"Semmi mást nem akarunk, mint tenni a dolgunkat”

Színház

A Katona, az Örkény, a Radnóti és a Trafó vezetőit kérdeztük, mit gondolnak a kialakult fenntartói helyzetről, biztosítottnak látják-e az intézmények 2020-as működését.

Mikor tavaly december elején kiszivárgott a magyar kultúra­finanszírozás drasztikus központosításáról szóló törvényjavaslat, világossá vált, hogy a kultúrharc jegyében a kormány durván visszavesz a színházak és az önkormányzatok önállóságából, továbbá az új, ellenzéki főpolgármestert is sarokba szorítja.

Karácsony Gergely erre úgy reagált, hogy kiválasztott négy színházat, amelyeket fővárosi fenntartásba vett, azaz magára vette a budapesti önkormányzat a Katona, a Radnóti, a Trafó és az Örkény színház finanszírozását. Mint arról pár napja beszámoltunk, a négy intézmény "művészeti szabadságának megmentése" közel kétmilliárd forintba kerül, plusz ehhez jön majd még a Szabad Tér Színház dotálása, ha majd eldől, ki és milyen formában vezeti az intézményt.

Közel kétmilliárdos terhet ró Karácsonyékra a fideszes kultúrkampf kivédése

Alkura kényszerülnek

A „nemzeti kultúra megőrzéséért és a nemzeti identitás megerősítéséért felelősséget vállaló” törvény, valamint a kormányzati nyomásgyakorlás miatt a főváros vezetése saját fenntartású intézményei sorsáról matekozott, egyeztetett, mire eldőlt, hogy egy színházat sem adnak át a kormánynak, minden fenntartói jog a fővárosnál marad, de több olyan intézmény lesz, amelyről az önkormányzat lényegében – egy esetleges eljövendő alku keretében – lemond.

Hisz' a törvénymódosítás következtében az illetékes miniszternek beleszólása lesz az igazgatók kinevezésébe, amennyiben egy intézmény állami finanszírozásban is részesül. Márpedig a főváros nem tud minden egyes színházat átvenni, sőt, akad jó pár, aminek a büdzséjét nagyobb részt a kormány állja, így ezeknél az intézményeknél a Katona, a Radnóti, az Örkény, a Trafó és a Szabad Tér Színház megmentése érdekében Karácsonyék kénytelenek lesznek engedni.

Félig átlátható helyzet

Kíváncsiak voltunk, mit szólnak ezen intézmények vezetői. Megkerestük Máté Gábort, Mácsai Pált, Kováts Adélt és Barda Beát és afelől érdeklődtünk, mit gondolnak a finanszírozási változásokról, hogy egyeztetett-e a főváros a tervéről, biztosítottnak látják-e a színházaik 2020-as működését, és valóban veszély fenyegette-e eddig a színházak művészi szabadságát.

A kisebb rossz elve

A Trafó vezetője, Barda Bea kérdéseinkre azt mondta, hogy ez most csak egy félig átlátható helyzet. “Az sosem szerencsés, ha színházak, vagy fogalmazzunk általánosabban a művészet belekerül egy ilyen nyíltan politikai mezőbe, ahol az érdekek ennyire kuszán keresztezik egymást. Az alaptétel az az, hogy bárki támogat, az állam, a kormány, a minisztérium vagy főváros, az a pénz közpénz. Nekünk ugyanolyan a felelősségünk, bárki is fizet, pontosabban nem úgy húzzuk, ahogy ő kéri, hanem a számtalan helyen megfogalmazott missziónk alapján. Semmi mást nem akarunk, mint tenni a dolgunkat.”

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

Kováts Adél a Radnóti Színház igazgatója megkeresésünkre nem kívánt reagálni. Sajtóreferensén keresztül azt közölte, hogy amíg a színházakkal kapcsolatos megállapodások nyugvópontra nem kerülnek, addig nem nyilatkozik az ügyben.

Hasonlóan reagált Máté Gábor, a Katona József Színház vezetője is. A Katona sajtósa arról tájékoztatta lapunkat, hogy mivel a színház még nem kapott értesítést a 2020-as forrás mértékéről, nincs megállapodás a színházak fenntartásáról és támogatásáról, a jelenlegi helyzetben nem tudnak választ adni a kérdéseinkre és nem bocsátkoznának találgatásokba a jövőre nézve.

false

 

Fotó: Németh Dániel

Mácsai Pál az Örkény Színház igazgatója a Narancs.hu-nak úgy fogalmazott a jelen szituációról, hogy egy “mindenki számára kényszerű helyzetben, a kisebb rossz elvén hozott vállalható intézkedés” az önkormányzat részéről. És bár “eddig nem fenyegette veszély a művészi szabadságunkat,  az új előadó-művészeti törvény szövege és szelleme szerint a jövőben igen. Különösen, hogy az Örkény meggyőződéssel vett részt az új törvény szövege és meghozatalának módja elleni tiltakozó tüntetésen”.

Úgy tudjuk, a főváros azt ígérte a négy intézményeknek, hogy az 2019-es össztámogatás lesz a 2020-as bázis, vagyis az előző évi büdzsét kapják majd meg támogatásként erre az évre is. Magyarán a teljes önkormányzati-, állami-, valamint a tao- helyettesítő támogatás is rendelkezésükre fog állni Budapest költségvetéséből. A részletekről egyelőre még folynak a tárgyalások. Nyilván a koronavírus-járvány miatt határozatlan időre bezárt színházakat speciális helyzetbe kerülhetnek a jövőben, épp úgy, mint a Fővárosi Önkormányzatot.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.