„Paranoia és propaganda” – Schilling Árpád az MMA-ról és a jobboldali vádakról

  • narancs.hu
  • 2013. szeptember 4.

Színház

A holnap megjelenő Narancsban Schilling Árpád kemény kritikát fogalmaz meg a magyar színházi életről, de beszél a megújulás lehetőségeiről, Alföldiről és Vidnyánszkyról is. Itt az MMA elleni bojkottról, illetve a kormány és a Heti Válasz összeesküvés-elméleteiről tett nyilatkozatát olvashatják.
false

 

Fotó: Németh Dániel

Schilling Árpáddal készített nagyinterjúnkban szó esik arról, miért bántóan kevés az innováció a magyar színházban, miért elhibázott az egész struktúra, és hogy mi ebben az elmúlt évtizedek és napjaink kulturális elitjének a felelőssége. Urfi Péter kérdéseire válaszolva a Krétakör művészeti vezetője elmondja, mihez kezdene egy kőszínházzal, és hogy mi volna egy kulturális intézmény feladata a 21. században – mert véleménye szerint ezt a feladatot jelenleg a legjobb magyar színházak sem látják el.

Az alábbi kérdések – melyek csak itt, online felületünkön olvashatók – ihletői a Független Előadó-művészeti Szövetség (FESZ) számos tagjának felhívása az MMA bojkottjára, illetve a Heti Válasz Soros félmilliárdot adott Orbán ellenfeleinek című cikke nyomán a közmédia és a kormányszóvivő által is megfuttatott lejárató kampány (a Humán Platform válaszát lásd itt).

MN: A FESZ legutóbb azzal vonta magára a figyelmet, hogy tagjai nagy része demonstratíve nem pályázott az MMA-hoz, pedig tavaly függetlenek is nyertek pénzt, tehát ez reális bevételi esély volt. Mi ebben a logika? A kormánytól elfogadjuk az apanázst, az egyik ablakhoz odafáradunk a pénzért, de a másik ablakhoz már nem?

SÁ: Ezt úgy fordítanám le, hogy ezek a szervezetek a jó erkölcs és a fenntartható állam mellett törtek lándzsát. Azt mondták, hogy mi nem veszünk részt egy tisztázatlan állami pénzkiutalásban. Akik pályáztak, azok pedig úgy gondolták, hogy nekik fontosabb az a kis támogatás, mint hogy szóvá tegyék a nyilvánvaló disznóságot. A minisztérium is elég zavaros hely, és az volt már tíz éve is, de mégiscsak az állam egyik központi szerve. Lehet szó decentralizációról, de az nem jelentheti azt, hogy előbb átadunk két és fél milliárd forintot egy civil szervezetnek, aztán majd tisztázzuk, hogy mire is kapta azt. A bojkottot példamutató és ritka kezdeményezésnek tartom, mert Magyarországon pénzt nem elfogadni szinte érthetetlen devianciának számít. Ilyenkor mindig azt kell elismételni, bármilyen hihetetlenül hangzik, hogy mi olyan polgárai akarunk lenni az államnak, akik nemcsak várnak tőle valamit, hanem felelősséget is éreznek iránta, és például ezzel a gesztussal, ezzel a mondattal, hogy „nem kell a pénzed”, ki tudják fejezni, hogy szerintük ez a fajta pénzosztás nem viszi előre az állam ügyét.

MN: A Norvég Alapnál viszont pályáztatok és nyertetek a Humán Platform szervezetfejlesztésére 35 milliót. Amiről a fideszes sajtó szemfülesen feltárta, hogy Soros György keze van a dologban, és azóta már mindenki tudja, hogy a bankárszármazású nemzetközi baloldal tömi belétek a lóvét.

