rés a présen

„Minél több ember húzza”

  • rés a présen
  • Artner Sisso
  • 2025. október 1.

Színház

Balázs-Piri Noémi dramaturg

rés a présen: A SZFE-t kezdted el, és a Free­szfén végeztél. Hogyan gondolsz vissza a váltás időszakára?

Balázs-Piri Noémi: Igyekszem minél kevesebbet gondolni rá. Amikor zajlott, szerelmes voltam, és nem igazán érdekelt, hogy mi történik. Észleltem a megrázó keserűséget, ami az egész mögött húzódhat, de nem találtam fogást rajta. Sodródtam az eseményekkel, és egyszer csak a Marczibányi téren találtam magam, a Freeszfén. Ott nagyon megütött a veszteség, de százszor átbeszéltük, és a mi osztályunk számára ez tűnt járható útnak.

rap: A gimiben is színházaztál, színészkedtél. Színésznő mégsem akartál lenni?

BPN: Szerettem játszani, jót is tett, és máig jót tesz, ha időnként elém kerül egy ilyen feladat. De amikor döntenem kellett, úgy ítéltem meg, hogy számomra aránytalanul nagy teherrel jár a színészet. Azt sem tudtam egyértelműen megállapítani, hogy végül is én ezt élvezem, vagy nem élvezem. Az írással kapcsolatban ez a kérdés soha nem merült fel bennem. De nem akartam a színházról sem egészen lemondani, és ezt a két dolgot a dramaturg szakmában lehetett találkoztatni.

rap: Írtál egy darabot Nizsinszkij el címmel. Miért pont Nizsinszkij lett a témád?

BPN: Harmadéves voltam, ez volt a ludwigsburgi rendező BA diplomamunkám. Több helyen játszottuk, de a tavalyi két trafós előadás után az ő archívumuk tette kereshetővé az előadást. Nizsinszkijre úgy akadtam, hogy az osztályfőnököm, Kárpáti Péter ajánlotta Jeles András A nap már lement című darabját, és beletrafált. Ez volt az első darab, amely óriási hatással volt rám. Nem hagyott nyugodni sem a történet, sem a forma. Legalább hat különböző szerző szövegét használja Jeles, minddel lazán és kegyetlenül nyitva tovább a főszöveg értelmezésének dimenzióit. Végül saját szöveget készítettem, de mélyen inspirált Jeles darabja, és ez vezetett el Nizsinszkij naplójához, az adta a kiindulópontot az íráshoz. Lestyán Attila játszotta Nizsinszkijt, aki még az egyetemen szeretett volna előadást csinálni ebből az anyagból, de azt a tanácsot kapta, hogy ezt inkább ne tegye.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Ebben nem lesz dicsőség

Talán az izraeli „béketeremtés” sikere, illetve az azt követő frenetikus, globális, és Donald Trump személyes béketeremtői képességeit külön is hangsúlyozó ünneplés sarkallta az elnököt arra, hogy ismét feltűrje az ingujját az ukrajnai rendezés érdekében, és személyes találkozóra siessen Vlagyimir Putyinnal.

Legyetek gonoszok!  

Nagy terjedelemben ismertette a Telex egy a laphoz eljuttatott hangfelvétel alapján Orbán Viktor vasárnapi beszédét, amelyet a Harcosok Klubja „edzőtáborában” tartott 1500 aktivista előtt, a zánkai Erzsébet-táborban.

Elkenték

Legalább kilenc hazai bíróság kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál (AB) a védettségi igazolással való visszaélést szabadságvesztéssel fenyegető kormányrendelet Alaptörvény-ellenességének kimondását, mivel jogi képtelenség a Büntető törvénykönyv felülírása egy rendelettel. Az AB sajátosan hárított.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.

„Vegyük a következő lépcsőfokokat”

A frissen előrelépett pártigazgató szerint megvan a parlamentbe jutáshoz szükséges mennyiségű szavazója a komolyodó viccpártnak, azt pedig átverésnek tartja, hogy a kormányváltás esélyét rontanák. De kifejtett mást is az ígéretek nélkül politizáló, magát DK-sérültnek tartó politikus.

Mi van a fájdalmon túl?

A művész, akinek egész életében a teste volt a vászon, a nyelv, az eszköz, a fegyver, gondolatiságának hordozója, nyolcvanhoz közeledve is az emberi testet vizsgálja. E nagyszabású retrospektív tárlat nemcsak az életmű bemutatására törekedett, hanem egy művészi filozófia összegzésére is.

Az esendő ember felmutatása

  • Simonyi Balázs

Szándékosan az események „peremén” fotózott, úgymond a lényegtelent. Mondogatta: neki akkor kezdődik a munkája, amikor másnak, a hivatásos sajtófotósnak véget ér. A mi munkánk az óriási életművel most kezdődik. Ha lefotózom, a fénnyel becsapdázott valóság nem múlik el, nem hal meg: ez a fotográfus önfeláldozása.