rés a présen

„Nagy a rizikófaktor”

  • rés a présen
  • 2023. február 15.

Színház

Cseri Hanna zenész, bábrendező

rés a présen: Hogyan lettél a pécsi Suzanne Vega?

Cseri Hanna: Az első versemet már óvodás koromban megírtam, az volt a címe, hogy Henrik halála, és ilyen fura ovis és archaikus nyelvezet keveredett benne. Aztán olyan 14 évesen kezdtem el dalokat írni, vettem egy gitárt az érfelvágás helyett, de akkor tényleg nem volt semmilyen tervem ezzel, csak kellett valami, amin keresztül ki tudtam fejezni a kamaszodásom okozta rengeteg új érzést.

rap: Mit jelent pécsinek lenni?

CSH: Csak utólag érzem, hogy Pécsen minden – a szüleim, az iskolám, a barátaim, a színjátszós közösség, a rengeteg zenész –, szóval mindaz, amiben felnőttem, milyen komoly táptalajt biztosított a kreativitásnak és az alkotásnak. Ez akkor természetesnek tűnt.

rap: Tavaly végeztél az SZFE bábrendező szakán. Hogyan élted meg az úgynevezett modellváltást?

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.