rés a présen

„Megszállottság nélkül nem”

  • rés a présen
  • 2022. október 5.

Színház

Bereczki Csilla rendező

rés a présen: Mióta érdekelnek a szociálisan fokozottan érzékeny színházi előadások?

Bereczki Csilla: Szegedre jártam pedagógia kutató-kommunikáció-filmelmélet szakra, így kerültem a Thealter fesztivált is szervező produkciós csapathoz, a MASZK Egyesülethez önkéntesnek, ami elementárisan hatott rám. Nagyon sok előadást láttam ott, a közeg, a csapatmunka számomra máig meghatározó. A korábban is meglévő szociális érzékenységem új otthonra lelt a színházban.

rap: A rendezői munkát hol kezdted?

BCS: Dramaturg szakra akartam jelentkezni, de abban az évben nem indult, viszont indult bábrendezői, beadtam tehát oda. Felvettek. A Színművészetin kaptunk lehetőséget a harmadévben külsős rendezésre, és így a győri Vaskakas Bábszínházban rendeztem először. Egy Piroska és a farkas-átiratot csináltunk, amelyről valaki később megírta, hogy ilyen, amikor Brecht és ez a mese találkozik. Számomra iszonyatosan érdekes, amikor a színpadon ember és báb interakcióba lép egymással.

rap: Mikortól tudatos nálad a női témák választása?

BCS: Mindig éreztem, hogy van felelősségem abban, hogy nőként mit csinálok. Ha egy „férfias” szakmát űzök, olyan témákhoz kell nyúlnom, amelyek reflektálnak erre, vagy amelyeket érzékenyebben foghatok meg azáltal, hogy nő vagyok. A Karaván Színházban rendeztem egy darabot Boda-Novy Emíliával közösen az intézeti csicskáztatásról Hűvös címmel, ez rendszeresen műsoron lesz az új helyükön most ősztől. Megtalált O. Horváth Sári darabja, amely egy nyírbátori esetet dolgoz fel, de a probléma általános. Mi lesz egy intézetis fiatallal, ha betölti a 18. életévét? Kap egy tortát, elfújja a gyertyát – és aztán? Az anyagot Selmeczi Bea ajánlotta nekem, mivel tudta, hogy engem örökbe fogadtak, és nagyon foglalkoztat az, hogy milyen sorsom lett volna, ha az intézetben maradok.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."