Színház

Katër i Radës. A hajótörés

  • Sisso
  • 2017. július 1.

Színház

Az emberiség történetének jelentős részét teszi ki a megélhetés érdekében való vándorlás, vagy a lakhely politikai kényszerből való elhagyása, szárazon vagy vízen. Hiába a veszély, az egyén nem mérlegel, viszi a kollektív pánik, és különben is, a maradás néha egyenlő a halállal. A tenger legalább remény. Ami, ha arra kerül a sor, áldozatait úgy nyeli el, hogy nem válogat vallási felekezet vagy politikai meggyőződés szerint.

Az olasz csizma sarkában található Lecce színháza, a Koreja kortárs operája tulajdonképpen a valaha vízbe fulladt áldozatokért szóló szcenírozott ima, félhomályban. Igaz, hogy egy 1997-es esemény a kiindulópont, de az elmúlt évek migrációs válságához kapcsolódó, fel nem fogható történéseket idézi. Az Albániában 1996-ban kirobbant válságot követő polgárháborús időszakban mintegy 15 ezer albán menekült át Olaszországba. Az egyik hajó elsüllyedt, és 84-en életüket vesztették. Ők a színpadon látható, zavaró énekhangokat hallató férfiak és asszonyok motyókkal, lepedőből készült babákkal. Alessandro Leogrande librettója félmondatokból, indulat- és vezényszavakból, sóhajokból, kiáltásokból áll, ezt keretezi Admir Shkurtaj hangszerekre, élő elektronikára, kísérleti és népi énekre írt zenéje. A nézőtér körülveszi a színpadi teret, ami a hajóorr-installációtól a zenekarig tart. E kettő között mozgatja Salvatore Tramacere rendező a stilizált vízi járművet, mint valami kerekeken guruló ringet.

Összetorlódnak az odaveszettek és a megmentettek hangjai, gondolatai, vágyai és szorongásai. A balladai képek álmokat, jelenéseket, emlékeket idéznek a sötét utazásból, amit a polifónikus albán férfikórus old fel a maga szakrális erejével. A 2014-ben a Velencei Biennáléval koprodukcióban készült olasz és albán nyelvű előadás a temesvári TESZT fesztivál legaktuálisabb darabja lett.

TESZT, Temesvári Csiky Gergely Színház, május 27.

Neked ajánljuk

Grandiózus pamparamm

Raffaello 1514-ben befejezett freskóján I. Leó pápa és Attila néz farkasszemet egymással. Míg az egyházfő felett Szent Péter és Szent Pál levitál, a hun lovak riadtan szökellnek hátra, a barbár küldöttség pedig megretten a keresztény Isten jelenlététől.

Vivát!

Ha azt mondjuk, hogy augusztus 20. Magyarországon immár hagyományosan a nagy fővárosi falunap izzadmányos ünnepe, a színes, szagos, hangos talmi kunsztstüklik, égbe lőtt hamburgerek rajongóinak nagy találkozója, amikor megnyílnak a főváros csak erre az alkalomra tartogatott csodái az egymás sarkára hágni, falkában élvezkedni imádó tömegek előtt, akkor nyilvánvalóan lenézzük a vidéket, a vidékieket, a városi alacsonyabb néposztá­lyo­kat, mindenkit, aki úgymond felutazott, aki szembejön, s nincs kalap a fején.

Bármilyen szakos

Az elmúlt napokban több felől hallottuk rebesgetni – és nemcsak tanároktól, szülőktől, hanem tankerületi szakelemektől is –, hogy a kormány az ősszel a koronavírus-járvány újabb hullámára hivatkozva online oktatást rendel el. Néhány nappal ezelőtt Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő is erről posztolt a közösségi oldalán, mi több, szerinte már „főispáni hivatalból” is érkezett ilyen értelmű szóbeli jelzés. A képviselő „teljesen életszerűnek” nevezi e lehetőséget, ámbár némi kétkedés is kiérződik soraiból.

Nadrágszíj a függönyre

Nem hirtelen támadtak és nem is múlnak el egyhamar a színházi szakma gazdasági nehézségei. A független, az önkormányzati és az állami fenntartású teátrumok növekvő rezsiárakkal és csökkenő nézőszámmal számolnak, de a jegyárakon senki sem mer nagyot emelni.

„Ha nem dicsérnek”

Urbán András előadásaiban láthattuk először itthon, aztán egyre több darabban tűnt fel. Nagyabonyi Emese újvidéki színésznővel a hazai és vajdasági színjátszás közötti különbségekről, a pálya nehézségeiről és a megtett útról beszéltünk.

A pimasz légy

A nemzetközi jog alapja az államok szuverén egyenlősége. Ebből adódóan bármely állam nemzetközi kapcsolataiban szinte semmi sem történhet annak kifejezett hozzájárulása, azaz szavazata nélkül. Kende Tamás írása az uniós magyar vétók margójára.

Haptákban

A kormány 52 milliárdos bérfejlesztést jelentett be, amelyből a rendőrök is részesülnek. Ez komoly emelés, de kérdés, hogy hosszú távon megállítja-e az állomány csökkenését.

Lombjuk se rezzen

A közelmúltban a mindenféle szükséghelyzetre hivatkozva született, s nagy szakmai felháborodást kiváltó kormányrendelet az egyéb szempontból is sérülékeny erdőállományban könnyítené meg a fakivágást. Nem véletlenül.

„Ötven százalék!”

Évek óta 25 ezer szakdolgozó hiányzik a magyar egészségügyi rendszerből, és ha nem jön érdemi változás, 2023 januárjára ötszörös lesz a különbség az orvosok és a szakdolgozók bére között. A MESZK javaslatcsomagot küldött az államtitkárságnak, és bízik a párbeszédben, a mielőbbi béremelésben.

Nagykapu

Aj Vej-vej következetesen és mindenáron, minden megnyilatkozásával, ideértve a műalkotásait is, az emberi szabadságról, mint alapvető jogról beszél. Nála nincs kiskapu és mellékzönge: az üzenet a kezdetek óta ugyanaz. A kifejezési formák változtak, azok is szervesen egymásból építkezve.