Performansz

Krétakör-majális

  • Kovács Bálint
  • 2010. május 6.

Színház

Évszázaddal ezelőtt kezdődött meg egy Pécs melletti bányában egy titokzatos, "transzhumán" gép felépítése, amely azonban öntudatra ébredt, és elkezdett beépülni a város lakóinak tudatába. A gépet építő Utópia Kollégium tagjainak leszármazottai most érezték megfelelőnek az időt arra, hogy megkíséreljék kilökni a kollektív tudatból a gépet, mégpedig "kritikus mennyiségű kreativitás" latba vetésével - ez Schilling Árpád helyspecifikus performanszának a lényege.

S bár ez a sztoriból nem derül ki, az ötlet kiváló. Az Európa Kulturális Fővárosa projekt keretén belül, kizárólag helyi iskolások közreműködésével, több hónapnyi drámapedagógiai foglalkozás eredményeképpen a város múltjára - és az elhagyatott, kihasználatlan ipari létesítmény bejárásával a jelenére is - reflektálva született meg mindaz, amit a majálison a több száz érdeklődő elé tártak. Ez eddig tehát nagyon is rendben van - csak nézők ne lennének.

Maga az "előadás" ugyanis nem tűnik egyébnek, mint ami egyébként valóban: egy jó hangulatú csoport hosszú munkáját lezáró, de csak az alkotók számára fontos és komoly aktusnak - a nagy múltjával még mindig (de egyre kevésbé és kevésbé) jelentős nézői reményeket keltő Krétakör újabb megmozdulása helyett. A fiatalok előbb kivetítőkön tesznek javaslatokat a világ jobbítására (szelektív szemétgyűjtés, tolerancia), majd egy gép lerombol egy kis lakókocsit, aztán bevonulunk egy épületbe, ahol a meglehetősen impozáns indusztriál-sci-fi díszletekbe áramot vezetnek (ez persze látványos, de nem több kihelyezett Csodák Palotája-attrakciónál), majd ennek örömére a diákok énekelnek és zenélnek egy sort. Lelkesedésük tényleg örömteli - csak a mi lelkesedésünk nem jön meg sehogy sem.

Pécs, Széchenyi Akna, május 1.

A kezdeményezés: *****

A performansz: **

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.