Színház

Reménytelenül

Soltis Lajos Színház: 3 nővér

  • Sándor Panka
  • 2021. április 7.

Színház

A színház története 1980-ig nyúlik vissza, amikor még amatőr színjátszó csoportként működött Sitkei Színkör néven.

A fordulópont 1997-ben volt, ekkor csatlakozott hozzájuk Soltis Lajos, a vajdasági magyar színész, rendező, író, akinek segítségével szintet tudtak lépni. Mesterük nevét 2001-ben vették fel, miután Soltis életét vesztette egy autóbalesetben. A tragédia másnapján a sitkei polgármester közölte velük, hogy távozniuk kell a művelődési házból, így került a színház végül Celldömölkre. Itt már saját játszóhellyel, az alternatív szférából hívott vendégrendezőkkel kezdhettek bele az évadba, amelynek során komoly sikereket is elértek. (Herczeg Tamás …majd mély csönd leng című rendezésével például kijutottak a kísérleti színházak kairói világ­fesztiváljára.)

A Soltis Lajos Színház és a Szentendrei Teátrum közös produkciójaként létrehozott 3 nővér eredetileg a társulat fennállásának 40. évfordulójára létrehozott jubileumi díszelőadás volt. A felújított, online térre átalakított változata teszi most indokolttá az előadás jelen vizsgálatát. A 3 nővér fiktív dokumentációként definiálja magát, az alkotók szerint egy emlék- és álomkaleidoszkóp, egyben a mindenkori társadalmat provokáló felkiáltójel. Tagirovsky adaptációja Csehov drámáját alkatrészeire szedi szét, ezzel párhuzamosan megalkotja saját, komplex gépezetét. A jelenetek felborogatott sorrendjével és az ismétlésekkel viszonylagossá válik az események ok-okozatisága, az idő óhatatlan múlása.

Egy végzetszerűen statikus kép bontakozik ki előttünk. Egy megsárgult családi tablókép, amelyről magányos és egymásnak idegen emberek néznek a szemünkbe. Mindenki Olga, Mása és Irina elvágyódással teli lényének a hatása alá kerül. A szereplők között nem jöhet létre valódi kapcsolódás, elbeszélnek egymás mellett, saját mély letargiájukba merülve. Alig csípünk el egy-egy szemkontaktust, legtöbbször felénk fordulva játszanak, de mégsem hozzánk, hanem talán egy soha meg nem születő másik énjükhöz beszélnek, aki képes az oly sokat emlegetett repülésre, aki nemcsak felismerni tudja az akadályokat, hanem át is lépi azokat. A négy nap leforgása alatt egyértelművé válik, hogy a szereplők valójában már régen beletörődtek helyzetük változatlanságába. A legfeltűnőbb „jellemfejlődés” Natasán figyelhető meg, aki a nővérek lenézésének és gúnyolódásának célpontjából válik a ház kegyetlenkedő úrnőjévé; a szerelemre vágyó, naiv falusi lányt is megkeményítette a Prozorov-ház hideg cinizmusa. Az előadás fanyar humorral fűszerezi a megoldatlan sorsproblémák, beteljesületlen és viszonzatlan szerelmek világát, kidomborítva Csehov vígjátékírói oldalát.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.