SÁ: Láttam a YouTube-on két napja egy videót, ahol Orbán Viktor azzal kezdi a bemutatkozását, hogy jelen pillanatban a Soros Alapítvány ösztöndíjasa. Egy politikában aktív, haladó gondolkodású fiatal, aki lehetőséget kap, hogy megismerjen más világokat és a saját világát jobbá tegye. Szép, nem? A Humán Platform olyan civil szerveződés, amely különböző humán területek szervezeteit fogja össze, hogy egymástól tanulhassanak és ezáltal fejlődhessenek. A Humán Platform egy az egyben az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) alapkoncepcióját igyekszik megvalósítani, hiszen annak lényege az volna, hogy egymás mellé kerül és párbeszédbe lép általa a kultúra, az oktatás, az egészségügy és a szociális terület. Ez nagyszerű elgondolás, bár semmi nem valósult meg belőle eddig. Azért a Krétakör pályázott a Humán Platform nevében, mert az egész elgondolás innen származik, konkrétan Gulyás Márton ügyvezetőnk ötlete, akinek az a credója, hogy eddig a pártok tematizálták a közéletet és a szakmákat, és ennek fordítva kell lennie, autonóm szakmai érdekképviseletre van szükség, tulajdonképpen korszerűsíteni kellene a szakszervezeteket. Most mi történt? Ő, Zubek Adrienn és Lukács András írtak egy komoly pályázatot társadalmi munkában, és ennek segítségével a Humán Platform tud irodát nyitni, asszisztenst, útiköltséget fizetni, elindulhat egy fejlesztés, aminek még csak az első lépései történtek meg. Itt van tehát egy szervezet, amely az Emmi alapkoncepcióját követi, van egy sikeres magyar pályázat, amelyből értelmes, a szakmájukért tenni akaró emberek részesülnek, norvég – tehát nem Sorostól érkező – pénzből szárba szökken itthon valami új. Aki ebből csak annyit ért meg, hogy itt biztos a Fidesz ellen szervezkednek, az orvosok, tanárok és művészek összedugják a fejüket, és a kormányváltásról sutymorognak – az paranoiás. Ez egy együttműködni képtelen, paranoiás kormány propagandája.

Figyelmébe ajánljuk

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Ebben nem lesz dicsőség

Talán az izraeli „béketeremtés” sikere, illetve az azt követő frenetikus, globális, és Donald Trump személyes béketeremtői képességeit külön is hangsúlyozó ünneplés sarkallta az elnököt arra, hogy ismét feltűrje az ingujját az ukrajnai rendezés érdekében, és személyes találkozóra siessen Vlagyimir Putyinnal.

Legyetek gonoszok!  

Nagy terjedelemben ismertette a Telex egy a laphoz eljuttatott hangfelvétel alapján Orbán Viktor vasárnapi beszédét, amelyet a Harcosok Klubja „edzőtáborában” tartott 1500 aktivista előtt, a zánkai Erzsébet-táborban.

Elkenték

Legalább kilenc hazai bíróság kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál (AB) a védettségi igazolással való visszaélést szabadságvesztéssel fenyegető kormányrendelet Alaptörvény-ellenességének kimondását, mivel jogi képtelenség a Büntető törvénykönyv felülírása egy rendelettel. Az AB sajátosan hárított.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.

„Vegyük a következő lépcsőfokokat”

A frissen előrelépett pártigazgató szerint megvan a parlamentbe jutáshoz szükséges mennyiségű szavazója a komolyodó viccpártnak, azt pedig átverésnek tartja, hogy a kormányváltás esélyét rontanák. De kifejtett mást is az ígéretek nélkül politizáló, magát DK-sérültnek tartó politikus.

Mi van a fájdalmon túl?

A művész, akinek egész életében a teste volt a vászon, a nyelv, az eszköz, a fegyver, gondolatiságának hordozója, nyolcvanhoz közeledve is az emberi testet vizsgálja. E nagyszabású retrospektív tárlat nemcsak az életmű bemutatására törekedett, hanem egy művészi filozófia összegzésére is.

Az esendő ember felmutatása

  • Simonyi Balázs

Szándékosan az események „peremén” fotózott, úgymond a lényegtelent. Mondogatta: neki akkor kezdődik a munkája, amikor másnak, a hivatásos sajtófotósnak véget ér. A mi munkánk az óriási életművel most kezdődik. Ha lefotózom, a fénnyel becsapdázott valóság nem múlik el, nem hal meg: ez a fotográfus önfeláldozása.

„Ellentmondásos karakterek”

Az angol posztpunk zenekar 2023-ban a Reflektor Fesztivál fő fellépőjeként, tavaly pedig a Dropkick Murphys előzenekaraként lépett fel hazánkban. Ám hamarosan viszontláthatjuk őket Budapesten – immár önálló koncerten. Helsinkiben értük utol a turnézó zenekar énekesét, Charlie Steent.