rés a présen

„Színes képeskönyv”

  • rés a présen
  • 2024. február 14.

Színház

Pataky Klári koreográfus

rés a présen: Talán minden eddigi koreográfiádhoz lehetett társítani egy-egy verset. A Tökéletes mosoly című bemutatódhoz mi passzol?

Pataky Klári: A munkáimban szinte mindig jelen van, legalább inspirációs háttérként valamilyen irodalmi, képzőművészeti vagy filmművészeti alkotás. Ezek a műfajok nagyon hasonlóak a befogadás szempontjából, mindegyik esetében inkább ösztönös folyamatról van szó. Ennek a darabnak viszont inkább az lehetne a mottója, hogy „the show must go on”. A próbafolyamat alatt inspirációs anyagként Stefán Kornélia pályakezdő író kifejezetten az általunk megadott témákhoz írt szövegeit használtuk.

rap: Kikkel készíted az előadást?

PK: Az előadók: Bacsó Gabriella, Bot Ádám és Temesvári Zsófia táncművészek. Zsófival ez már a hatodik, Ádámmal pedig a nyolcadik közös munkánk. Gabival most először dolgozunk együtt, bár pár éve beugrott a Kis esti vakság című előadásunk egyik szerepébe. Elég hűséges vagyok, kitartok egy-egy táncos mellett, ha jól működünk együtt. Nagyon nagy előny, ha valaki már otthonosan mozog a mozgásanyagomban, amely nem mindig nevezhető kényelmesnek. Sajnos a jelentősen lecsökkent állami támogatások miatt a mostani bemutatóra csak három előadót tudtam felkérni.

rap: Mi ennek a mozgásanyagnak a lényege?

PK: Nagyon kidolgozott, aprólékos, részletgazdag mozdulatsorokból épül fel, ezért, ha valaki nem tud extra tisztán dolgozni a testével, akkor nem érvényesül a sok kis apró részlet.

rap: Mitől lesz társulat egy társulat?

PK: Nálunk a szó klasszikus értelmében nem beszélhetünk társulatról, alapvetően projektalapon működünk. A jól sikerült közös munkák összefogják a csapatot. Tapasztalatom szerint öt-hat évig tudnak együtt maradni ugyanazok az emberek. Az első bemutatónk 2003 decemberében, majdnem pontosan 20 éve volt, még az első csapattal.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.