„Paranoia és propaganda” – Schilling Árpád az MMA-ról és a jobboldali vádakról

  • narancs.hu
  • 2013. szeptember 4.

Színház

A holnap megjelenő Narancsban Schilling Árpád kemény kritikát fogalmaz meg a magyar színházi életről, de beszél a megújulás lehetőségeiről, Alföldiről és Vidnyánszkyról is. Itt az MMA elleni bojkottról, illetve a kormány és a Heti Válasz összeesküvés-elméleteiről tett nyilatkozatát olvashatják.
false

 

Fotó: Németh Dániel

Schilling Árpáddal készített nagyinterjúnkban szó esik arról, miért bántóan kevés az innováció a magyar színházban, miért elhibázott az egész struktúra, és hogy mi ebben az elmúlt évtizedek és napjaink kulturális elitjének a felelőssége. Urfi Péter kérdéseire válaszolva a Krétakör művészeti vezetője elmondja, mihez kezdene egy kőszínházzal, és hogy mi volna egy kulturális intézmény feladata a 21. században – mert véleménye szerint ezt a feladatot jelenleg a legjobb magyar színházak sem látják el.

Az alábbi kérdések – melyek csak itt, online felületünkön olvashatók – ihletői a Független Előadó-művészeti Szövetség (FESZ) számos tagjának felhívása az MMA bojkottjára, illetve a Heti Válasz Soros félmilliárdot adott Orbán ellenfeleinek című cikke nyomán a közmédia és a kormányszóvivő által is megfuttatott lejárató kampány (a Humán Platform válaszát lásd itt).

MN: A FESZ legutóbb azzal vonta magára a figyelmet, hogy tagjai nagy része demonstratíve nem pályázott az MMA-hoz, pedig tavaly függetlenek is nyertek pénzt, tehát ez reális bevételi esély volt. Mi ebben a logika? A kormánytól elfogadjuk az apanázst, az egyik ablakhoz odafáradunk a pénzért, de a másik ablakhoz már nem?

SÁ: Ezt úgy fordítanám le, hogy ezek a szervezetek a jó erkölcs és a fenntartható állam mellett törtek lándzsát. Azt mondták, hogy mi nem veszünk részt egy tisztázatlan állami pénzkiutalásban. Akik pályáztak, azok pedig úgy gondolták, hogy nekik fontosabb az a kis támogatás, mint hogy szóvá tegyék a nyilvánvaló disznóságot. A minisztérium is elég zavaros hely, és az volt már tíz éve is, de mégiscsak az állam egyik központi szerve. Lehet szó decentralizációról, de az nem jelentheti azt, hogy előbb átadunk két és fél milliárd forintot egy civil szervezetnek, aztán majd tisztázzuk, hogy mire is kapta azt. A bojkottot példamutató és ritka kezdeményezésnek tartom, mert Magyarországon pénzt nem elfogadni szinte érthetetlen devianciának számít. Ilyenkor mindig azt kell elismételni, bármilyen hihetetlenül hangzik, hogy mi olyan polgárai akarunk lenni az államnak, akik nemcsak várnak tőle valamit, hanem felelősséget is éreznek iránta, és például ezzel a gesztussal, ezzel a mondattal, hogy „nem kell a pénzed”, ki tudják fejezni, hogy szerintük ez a fajta pénzosztás nem viszi előre az állam ügyét.

MN: A Norvég Alapnál viszont pályáztatok és nyertetek a Humán Platform szervezetfejlesztésére 35 milliót. Amiről a fideszes sajtó szemfülesen feltárta, hogy Soros György keze van a dologban, és azóta már mindenki tudja, hogy a bankárszármazású nemzetközi baloldal tömi belétek a lóvét.

SÁ: Láttam a YouTube-on két napja egy videót, ahol Orbán Viktor azzal kezdi a bemutatkozását, hogy jelen pillanatban a Soros Alapítvány ösztöndíjasa. Egy politikában aktív, haladó gondolkodású fiatal, aki lehetőséget kap, hogy megismerjen más világokat és a saját világát jobbá tegye. Szép, nem? A Humán Platform olyan civil szerveződés, amely különböző humán területek szervezeteit fogja össze, hogy egymástól tanulhassanak és ezáltal fejlődhessenek. A Humán Platform egy az egyben az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) alapkoncepcióját igyekszik megvalósítani, hiszen annak lényege az volna, hogy egymás mellé kerül és párbeszédbe lép általa a kultúra, az oktatás, az egészségügy és a szociális terület. Ez nagyszerű elgondolás, bár semmi nem valósult meg belőle eddig. Azért a Krétakör pályázott a Humán Platform nevében, mert az egész elgondolás innen származik, konkrétan Gulyás Márton ügyvezetőnk ötlete, akinek az a credója, hogy eddig a pártok tematizálták a közéletet és a szakmákat, és ennek fordítva kell lennie, autonóm szakmai érdekképviseletre van szükség, tulajdonképpen korszerűsíteni kellene a szakszervezeteket. Most mi történt? Ő, Zubek Adrienn és Lukács András írtak egy komoly pályázatot társadalmi munkában, és ennek segítségével a Humán Platform tud irodát nyitni, asszisztenst, útiköltséget fizetni, elindulhat egy fejlesztés, aminek még csak az első lépései történtek meg. Itt van tehát egy szervezet, amely az Emmi alapkoncepcióját követi, van egy sikeres magyar pályázat, amelyből értelmes, a szakmájukért tenni akaró emberek részesülnek, norvég – tehát nem Sorostól érkező – pénzből szárba szökken itthon valami új. Aki ebből csak annyit ért meg, hogy itt biztos a Fidesz ellen szervezkednek, az orvosok, tanárok és művészek összedugják a fejüket, és a kormányváltásról sutymorognak – az paranoiás. Ez egy együttműködni képtelen, paranoiás kormány propagandája.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

A krétafelkelés

Valaki feljelentette Michal M.-et – az eset nem nálunk, hanem a távoli és egzotikus Szlovákiában történt. Nálunk ilyesmi nem fordulhat elő.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.