"Semmi mást nem akarunk, mint tenni a dolgunkat”

Színház

A Katona, az Örkény, a Radnóti és a Trafó vezetőit kérdeztük, mit gondolnak a kialakult fenntartói helyzetről, biztosítottnak látják-e az intézmények 2020-as működését.

Mikor tavaly december elején kiszivárgott a magyar kultúra­finanszírozás drasztikus központosításáról szóló törvényjavaslat, világossá vált, hogy a kultúrharc jegyében a kormány durván visszavesz a színházak és az önkormányzatok önállóságából, továbbá az új, ellenzéki főpolgármestert is sarokba szorítja.

Karácsony Gergely erre úgy reagált, hogy kiválasztott négy színházat, amelyeket fővárosi fenntartásba vett, azaz magára vette a budapesti önkormányzat a Katona, a Radnóti, a Trafó és az Örkény színház finanszírozását. Mint arról pár napja beszámoltunk, a négy intézmény "művészeti szabadságának megmentése" közel kétmilliárd forintba kerül, plusz ehhez jön majd még a Szabad Tér Színház dotálása, ha majd eldől, ki és milyen formában vezeti az intézményt.

Közel kétmilliárdos terhet ró Karácsonyékra a fideszes kultúrkampf kivédése

Alkura kényszerülnek

A „nemzeti kultúra megőrzéséért és a nemzeti identitás megerősítéséért felelősséget vállaló” törvény, valamint a kormányzati nyomásgyakorlás miatt a főváros vezetése saját fenntartású intézményei sorsáról matekozott, egyeztetett, mire eldőlt, hogy egy színházat sem adnak át a kormánynak, minden fenntartói jog a fővárosnál marad, de több olyan intézmény lesz, amelyről az önkormányzat lényegében – egy esetleges eljövendő alku keretében – lemond.

Hisz' a törvénymódosítás következtében az illetékes miniszternek beleszólása lesz az igazgatók kinevezésébe, amennyiben egy intézmény állami finanszírozásban is részesül. Márpedig a főváros nem tud minden egyes színházat átvenni, sőt, akad jó pár, aminek a büdzséjét nagyobb részt a kormány állja, így ezeknél az intézményeknél a Katona, a Radnóti, az Örkény, a Trafó és a Szabad Tér Színház megmentése érdekében Karácsonyék kénytelenek lesznek engedni.

Félig átlátható helyzet

Kíváncsiak voltunk, mit szólnak ezen intézmények vezetői. Megkerestük Máté Gábort, Mácsai Pált, Kováts Adélt és Barda Beát és afelől érdeklődtünk, mit gondolnak a finanszírozási változásokról, hogy egyeztetett-e a főváros a tervéről, biztosítottnak látják-e a színházaik 2020-as működését, és valóban veszély fenyegette-e eddig a színházak művészi szabadságát.

A kisebb rossz elve

A Trafó vezetője, Barda Bea kérdéseinkre azt mondta, hogy ez most csak egy félig átlátható helyzet. “Az sosem szerencsés, ha színházak, vagy fogalmazzunk általánosabban a művészet belekerül egy ilyen nyíltan politikai mezőbe, ahol az érdekek ennyire kuszán keresztezik egymást. Az alaptétel az az, hogy bárki támogat, az állam, a kormány, a minisztérium vagy főváros, az a pénz közpénz. Nekünk ugyanolyan a felelősségünk, bárki is fizet, pontosabban nem úgy húzzuk, ahogy ő kéri, hanem a számtalan helyen megfogalmazott missziónk alapján. Semmi mást nem akarunk, mint tenni a dolgunkat.”

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

Kováts Adél a Radnóti Színház igazgatója megkeresésünkre nem kívánt reagálni. Sajtóreferensén keresztül azt közölte, hogy amíg a színházakkal kapcsolatos megállapodások nyugvópontra nem kerülnek, addig nem nyilatkozik az ügyben.

Hasonlóan reagált Máté Gábor, a Katona József Színház vezetője is. A Katona sajtósa arról tájékoztatta lapunkat, hogy mivel a színház még nem kapott értesítést a 2020-as forrás mértékéről, nincs megállapodás a színházak fenntartásáról és támogatásáról, a jelenlegi helyzetben nem tudnak választ adni a kérdéseinkre és nem bocsátkoznának találgatásokba a jövőre nézve.

false

 

Fotó: Németh Dániel

Mácsai Pál az Örkény Színház igazgatója a Narancs.hu-nak úgy fogalmazott a jelen szituációról, hogy egy “mindenki számára kényszerű helyzetben, a kisebb rossz elvén hozott vállalható intézkedés” az önkormányzat részéről. És bár “eddig nem fenyegette veszély a művészi szabadságunkat,  az új előadó-művészeti törvény szövege és szelleme szerint a jövőben igen. Különösen, hogy az Örkény meggyőződéssel vett részt az új törvény szövege és meghozatalának módja elleni tiltakozó tüntetésen”.

Úgy tudjuk, a főváros azt ígérte a négy intézményeknek, hogy az 2019-es össztámogatás lesz a 2020-as bázis, vagyis az előző évi büdzsét kapják majd meg támogatásként erre az évre is. Magyarán a teljes önkormányzati-, állami-, valamint a tao- helyettesítő támogatás is rendelkezésükre fog állni Budapest költségvetéséből. A részletekről egyelőre még folynak a tárgyalások. Nyilván a koronavírus-járvány miatt határozatlan időre bezárt színházakat speciális helyzetbe kerülhetnek a jövőben, épp úgy, mint a Fővárosi Önkormányzatot.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.