A csütörtök este megjelent Magyar Közlönyből derült ki, hogy „a Kormány a magyar zene- és táncművészet népszerűsítése érdekében egyetért egy új, önálló, állami fenntartású színház létrehozásával és annak az állam 100 százalékos tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság útján 2025. január 1-jétől történő működtetésével az egykori Erkel Színház épületében”.
Az új színházat az állam 100 százalékos tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság működtetné, a cég létrehozása 30 millió forintból a nemzetgazdasági miniszter feladata, a társaság felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének gyakorlója a kultúráért és innovációért felelős miniszter lesz.
Az új zene- és táncszínház a 2025. évi költségvetésből 3,5 milliárd forintot kap, a Magyar Állami Operaház pedig az ingóságok átadásának ellentételezésére 2 milliárd forintot. A zenés színház 2026-ban hárommilliárd, 2027-ben 2,5 milliárd forintot kap.
Az Erkel Színház helyén létrejövő új zenés-táncos teátrumot Cseke Péter és Szente Vajk vezeti majd 2025. január 1-jétől. A Népszava kérdésére Szente Vajk megerősítette, hogy az új színházat ketten vezetik majd Cseke Péterrel.
Cseke Péter jelenleg a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház igazgatója, a pozíciót 2022-ben nyerte el újabb öt évre, Szente Vajk a színház főrendezője, aki az új színház indulásának pontos dátumát egyelőre nem tudta megmondani. Hozzátette, ki kell alakítani a repertoárt, stábot kell szerződtetni, „de igyekszünk, hogy mielőbb színpadra álljunk” – jegyezte meg.
A koncepcióról elmondta, hogy a zenés színháznak és a táncnak szeretnének egy olyan otthont adni, ami a magyar kulturális élet dicsőségére válhat és minél több embert és szélesebb réteget meg tud szólítani. Arra a kérdésre, hogy milyen állapotban van műszakilag az Erkel Színház és fel kell-e újítani, Szente Vajk elmondta, játszani szeretnének, nem terveznek felújítást.
Cseke Péter a lap kérdésére csak annyit jegyzett meg, egy régi terv megvalósulásáról van szó (egy musicalszínház terve már több éve felvetődött, a koncepció is már korábban elkészült) és nagy öröm számára, hogy részt vehet egy új színház elindításában. 2008-tól vezeti a kecskeméti színházat és a változás időbeli ütemezéséről és ennek következményeiről jelenlegi társulatát szeretné először tájékoztatni.
A Magyar Állami Operaház főigazgatója, Ókovács Szilveszter arról, hogyan érinti az Operát az Erkel új profilja, a lapnak úgy nyilatkozott: "Működésünket két színházterem jelenti ezentúl. Az Opera életében a 2025-ös esztendő amúgy is cezúrát jelent a 2024 márciusi sztrájkkövetelések miatt, így ősztől másik programszerkesztési szisztémára térünk át, amelyet a következő hónapokban ismertetünk."
Ókovács azt is mondta, a változás már az Operaház újranyitása óta a levegőben lógott, Gulyás Gergely kancelláriaminiszter több mint három éve vetette fel neki először. "Amennyire szükségesnek tartották, bevontak, volt időnk megszokni a gondolatot. Kötődöm az Erkelhez, énekeltem benne, itt indult operai pályám Kesselyák Gergellyel 2002 tavaszán, de az is világos volt, hogy ez a pillanat elkerülhetetlenül bekövetkezik, mert a világ változik. A fantomfájdalom biztosan megmarad azért."
A kompenzációként járó 2 milliárd forintfelhasználásáról azt mondta, az Erkelben használt fény- és hangtechnika pótlására és más fejlesztésekre fordítják majd. Azt is mondta, 2025 január-februárban még lemennek a betervezett előadások az Erkelben, illetve tavasszal az Opera által oda előre lekötött rendezvények is, de ahhoz már az új intézményi vezetés egyetértése is szükséges. "Egyéb tavaszi darabjainkat az Eiffelbe visszük át. Még a télvíz idején szeretnénk elszállítani a jelmezeket, kellékeket, egyéb ingóságainkat is az Erkel Színház épületéből" – mondta Ókovács.
