Színház

A kijózanodás pillanata

Varsányi Anna: Az eprésző kislány

Kritika

Az első felvonás maga a kénköves pokol. Talán csak egy pár évvel ezelőtti, az Újszínházban látott álnépies előadáshoz tudnám hasonlítani, amely bőven meg volt tűzdelve mindennel, amire a közönség rosszindulatra hangolt humorérzéke csak vágyott: xenofób, homofób és mindenféle más -fób poénokkal.

Ebben a színházban viszont nem értem, miért kell néznem hasonló förmedvényt. A legválogatottabb módon figurázzák ki a vidéket. Az olvasási nehézséggel küzdő lány (Hartai Petra Szilvike szerepében rendesen megharcol a betűkkel, és gyanítom, a rendezői instrukcióval is), röhöghetünk a túlsúllyal kapcsolatos vicceken, de vannak cigányos, buzizós poénok is, csak úgy röpköd a gyűlölet. Aztán megyünk tovább. Alföldi Róbert most arra tesz kísérletet, hogy megmutassa, mi a különbség a propagandaszólamok és a valóság között.

Az előadás egy kelet-magyarországi kistelepülés ütött-kopott művházába kalauzol minket: a vörös színházi függönyön magyar címer, a falon egy-két trófea, csak úgy mutatóba, hiszen, mint azt megtudjuk a Csongi nevű fiatal erdész szereplőtől (Fröhlich Kristóf), nagyon elszaporodtak az erdei vadak, így hát nem csoda, ha a helyi polgármester vadászházat építtet a politikai elit szórakozására. És onnan meg már tényleg csak egy lépés, hogy a vadászház kuplerájjá alakuljon.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.

Közös térben, külön utakon

A gesztusfestészetet helyezi fókuszba a hajdani Corvin Áruház épületében működő Apollo Gallery legújabb kiállítása, amely három figyelemre méltó kortárs absztrakt művész világát hozza össze.

Anyu vigyázó tekintete

Kamasz lánynak lenni sosem könnyű, de talán még nehezebb egy Himalájában fekvő bentlakásos iskolában a 90-es években. Mira (Preeti Panigrahi) eminens tanuló: egyenszoknyája mindig megfelelő hosszúságú (szigo­rúan térd alá ér), jegyei példásak, gondolatait tanulmányai és sikeresnek ígérkező jövője töltik ki.

Éden délen

  • - turcsányi -

Egy évvel a The Highwaymen együttes megalakítása után, 1986-ban kijött egy tévéfilm – nyilván népszerűsítendő az úgynevezett outlaw country muzsika valaha élt négy legnépszerűbb alakjával összerántott truppot.