Vidnyánszkyék is elítélik a támadást Alföldi ellen

  • Kovács Bálint
  • 2013. szeptember 5.

Színház

Augusztus végén, napokkal az István, a király bemutatója után három részeg fiatal támadta meg Alföldi Róbertet Szentendrén. Az eset miatt nem szólalt fel egyik színházi társaság sem, de a Narancs utánajárt, mit gondolnak róla és „az utcákon tomboló honfitársainkról”.

Alföldi Róbertet a Nemzeti Színház Bánk bán junior című előadásának augusztus 25-i, szentendrei vendégjátéka után támadta meg három szitkozódó, feltehetően részeg fiatal a nyílt utcán. A rendező, amint az RTL Klubnak elmondta, egy múzeumba menekült a támadók elől, és kihívta a rendőrséget. Amint a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője a csatorna híradójában közölte, az eset miatt két férfi ellen garázdaság vétsége miatt indított eljárást a rendőrség.

Szeged város aranyérmével

Szeged város aranyérmével

Fotó: MTI – Ujvári Sándor

Mivel az eset napokkal Alföldi Róbert – egyebek mellett sok gyalázkodást is kiváltó – szegedi István, a király-rendezése után történt, a támadók motivációi sejthetők. A két színházi társaság nem adott ki közleményt az ügy kapcsán, de a Narancs kíváncsi volt a véleményükre.

Kérdésünkre a Vidnyánszky Attila által vezetett Magyar Teátrumi Társaság gyorsan, de szűkszavúan válaszolt: „A Magyar Teátrumi Társaság mindennemű erőszakot elítél, akár ittas gazemberek követik el, akar józanok, akár Alföldi Róbert ellen, akár mások ellen. Bízunk benne, hogy a rendőrség, majd pedig a bíróság gyorsan és határozottan jár el ebben az ügyben.”

A Csizmadia Tibor vezette Magyar Színházi Társaság ugyanakkor megragadta az alkalmat, hogy véleményt mondjon az István, a király által generált indulatokról is: „A Magyar Színházi Társaság elnöksége mélységesen elítél minden olyan megnyilvánulást, amely a művészet és az alkotók szabadságát korlátozza. Nem terveztünk megszólalni az István, a király szegedi előadása kapcsán kialakult hisztériában, mert meglehetős ellenszenvvel követjük nyomon. Meggyőződésünk, hogy egy előadás megítélése elsősorban esztétikai kérdés, tehát politikai síkra terelni balgaság, és mélyen jellemző tűrhetetlen hangnemű közéletünkre. Egy előadást kiszakítani természetes közegéből, nevezetesen a színpad és a közönség viszonyából, megfosztani a szakmai kritika lehetőségétől, értelmezését felhasználni politikai nézetek fitogtatására, és elsősorban az alkotók elleni indulatok szítására – rendkívüli felelőtlenség. Minden írástudónak, bármely oldalon is áll, sürgősen el kellene gondolkodni ezen. Jó volna, ha egy alkotót nem lehetne kiszolgáltatni a tájékozatlanoknak és tudatlanoknak. Jó volna, ha az utcákon tomboló honfitársaink betartanák a civilizált együttélés legelemibb szabályait. Jó volna, ha a politikai erők minden erejükkel megpróbálnák megakadályozni a szélsőséges megnyilvánulásokat, és megvédeni azokat az állampolgárokat is, akik nem minden kritika nélküli hívei. Jó volna, ha egy bűncselekmény megítélése nem szakmai vagy civil szervezetek, hanem a rendőrség hatáskörébe tartozna. A Magyar Színházi Társaság együtt érez Alföldi Róberttel, és egyértelműen elítél bármely alkotó ellen irányuló mindennemű támadást, és kiáll a művész és a művészet szabadsága, szuverenitása mellett.”

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

A krétafelkelés

Valaki feljelentette Michal M.-et – az eset nem nálunk, hanem a távoli és egzotikus Szlovákiában történt. Nálunk ilyesmi nem fordulhat elő.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.