rés a présen: Szabadtéri bemutató után vagy épp. Mi történt a Szarvasi Víziszínházban, senki nem ázott el?
Czeizel Gábor: Iszonyú szerencsénk volt, megúsztuk! A kollégáim facebookos bejegyzései szerint szinte csak mi tudtuk végigjátszani az előadást.
A Spirit Színházzal voltunk, a Nagyon Nagy Ő című előadással. Először játszottuk szabadtéren, hatalmas nézőtér előtt. A közönséget kéne megkérdezni, de úgy éreztem, nagyon szerették. Nem először hívták meg oda előadásomat, és tanulva a korábbiakból, amikor színészeim elmentek szabad idejükben úszni a Körösben, most én is vittem fürdőnadrágot. Viszont most az idő nem volt olyan.
rap: Sűrű évadod volt. Milyen rendezéseid vannak műsoron?
CG: Hát, tényleg nem volt időm unatkozni. Mert az elmúlt évad egyik első előadásának, a Dorian Graynek a dramatizálását is én végeztem. A Spinozában a Mata Hari operácska volt új bemutatóm. Utána a Spirit Színházban a Maria Callas mesterkurzusa következett (ez most nyáron is látható augusztus 12–13–14-én), majd az Eszter hagyatéka. Izgalmas volt Márai mondatait megfejteni. És egy nagyon szép darab, az Örökké… szabadon… Sándor Péterrel és Papadimitriu Athinával.
| ||
Azután két bónusz, azaz a helyzet hozta bemutató jött: a Kövek, mert két srácot ki akartunk próbálni, és bevált, jövőre több darabban is szerepelni fognak a Spiritben, majd amibe beleszerettem, és összejött: Székely Csaba Öröm és boldogság című, erdélyi melegekről és leszbikusokról szóló darabja, amely augusztus végén lesz legközelebb látható.
rap: A monodrámák, illetve kevés szereplős előadások a specialitásod?
CG: Nem egészen. Mostanában főleg a Spinozában és a Spiritben dolgozom, oda nem lehet bevinni tánckart. Szeretem ezeket is, mert sokkal intimebb, belsőségesebb, színészközpontú munkákra ad lehetőséget. De igazán Debrecenben, Lengyel György igazgatása alatt volt lehetőségem mindenre: ott musicalt, Schillert, Kleistet, Lila ákácot is rendezhettem a kortárs művek mellett. Néha hiányzik a nagyszínpad. Ezért is jó néha nyáron látni, hogy a kis térben készült előadásaink is működnek nagy szabadtéri színpadokon. Vagy például a spinozás Herzl egy zsinagógában.
rap: A Spirit az egyik állandó helyed. Mit szeretsz benne?
CG: Azt, hogy Perjés János igazgató olyan darabokkal kínál meg, amilyenekre nem is gondoltam, de nagyon szeretem, vagy nagyon izgalmas új darabokkal. És nagyszerű színészekkel dolgozhatok itt is. Hegyi Barbara az én hívásomra jött, Gubík Ágiba itt szerettem bele, és itt minden színésszel jó dolgozni, mert ugyanazt akarjuk.
rap: A Spinoza régi kötődés. Mi a háttere?
CG: Sándor Anna igazgatónő „főrendezőnek” hív… Egymásra találtunk. Tizenhat éve a Kolibriben próbáltunk egy nehéz Bernard Marie Koltes-darabot, elég jól álltunk vele, amikor a két szereplő közül az egyiket, Pál Andrist felvették a Kaposvári Egyetemre. Nem akartam félbehagyni az izgalmasan alakuló próbákat, nyáron kellett bemutatni. Olvastam valahol, hogy nyílik a Spinoza. Írtam Annának, aki befogadta az előadást – ez volt az első prózai premier ott. Aztán pár év szünet után azt vettem észre, hogy minden évben legalább egyet rendezek. És a legtöbb műsoron van folyamatosan.
rap: A szeptemberi Spinoza Fesztiválon mit mutatsz be?
CG: A fesztiválon bemutatjuk újra a Frida című operácskánkat (Frida Kahlo szerepében Herczenik Anna, Diego Hábetler András). A Pulitzer-ügyet (Fodor Tamás, Makranczi Zalán és Szinetár Dóra), valamint a szívünk csücskét, a Herzlt (Makranczi, Gyabronka, Hajdú Laci) – de persze nem csak az én előadásaim lesznek láthatóak (például a legfrissebb, a Mata Hari azért nem, mert Anna szerint abban kevés a zsidó vonal, azaz nem lehet egy zsidó fesztiválon bemutatni). Lesz viszont izgalmas filmpremier Kertész Ákosról, zenés játék Szenes Hannáról, lesznek kabaréestek és koncertek. A kedvencem, Klein Judit is fellép a Dávid Klezmer Quintettel.
rap: Mik a hosszabb távú terveid?
CG: Hosszabb táv? Örülök, ha a rövid távúakat teljesíteni tudom. A Spinozában jön a Kálmán Imre októberben.
