Színház

A kijózanodás pillanata

Varsányi Anna: Az eprésző kislány

Kritika

Az első felvonás maga a kénköves pokol. Talán csak egy pár évvel ezelőtti, az Újszínházban látott álnépies előadáshoz tudnám hasonlítani, amely bőven meg volt tűzdelve mindennel, amire a közönség rosszindulatra hangolt humorérzéke csak vágyott: xenofób, homofób és mindenféle más -fób poénokkal.

Ebben a színházban viszont nem értem, miért kell néznem hasonló förmedvényt. A legválogatottabb módon figurázzák ki a vidéket. Az olvasási nehézséggel küzdő lány (Hartai Petra Szilvike szerepében rendesen megharcol a betűkkel, és gyanítom, a rendezői instrukcióval is), röhöghetünk a túlsúllyal kapcsolatos vicceken, de vannak cigányos, buzizós poénok is, csak úgy röpköd a gyűlölet. Aztán megyünk tovább. Alföldi Róbert most arra tesz kísérletet, hogy megmutassa, mi a különbség a propagandaszólamok és a valóság között.

Az előadás egy kelet-magyarországi kistelepülés ütött-kopott művházába kalauzol minket: a vörös színházi függönyön magyar címer, a falon egy-két trófea, csak úgy mutatóba, hiszen, mint azt megtudjuk a Csongi nevű fiatal erdész szereplőtől (Fröhlich Kristóf), nagyon elszaporodtak az erdei vadak, így hát nem csoda, ha a helyi polgármester vadászházat építtet a politikai elit szórakozására. És onnan meg már tényleg csak egy lépés, hogy a vadászház kuplerájjá alakuljon.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.