rés a présen

Legyek, aki vagyok

Ladjánszki Márta táncos, koreográfus, az L1 Egyesület művészeti alelnöke

  • rés a présen
  • 2019. szeptember 29.

Színház

rés a présen: Hány éve megy már az L1danceFest?

Ladjánszki Márta: Az L1danceFest (korábbi nevein: L1 Fesztivál, majd L1 Tánc Fesztivál, később L1 Kortárs Táncfesztivál) 2002-ben indult el, és azóta minden évben megrendezi az L1 Egyesület, amelynek 2001 óta vagyok a tagja.

rap: Milyen lett a rendezvény mára?

LM: Rengeteget változott menet közben. 2002-ben, az első alkalommal bemutatókra és az akkori L1-művészek aktuális munkáira fókuszált a fesztivál. Egy napra hívtunk már akkor is külföldi vendéget, akit közel éreztünk a művészi gondolkodásunkhoz. A fordulatot egy négyéves EU-s projekt hozta, amikor egyre több előadást tudtunk vendégül látni, s ezzel egy igazi, nemzetközi eseménnyé fejlődtünk. Mára olyan 5 napos fesztivállá váltunk, ahol a vendégek mellett azokat az L1-művészeket lehet megtalálni, akik itthon, de nemzetközi eseményben szeretnének megmutatkozni.

rap: Közeleg az idei, mikor és hol lesznek az előadások?

LM: Idén, rendhagyó módon, augusztus 31-én ráhangolódással kezdünk, méghozzá Monoron. A további, hivatalos programjaink szeptember 1–4. között Budapesten lesznek. A kezdetek óta törekszünk a többhelyszínűségre, szerencsére vannak visszatérő és kitartó együttműködőink, így idén a Bakelit MAC, a CEU, az RS9+ Vallai Kert, a Magyar Táncművészeti Egyetem, a Műhely Alapítvány, a Szlovák Intézet, a MaMű Galéria és újként a monori „chill in” helyszínünk várja az érdeklődőket.

rap: Mik a főbb programok?

LM: Nagyon fontos, hogy a társművészetekkel együttműködjünk, és az alkalmi, de kiemelkedő kurzusokkal közelebb hozzuk a nézőinkhez a programokat. Idén Berger Gyula várja a táncolni vágyó érdeklődőket, majd az Add bele magad! című konferenciasorozat részeként (az NKA IZP és a Szlovák Intézet támogatásával) fénytervező kurzuson lehet részt venni, és szintén fontos lépés, hogy az MTE két alkalommal egy VOGUE táncórát is befogad, amely nyitott nem MTE-táncosok számára is. Van egy aktív rezidens művészünk, Syporca Whandal, aki izgalmas portrékollázsokat készített az L1-művészekről, és performerként élőben is többször látható lesz; valamint számomra nagyon fontos és hagyományt teremtő esemény a Táncelőadások meztelen nézőkkel című sorozatunk, ahol a 25/45 című jubileumi, retrospektív szólómat adhatom elő.

rap: Milyen közönséget vártok?

LM: A programok bármelyike önállóan és bárki által látogatható. A korábbi évek tapasztalata, ha valaki végigköveti a teljes fesztiválprogramot, egyedi dramaturgiájú, egymásra figyelő közegbe kerül, ahol mindenki talál magának „kedvencet”. S mivel a művészeket igyekszünk a fesztivál teljes idejére vendégül látni, ez lehetőséget ad arra is, hogy beszélgetésbe kerülhessenek egymással is s a nézőkkel is.

rap: Milyen lesz az L1-nél a 2019/20-as évad?

LM: Elkezdtünk egy L1-est sorozatot, ahol két-három friss alkotást lehet az L1-művészektől látni. Déri András és Veres Flóra tervezik a legutóbbi IZP-s bemutatójukat ilyen módon egy közös este keretében továbbjátszani. A magam alkotói és előadói tervei között szerepel természetesen a Táncelőadások meztelen nézőkkel folytatása, ami két sikeres évet zár éppen az L1danceFesten. Túl vagyunk a nyári kiadáson is, ahol a LetMeC című darabunknak a szabadtéri verzióját is előadhattuk Balatonberényben és Délegyházán. Az események közösségformáló hatással bírnak, megható az előadások utáni beszélgetések menete, és az is, hogy milyen intenzitással fordulnak a tánc felé azok, akik adott esetben keveset vagy egyáltalán nem járnak kortárs táncelőadást nézni.

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.