színház - Ágytörténetek

Színház

Éjjeli előadás az "dry Színpadon - kezdés 23.00-kor -, a főszerepben hatepizódnyi ágyjelenet. Férj és feleség (Neudold Júlia, Kovács Gergely) aktus után kisszerű kapcsolatát vitatja meg egy spangli és egy csattanós pofon kíséretében.

Egy másik szobában a homoszexuális Elvis Presley-imitátorok (Tasnádi Bence, Ficza István) tettek helyett a jólesõ szavakba feledkeznek. Míg a kielégületlen, katonaéhességgel küszködõ nõ - az infantilisan energikus Huzella Júlia - egy bakát (Simon Zoltán) visz haza, hogy töketlen férje helyett valaki valódi örömökben részesítse. Füstölõ illata terjeng, a keleti filozófia szerint berendezett szobában egyedülálló, fiatal anyuka (Tóth Eszter) - aki szexuális kiteljesedését egy spirituálisan túlfûtött másik nõ (Borbély Alexandra) oldalán találta meg - salátafalás közben tisztázza, hogy a szexen kívül semmi sem köti a másikhoz. Van itt még pedofil hajlamú, õszintén érzékeny tisztes polgár (Ficza István), aki gyermekfelvigyázóként lágereset akar játszani (Simon Zoltánnal), végül pedig egy idõs házaspár - Pálos Hanna és Rétfalvi Tamás sziporkázó játéka az elõadás abszolút csúcspontja - nosztalgikus estéjük során fiatal, aktív életükrõl mesél - a díszes dobozból egy lemerült vibrátor is elõkerül -, majd öregesen, koruk minden bájával, bújával-bajával, de annál lelkesebben bújnak össze.

A Presznyakov fivérek szinte (!) mindennapi hálószoba-történetekrõl írt jelenetei Dömötör András rendezésében (részben) túlmutatnak a megszokott párkapcsolati kliséken. És bár az összes sztereotip ismeretünk is visszaköszön, a darab remek alkalom, hogy a IV. éves színészhallgatók megmutassák, mit tudnak. A szórakoztatás mellett az elõadás a maga sokszínûségével - amihez Opra Szabó Zsófia vetített és valódi díszlete is nagyban hozzájárul - a felismerés élményét nyújtja: a történet otthonunkban folytatódik.

"dry Színpad, április 14.

****

Figyelmébe ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Tényleg politikai döntések születnek a magyar sajtóperekben?

A Bors különszámának betiltásán azért lepődhettek meg a fideszes politikusok, mert az utóbbi években nem ehhez a bírói gyakorlathoz szoktak. A propaganda­média és a Fidesz lejárató kampányainak védelmében a bíróságok többször is abszurd döntéseket hoztak, ám amikor a miniszterelnök perelt, már más szabályokat alkalmaztak.