek segítségével repked a Forte Társulatban edződött Horkay Barnabás és a hazai pályán szálló Szávai, ami egyszerre lenyűgöző és megmosolyogtató. A légtornász Horkay mellett egyébként a phrügiai hírvivőt játszó, A nagy füzet egyik ikreként megismert Nagy Norbert hozza még Horváth színházi formanyelvének a legjavát.

Aztán a végén, ha már nem folyik több vér, mindenkinek meg kell nősülnie, ha akar, ha nem. Így kívánják az istenek. És a görög drámákban minden úgy van, ahogy az istenek akarják. A színházban meg úgy, ahogy a rendezők. Szándékuk szerint kortárssá válnak a klasszikus darabok.

Radnóti Színház, október 24.

Figyelmébe ajánljuk

Két tüntetés Magyarországon

Internetes tartalomgyártók egy csoportja szervezett tüntetést két héttel ezelőtt pénteken a Hősök terére. A rendezvényen nagyszámú érdeklődő, úgymond tüntető jelent meg, egyes becslések szerint 50 ezren voltak, mások 150 ezresre saccolták a tömeget, nem tudjuk pontosan, a számláló a mai napig pörög, s nem is fogja abbahagyni, míg egy új követőt, feliratkozót is fial. Tény viszont, ami tény, az utóbbi évek legnépesebb tiltakozó megmozdulásáról van szó.

Te(l)jes kanna

A múlt évadban egy szombathelyi előadás, a Horváth Csaba rendezte Kivilágos kivirradtig nyerte el a legjobb előadás és a legjobb rendezés díját a Színházi Kritikusok Céhétől.

Olvasó kerestetik

Miközben tudjuk, milyen nehézségekkel küzdenek mind a független, mind a kőszínházi társulatok, talán nem az a színházi szféra legnagyobb kérdése, hogy olvasnak-e még az emberek leírt drámaszövegeket.

„Mintha a saját családjukról szólna”

Alföldi Róbert rendezésében mutatták be ősszel a Radnóti Színházban a 3tél című darabját, amelyet korábban London és Zágráb mellett Tokióban is nagy sikerrel játszottak. A szerzővel történelem és politika összefüggéseiről, személyes kötődésről és az állandó kívülállóság érzéséről is beszélgettünk.

Mindent a szemnek

Védi-e szerzői jog a látványtervezőket? A törvény betűje szerint akár védhetné, de a gyakorlatban ezt nehéz érvényesíteni, és jogdíjra csak nagyon ritkán tarthatnak számot a díszlet- és jelmeztervezők. Két szakmabelivel, Nagy Fruzsinával és Egyed Zoltánnal beszéltünk a kérdésről.

„Valami furcsa kereszt”

Júliustól Csató Kata lesz a szombathelyi Mesebolt Bábszínház igazgatója. Az eddig szabadúszóként dolgozó alkotót a ma kivételszámba menő, szakmai szempontokon alapuló pályázat mellett a tervei­ről és arról is kérdeztük, miért távolodott el a Freeszfétől.

Színjátékkal leplezett hátraarc

Az Országgyűlés hétfőn ratifikálta Svédország NATO-tagságát, előtte pedig Ulf Kristersson kisegítette Orbán Viktort az egyre kínosabb másfél éves színjáték lezárásában. A gyorsan aláírt katonai megállapodások jó ideje a fiókban heverhettek, azaz nem új fejlemények, mint azt a propaganda sulykolja.

Európai választások, hazai tétek

Az elmúlt hetekben a magyar politika a K. Endrének adott elnöki kegyelem, majd Novák Katalin lemondása körül forgott. A történtek jelentőségéhez nem fér kétség: a mélyen megosztott magyar társadalomban szinte páratlan, hogy olyan ügy foglalkoztassa a közéletet, amelynek megítélése tömegek számára nem pártpolitikai kérdés.

„Nem elég a János bácsikat lecserélni”

Egy megismételt kutatás szerint a gyermekbántalmazásért kiszabott büntetések összességükben tovább enyhültek, és a felderített esetek száma is több mint a felére csökkent. És többnyire továbbra sem az agresszort emelik ki a családból, sokkal inkább a gyermekeket.

 

Káderhiány

Kemény, az aljasságtól sem mentes lejárató kampányokra számítanak ellenzéki polgármesterek. A Fidesz imázsát sok más ügy mellett a kegyelmi botrány is megtépázta, és az is látszik, hogy számos helyen nem sikerült a kormánypárti csapatoknak újraszer­vezni magukat 2019 után.