"Semmi mást nem akarunk, mint tenni a dolgunkat”

Színház

A Katona, az Örkény, a Radnóti és a Trafó vezetőit kérdeztük, mit gondolnak a kialakult fenntartói helyzetről, biztosítottnak látják-e az intézmények 2020-as működését.

Mikor tavaly december elején kiszivárgott a magyar kultúra­finanszírozás drasztikus központosításáról szóló törvényjavaslat, világossá vált, hogy a kultúrharc jegyében a kormány durván visszavesz a színházak és az önkormányzatok önállóságából, továbbá az új, ellenzéki főpolgármestert is sarokba szorítja.

Karácsony Gergely erre úgy reagált, hogy kiválasztott négy színházat, amelyeket fővárosi fenntartásba vett, azaz magára vette a budapesti önkormányzat a Katona, a Radnóti, a Trafó és az Örkény színház finanszírozását. Mint arról pár napja beszámoltunk, a négy intézmény "művészeti szabadságának megmentése" közel kétmilliárd forintba kerül, plusz ehhez jön majd még a Szabad Tér Színház dotálása, ha majd eldől, ki és milyen formában vezeti az intézményt.

Közel kétmilliárdos terhet ró Karácsonyékra a fideszes kultúrkampf kivédése

Alkura kényszerülnek

A „nemzeti kultúra megőrzéséért és a nemzeti identitás megerősítéséért felelősséget vállaló” törvény, valamint a kormányzati nyomásgyakorlás miatt a főváros vezetése saját fenntartású intézményei sorsáról matekozott, egyeztetett, mire eldőlt, hogy egy színházat sem adnak át a kormánynak, minden fenntartói jog a fővárosnál marad, de több olyan intézmény lesz, amelyről az önkormányzat lényegében – egy esetleges eljövendő alku keretében – lemond.

Hisz' a törvénymódosítás következtében az illetékes miniszternek beleszólása lesz az igazgatók kinevezésébe, amennyiben egy intézmény állami finanszírozásban is részesül. Márpedig a főváros nem tud minden egyes színházat átvenni, sőt, akad jó pár, aminek a büdzséjét nagyobb részt a kormány állja, így ezeknél az intézményeknél a Katona, a Radnóti, az Örkény, a Trafó és a Szabad Tér Színház megmentése érdekében Karácsonyék kénytelenek lesznek engedni.

Félig átlátható helyzet

Kíváncsiak voltunk, mit szólnak ezen intézmények vezetői. Megkerestük Máté Gábort, Mácsai Pált, Kováts Adélt és Barda Beát és afelől érdeklődtünk, mit gondolnak a finanszírozási változásokról, hogy egyeztetett-e a főváros a tervéről, biztosítottnak látják-e a színházaik 2020-as működését, és valóban veszély fenyegette-e eddig a színházak művészi szabadságát.

A kisebb rossz elve

A Trafó vezetője, Barda Bea kérdéseinkre azt mondta, hogy ez most csak egy félig átlátható helyzet. “Az sosem szerencsés, ha színházak, vagy fogalmazzunk általánosabban a művészet belekerül egy ilyen nyíltan politikai mezőbe, ahol az érdekek ennyire kuszán keresztezik egymást. Az alaptétel az az, hogy bárki támogat, az állam, a kormány, a minisztérium vagy főváros, az a pénz közpénz. Nekünk ugyanolyan a felelősségünk, bárki is fizet, pontosabban nem úgy húzzuk, ahogy ő kéri, hanem a számtalan helyen megfogalmazott missziónk alapján. Semmi mást nem akarunk, mint tenni a dolgunkat.”

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

Kováts Adél a Radnóti Színház igazgatója megkeresésünkre nem kívánt reagálni. Sajtóreferensén keresztül azt közölte, hogy amíg a színházakkal kapcsolatos megállapodások nyugvópontra nem kerülnek, addig nem nyilatkozik az ügyben.

Hasonlóan reagált Máté Gábor, a Katona József Színház vezetője is. A Katona sajtósa arról tájékoztatta lapunkat, hogy mivel a színház még nem kapott értesítést a 2020-as forrás mértékéről, nincs megállapodás a színházak fenntartásáról és támogatásáról, a jelenlegi helyzetben nem tudnak választ adni a kérdéseinkre és nem bocsátkoznának találgatásokba a jövőre nézve.

false

 

Fotó: Németh Dániel

Mácsai Pál az Örkény Színház igazgatója a Narancs.hu-nak úgy fogalmazott a jelen szituációról, hogy egy “mindenki számára kényszerű helyzetben, a kisebb rossz elvén hozott vállalható intézkedés” az önkormányzat részéről. És bár “eddig nem fenyegette veszély a művészi szabadságunkat,  az új előadó-művészeti törvény szövege és szelleme szerint a jövőben igen. Különösen, hogy az Örkény meggyőződéssel vett részt az új törvény szövege és meghozatalának módja elleni tiltakozó tüntetésen”.

Úgy tudjuk, a főváros azt ígérte a négy intézményeknek, hogy az 2019-es össztámogatás lesz a 2020-as bázis, vagyis az előző évi büdzsét kapják majd meg támogatásként erre az évre is. Magyarán a teljes önkormányzati-, állami-, valamint a tao- helyettesítő támogatás is rendelkezésükre fog állni Budapest költségvetéséből. A részletekről egyelőre még folynak a tárgyalások. Nyilván a koronavírus-járvány miatt határozatlan időre bezárt színházakat speciális helyzetbe kerülhetnek a jövőben, épp úgy, mint a Fővárosi Önkormányzatot.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.