Mácsai: Nem helyes, hogy máig a legfiatalabb színházigazgatók egyike vagyok Budapesten

  • narancs.hu
  • 2023. november 18.

Színház

A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész megjelölte utódját. 

„Ez egy átgondolt, időben megtett lépés. Azt szeretném, ha ez a színház folyamatosan meg tudná lepni önmagát, a várost és a nézőit, nem pusztán megtartaná a színvonalát, hanem dinamikusan fejlődni tudna. Amikor az az igazgatói ciklus lejár majd, amelyre a mostani pályázatot kiírták, én hajszál híján hetvenéves leszek. Akár maradhatnék igazgató, helyzetben tartva a fiatalokat. Ám egy színház jelenét a jövő írószereivel kell rajzolni. Ahhoz másik generációra van szükség. Az a helyes, ha olyanok vezetnek színházat, akiknek a most és a holnap az anyanyelve. Én magam is negyven évesen kezdtem. Nem helyes, hogy máig a legfiatalabb színházigazgatók egyike vagyok Budapesten” – indokolta a Népszavának adott videóinterjújában Mácsai Pál Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színész, rendező, az Örkény Színház igazgatója, miért nem folytatja az igazgatást másfél év múlva.

Mint fogalmazott Mácsai, a művészigazgatók, főleg, ha színészek, mindig a művészettől veszik el az időt az intézmény vezetéséhez. Szerinte világos, hogy a húsz év alatt felépült és mára szerteágazó tevékenységet folytató Örkény Színházat egy menedzserigazgató tudná a jövőben igazán jól működtetni, különösen abban a közéleti klímában, amilyen a hazai. 

„Ezért kérdeztem meg Gáspár Mátét, és azért éppen őt, mert európai kitekintésű, komoly színházvezetői gyakorlattal és páratlan nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkező szakember, hogy ha én nem pályázom, tovább építené-e az Örkény útját, vagyis indulna-e ügyvezetőként a pályázaton, Polgár Csabával, mint leendő művészeti vezetővel.

Igent mondott, ami ennek a színháznak a váratlan irányokból történő megújulásához több, mint ígéretes.

Gáspár Máté az ezredforduló környéke egyik korszakos színházának, a Krétakörnek igazgatója volt, optikája éles, szakmai horizontja tág” – mondta Mácsai. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.