Maia Morgenstern is jön oktatni az SZFE-re

  • narancs.hu
  • 2024. november 7.

Színház

Zsidó színművész képzés indul, Köves Slomóék hitközsége kezdeményezte.

Az idén kezdődő tanévtől zsidó színházi specializáció indul a Színház- és Filmművészeti Egyetemen (SZFE). Ez ötéves színművész képzés, a jelentkezőktől nem várják el, hogy tudjanak héberül, vallási hovatartozásuk sem számít – tudósított a Telex az intézmény csütörtöki budapesti sajtótájékoztatójáról.

Sepsi Enikő rektor és Vidnyánszky Attila, az SZFE kuratóriumának elnöke arról számolt be, hogy a képzésben a héber nyelv és a zsidó kultúra oktatásával részt vesz a Milton Friedman Egyetem, de partner lesz a Nemzeti Színház is. 7-9 hallgatóra számítanak, két osztályvezetőjük lesz: Maia Morgenstern román színésznő, a bukaresti jiddis színház igazgatója, illetve Réczei Tamás rendező, dramaturg, a Firgun Zsidó Kulturális Alapítvány elnöke. A képzésnek az a célja, hogy a hallgatók, miután megszerzik a diplomát, a Baross utcai Firgun Színház tagjai lesznek. Ezt a jelentkezéskor vállalják.

Ez a kulturális intézmény az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközségé lesz. Az EMIH kezdeményezte a képzés elindítását. Köves Slomó, az EMIH vezetője azt mondta, ez a specializáció hozzájárul a magyarországi zsidó identitás megéléséhez, és nagy reményeket fűznek a jövőre megnyíló színházhoz is. 

 

„A magyar színjátszás nagyon-nagyon sokat köszönhet a zsidóságnak, ezért fontos, hogy a Nemzeti Színház is álljon bele ebbe a történetbe, ezzel is jelezze, hogy van egy folytonosság” – mondta a tájékoztatón Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója.

Jelen volt a tájékoztatón Szinetár Miklós rendező is, aki szintén oktatni fogja a hallgatókat. Szinetár is arról beszélt, nem szabad elfelejteni, milyen szerepet töltött be a magyar zsidóság a színházi kultúrában „egy olyan országban, ahol a legnagyobb költőt úgy hívják, hogy Petrovics Sándor, a legnagyobb festő Munkácsy Mihály, és a legszebben beszélő színész a Berger néven született Básti Lajos”.

A Telex emlékeztet, Szinetár több mint ötven éven át tanított az intézményben, és az alapítvánnyal megfejelt egyetem neki sem tetszett, legalábbis korábbi nyilatkozatából erre lehetett következtetni.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.