Vidnyánszkyék is elítélik a támadást Alföldi ellen

  • Kovács Bálint
  • 2013. szeptember 5.

Színház

Augusztus végén, napokkal az István, a király bemutatója után három részeg fiatal támadta meg Alföldi Róbertet Szentendrén. Az eset miatt nem szólalt fel egyik színházi társaság sem, de a Narancs utánajárt, mit gondolnak róla és „az utcákon tomboló honfitársainkról”.

Alföldi Róbertet a Nemzeti Színház Bánk bán junior című előadásának augusztus 25-i, szentendrei vendégjátéka után támadta meg három szitkozódó, feltehetően részeg fiatal a nyílt utcán. A rendező, amint az RTL Klubnak elmondta, egy múzeumba menekült a támadók elől, és kihívta a rendőrséget. Amint a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője a csatorna híradójában közölte, az eset miatt két férfi ellen garázdaság vétsége miatt indított eljárást a rendőrség.

Szeged város aranyérmével

Szeged város aranyérmével

Fotó: MTI – Ujvári Sándor

Mivel az eset napokkal Alföldi Róbert – egyebek mellett sok gyalázkodást is kiváltó – szegedi István, a király-rendezése után történt, a támadók motivációi sejthetők. A két színházi társaság nem adott ki közleményt az ügy kapcsán, de a Narancs kíváncsi volt a véleményükre.

Kérdésünkre a Vidnyánszky Attila által vezetett Magyar Teátrumi Társaság gyorsan, de szűkszavúan válaszolt: „A Magyar Teátrumi Társaság mindennemű erőszakot elítél, akár ittas gazemberek követik el, akar józanok, akár Alföldi Róbert ellen, akár mások ellen. Bízunk benne, hogy a rendőrség, majd pedig a bíróság gyorsan és határozottan jár el ebben az ügyben.”

A Csizmadia Tibor vezette Magyar Színházi Társaság ugyanakkor megragadta az alkalmat, hogy véleményt mondjon az István, a király által generált indulatokról is: „A Magyar Színházi Társaság elnöksége mélységesen elítél minden olyan megnyilvánulást, amely a művészet és az alkotók szabadságát korlátozza. Nem terveztünk megszólalni az István, a király szegedi előadása kapcsán kialakult hisztériában, mert meglehetős ellenszenvvel követjük nyomon. Meggyőződésünk, hogy egy előadás megítélése elsősorban esztétikai kérdés, tehát politikai síkra terelni balgaság, és mélyen jellemző tűrhetetlen hangnemű közéletünkre. Egy előadást kiszakítani természetes közegéből, nevezetesen a színpad és a közönség viszonyából, megfosztani a szakmai kritika lehetőségétől, értelmezését felhasználni politikai nézetek fitogtatására, és elsősorban az alkotók elleni indulatok szítására – rendkívüli felelőtlenség. Minden írástudónak, bármely oldalon is áll, sürgősen el kellene gondolkodni ezen. Jó volna, ha egy alkotót nem lehetne kiszolgáltatni a tájékozatlanoknak és tudatlanoknak. Jó volna, ha az utcákon tomboló honfitársaink betartanák a civilizált együttélés legelemibb szabályait. Jó volna, ha a politikai erők minden erejükkel megpróbálnák megakadályozni a szélsőséges megnyilvánulásokat, és megvédeni azokat az állampolgárokat is, akik nem minden kritika nélküli hívei. Jó volna, ha egy bűncselekmény megítélése nem szakmai vagy civil szervezetek, hanem a rendőrség hatáskörébe tartozna. A Magyar Színházi Társaság együtt érez Alföldi Róberttel, és egyértelműen elítél bármely alkotó ellen irányuló mindennemű támadást, és kiáll a művész és a művészet szabadsága, szuverenitása mellett.”

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást” – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor.