Színház

Metanoia Artopédia: Jég-doktrínák – variációk a náci retorikára

  • - sisso -
  • 2015.11.01 10:10

Színház

Tavaly a holokauszt emléknapján mutatták be, és azóta mindig újabb variációja kerül a közönség elé. Minden előadást befolyásol a közönséggel kitöltetett szociológiai kérdőív, amely a társadalmi kisebbségekhez és az agresszióhoz való viszonyunkat vizsgálja. Fény- és hanghatások nehezítik a koncentrációt, miközben a színészek már mind a színpadon állnak, mozdulatlanul, furcsa jelmezeikben, csak arra várva, hogy befejezzük végre privát választásainkat. Sickratman Evvel a dalban című slágerére Szálasi beszédét úsztatják rá, aztán kezdődik a büntetés.

Az előadás kordokumentumokra épül, de nem a holokauszt áldoza­tainak szenvedésére, hanem az elkövetők nyelvi stratégiájára fókuszál. A szövegkollázs a népirtás magyar felelőseinek beszédeitől a mai közszereplők nyilatkozatain át a ­neonáci zenekarok szövegeiig terjed. Nagyon hamar kiderül, hogy mi is az a kifejezési forma, amelynek a szimbolikus neve valóban „Jég-doktrínák” volt, és még a nemzetiszocializmus előtti korból származik. Ez a nyelvi propaganda maga a métely, amelynek a puszta hallgatásától is rosszul lehet lenni, pláne, ha a náci propagandafilmek és felvonulások eszköztárát mutatják fel a színészek, akik következetesen és kegyetlenül viszik véghez az ak­ciói­kat. Erdélyi Andrea mint antidíva például a diktátortól a nemzetféltő színésznőn át az ezoterikus butaságokat sulykoló tévés műsorvezetőig úgy játssza el éles váltásokkal a szerepeit, hogy önmaga művészetére is reflektál. Krasznahorkai Ágnes mentálisan rokkant arisztokrata figurájától a fizikai rosszullét fog el, ahogy csak egy polgári család lincselés utáni kedélyes ebédjén történhetne velem.

Hogyan jutunk el odáig, hogy rendszerré válik mindez – ezt érteti meg velünk az előadás színészt, nézőt felnyársalva. Óvatosan indulunk kifelé az utcára, mintha vékony jégen járnánk.

Patyolat Próbaüzem, szeptember 26.

Neked ajánljuk

Riviéra–Erzsébetváros motortúra

  • Támogatott tartalom

Lengyel Gábor hosszú évtizedeken át dolgozott az orvosiműszer-kereskedelemben, és kizárólag olvasóként tekintett az irodalomra. A helyzet azután változott meg, hogy elhagyni kényszerült vállalkozását, s az ezzel járó traumát úgy dolgozta fel, hogy írni kezdett – terápiás céllal.

Lezárt műhely, levert lakat

Miközben nagyszabású kiállítással emlékeztek meg a Ludwig Múzeumban a magyar film születésének 120. évfordulójáról, a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum – MűvészetMalomban ugyancsak a magyar film a főszereplő, konkrétan a rendszerváltás utáni idők talán legizgalmasabb hazai filmes műhelye, az Inforg Stúdió.