"Semmi mást nem akarunk, mint tenni a dolgunkat”

Színház

A Katona, az Örkény, a Radnóti és a Trafó vezetőit kérdeztük, mit gondolnak a kialakult fenntartói helyzetről, biztosítottnak látják-e az intézmények 2020-as működését.

Mikor tavaly december elején kiszivárgott a magyar kultúra­finanszírozás drasztikus központosításáról szóló törvényjavaslat, világossá vált, hogy a kultúrharc jegyében a kormány durván visszavesz a színházak és az önkormányzatok önállóságából, továbbá az új, ellenzéki főpolgármestert is sarokba szorítja.

Karácsony Gergely erre úgy reagált, hogy kiválasztott négy színházat, amelyeket fővárosi fenntartásba vett, azaz magára vette a budapesti önkormányzat a Katona, a Radnóti, a Trafó és az Örkény színház finanszírozását. Mint arról pár napja beszámoltunk, a négy intézmény "művészeti szabadságának megmentése" közel kétmilliárd forintba kerül, plusz ehhez jön majd még a Szabad Tér Színház dotálása, ha majd eldől, ki és milyen formában vezeti az intézményt.

Közel kétmilliárdos terhet ró Karácsonyékra a fideszes kultúrkampf kivédése

Alkura kényszerülnek

A „nemzeti kultúra megőrzéséért és a nemzeti identitás megerősítéséért felelősséget vállaló” törvény, valamint a kormányzati nyomásgyakorlás miatt a főváros vezetése saját fenntartású intézményei sorsáról matekozott, egyeztetett, mire eldőlt, hogy egy színházat sem adnak át a kormánynak, minden fenntartói jog a fővárosnál marad, de több olyan intézmény lesz, amelyről az önkormányzat lényegében – egy esetleges eljövendő alku keretében – lemond.

Hisz' a törvénymódosítás következtében az illetékes miniszternek beleszólása lesz az igazgatók kinevezésébe, amennyiben egy intézmény állami finanszírozásban is részesül. Márpedig a főváros nem tud minden egyes színházat átvenni, sőt, akad jó pár, aminek a büdzséjét nagyobb részt a kormány állja, így ezeknél az intézményeknél a Katona, a Radnóti, az Örkény, a Trafó és a Szabad Tér Színház megmentése érdekében Karácsonyék kénytelenek lesznek engedni.

Félig átlátható helyzet

Kíváncsiak voltunk, mit szólnak ezen intézmények vezetői. Megkerestük Máté Gábort, Mácsai Pált, Kováts Adélt és Barda Beát és afelől érdeklődtünk, mit gondolnak a finanszírozási változásokról, hogy egyeztetett-e a főváros a tervéről, biztosítottnak látják-e a színházaik 2020-as működését, és valóban veszély fenyegette-e eddig a színházak művészi szabadságát.

A kisebb rossz elve

A Trafó vezetője, Barda Bea kérdéseinkre azt mondta, hogy ez most csak egy félig átlátható helyzet. “Az sosem szerencsés, ha színházak, vagy fogalmazzunk általánosabban a művészet belekerül egy ilyen nyíltan politikai mezőbe, ahol az érdekek ennyire kuszán keresztezik egymást. Az alaptétel az az, hogy bárki támogat, az állam, a kormány, a minisztérium vagy főváros, az a pénz közpénz. Nekünk ugyanolyan a felelősségünk, bárki is fizet, pontosabban nem úgy húzzuk, ahogy ő kéri, hanem a számtalan helyen megfogalmazott missziónk alapján. Semmi mást nem akarunk, mint tenni a dolgunkat.”

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

Kováts Adél a Radnóti Színház igazgatója megkeresésünkre nem kívánt reagálni. Sajtóreferensén keresztül azt közölte, hogy amíg a színházakkal kapcsolatos megállapodások nyugvópontra nem kerülnek, addig nem nyilatkozik az ügyben.

Hasonlóan reagált Máté Gábor, a Katona József Színház vezetője is. A Katona sajtósa arról tájékoztatta lapunkat, hogy mivel a színház még nem kapott értesítést a 2020-as forrás mértékéről, nincs megállapodás a színházak fenntartásáról és támogatásáról, a jelenlegi helyzetben nem tudnak választ adni a kérdéseinkre és nem bocsátkoznának találgatásokba a jövőre nézve.

false

 

Fotó: Németh Dániel

Mácsai Pál az Örkény Színház igazgatója a Narancs.hu-nak úgy fogalmazott a jelen szituációról, hogy egy “mindenki számára kényszerű helyzetben, a kisebb rossz elvén hozott vállalható intézkedés” az önkormányzat részéről. És bár “eddig nem fenyegette veszély a művészi szabadságunkat,  az új előadó-művészeti törvény szövege és szelleme szerint a jövőben igen. Különösen, hogy az Örkény meggyőződéssel vett részt az új törvény szövege és meghozatalának módja elleni tiltakozó tüntetésen”.

Úgy tudjuk, a főváros azt ígérte a négy intézményeknek, hogy az 2019-es össztámogatás lesz a 2020-as bázis, vagyis az előző évi büdzsét kapják majd meg támogatásként erre az évre is. Magyarán a teljes önkormányzati-, állami-, valamint a tao- helyettesítő támogatás is rendelkezésükre fog állni Budapest költségvetéséből. A részletekről egyelőre még folynak a tárgyalások. Nyilván a koronavírus-járvány miatt határozatlan időre bezárt színházakat speciális helyzetbe kerülhetnek a jövőben, épp úgy, mint a Fővárosi Önkormányzatot.

Figyelmébe ajánljuk

A Fidesz házhoz megy

Megfelelő helyre kilopott adatbázis, telefonálgató propagandisták, aktivisták otthonát látogató Németh Balázs. Amit a Fidesz most csinál, régen a Kurucinfó munkája volt.

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.

A szürkeség ragyogása

Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.