Vidnyánszkyék is elítélik a támadást Alföldi ellen

  • Kovács Bálint
  • 2013. szeptember 5.

Színház

Augusztus végén, napokkal az István, a király bemutatója után három részeg fiatal támadta meg Alföldi Róbertet Szentendrén. Az eset miatt nem szólalt fel egyik színházi társaság sem, de a Narancs utánajárt, mit gondolnak róla és „az utcákon tomboló honfitársainkról”.

Alföldi Róbertet a Nemzeti Színház Bánk bán junior című előadásának augusztus 25-i, szentendrei vendégjátéka után támadta meg három szitkozódó, feltehetően részeg fiatal a nyílt utcán. A rendező, amint az RTL Klubnak elmondta, egy múzeumba menekült a támadók elől, és kihívta a rendőrséget. Amint a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője a csatorna híradójában közölte, az eset miatt két férfi ellen garázdaság vétsége miatt indított eljárást a rendőrség.

Szeged város aranyérmével

Szeged város aranyérmével

Fotó: MTI – Ujvári Sándor

Mivel az eset napokkal Alföldi Róbert – egyebek mellett sok gyalázkodást is kiváltó – szegedi István, a király-rendezése után történt, a támadók motivációi sejthetők. A két színházi társaság nem adott ki közleményt az ügy kapcsán, de a Narancs kíváncsi volt a véleményükre.

Kérdésünkre a Vidnyánszky Attila által vezetett Magyar Teátrumi Társaság gyorsan, de szűkszavúan válaszolt: „A Magyar Teátrumi Társaság mindennemű erőszakot elítél, akár ittas gazemberek követik el, akar józanok, akár Alföldi Róbert ellen, akár mások ellen. Bízunk benne, hogy a rendőrség, majd pedig a bíróság gyorsan és határozottan jár el ebben az ügyben.”

A Csizmadia Tibor vezette Magyar Színházi Társaság ugyanakkor megragadta az alkalmat, hogy véleményt mondjon az István, a király által generált indulatokról is: „A Magyar Színházi Társaság elnöksége mélységesen elítél minden olyan megnyilvánulást, amely a művészet és az alkotók szabadságát korlátozza. Nem terveztünk megszólalni az István, a király szegedi előadása kapcsán kialakult hisztériában, mert meglehetős ellenszenvvel követjük nyomon. Meggyőződésünk, hogy egy előadás megítélése elsősorban esztétikai kérdés, tehát politikai síkra terelni balgaság, és mélyen jellemző tűrhetetlen hangnemű közéletünkre. Egy előadást kiszakítani természetes közegéből, nevezetesen a színpad és a közönség viszonyából, megfosztani a szakmai kritika lehetőségétől, értelmezését felhasználni politikai nézetek fitogtatására, és elsősorban az alkotók elleni indulatok szítására – rendkívüli felelőtlenség. Minden írástudónak, bármely oldalon is áll, sürgősen el kellene gondolkodni ezen. Jó volna, ha egy alkotót nem lehetne kiszolgáltatni a tájékozatlanoknak és tudatlanoknak. Jó volna, ha az utcákon tomboló honfitársaink betartanák a civilizált együttélés legelemibb szabályait. Jó volna, ha a politikai erők minden erejükkel megpróbálnák megakadályozni a szélsőséges megnyilvánulásokat, és megvédeni azokat az állampolgárokat is, akik nem minden kritika nélküli hívei. Jó volna, ha egy bűncselekmény megítélése nem szakmai vagy civil szervezetek, hanem a rendőrség hatáskörébe tartozna. A Magyar Színházi Társaság együtt érez Alföldi Róberttel, és egyértelműen elítél bármely alkotó ellen irányuló mindennemű támadást, és kiáll a művész és a művészet szabadsága, szuverenitása mellett.”

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.

Akinek nem bűne…

Tatabányán a Bűn és bűnhődéssel kezdik az októbert, és ez a tematika határozza majd meg az egész évadukat, amelyben a súlyosabb műfajok mellett krimi és komédia is színpadra kerül.

Furcsa kézfogás

A program az idén másodszor egészült ki a színiiskolák találkozójával. A Szemle Off keretében hét színiiskola nyolc előadása mutatkozott be szeptember 8. és 10. között a margitszigeti Kristály Színtérben.