Színház - Színházi műtárgy - Örkény István: Macskajáték

  • Csáki Judit
  • 2009. december 10.

Színház

Nézi-nézegeti az ember ezt a perfekt darabot, ezt a színházi műtárgyat, Örkény István Macskajátékának Örkény színházi előadását, melyben annyi minden - majdnem minden - annyi tudatossággal van a saját helyére komponálva, hogy már-már "gépi" beavatkozásra gyanakodnánk, a színház vegykonyhájának komputerizálására.

A Macskajáték már nem tud önmagában állni: hozza magával a saját múltját, mármint az elmúlt előadásokat az elmúlt alakításokkal (ki-ki életkora szerint tudja listázni a Gizákat, az Orbánnékat, a Paulákat, az Egérkéket), de magára tapasztja az író, Örkény István immár klasszikussá sűrűsödött groteszk világlátását is, az összes Egypercessel. Meg még azt is, hogy a hajdani abszurd mai felhangja inkább tragikus, mint komikus, és csöppet sem nosztalgikus okokból. Annyi holmi, akkora pakk ez, hogy valóban csak egy majdnem üres játéktéren fér el - ilyent tervezett Izsák Lili az Örkény Színház mostani előadásához.

Amelyet az Örkény-specialista Mácsai Pál rendezett - másként, mint korábban kétszer is: lehámozta a külsejéről az összes korspecifikus kelléket. Nem, nem "időtlenítette" a művet - nyugodtan lehet lábjegyzetelni az ifjabbaknak a tejcsarnok vagy a társbérlet szót -, hanem bizonyos értelemben önmagába zárta: Gáspár Ildikó dramaturg rendkívül tudatos, koncepciózus és célirányos munkája segítségével bekerekítette.

Gáspár Ildikó - mint a műsorfüzetben közölt mintaszerű írásában kifejti - azért hozta be az eredeti forma, a kisregény bizonyos vonulatait, megoldásait, sőt: az "írói nézőpontot" is, hogy a dramatikus életképsorozat epikus tágasságot nyerjen: ez történik, hiszen elhangzanak nagymonológok és újabb levelek, egyes jelenetek "visszakapják" levélformájukat, és a ma sokkal elfogadhatóbb statikus színpadi szerkezet levedli konkrétságát. Nyugodtan végigülheti Giza Orbánné túlmozgásos tevés-vevését: Garmisch-Partenkirchen és a Csatárka utca megfér egy térben.

A két testvér sorsának és életkörülményeinek kontrasztja halványabb; ma ugyanis nem az a kérdés, hogy jobb-e és mennyivel "Nyugaton" élni, vagy hogy mennyire kisszerűek és reménytelenek az itthoni viszonyok. Erős viszont az élethossziglani szerelmi történet tragikus fordulata - ez áll a darab centrumában -, valamint a csalódás a barátságban.

És erős az, amiért Örkény - Székely Gábor ösztönzésére - színművé írta a kisregényt: a színészi játék. Mácsai Pál amúgy mindenben pasztellizáló rendezése ebben a vonatkozásban nagyon is markáns (avagy épp azért pasztell az úgynevezett "rendezői ötletekben", hogy teret biztosítson a színészi alakításoknak), és igazi nagy színésznőket sikerült fölléptetnie az emblematikus figurákban.

Molnár Piroska Gizája szinte végig a székében ül (nem tolókocsiban, ami önmagában is finoman jelzi a konkrétumoktól való szabadulást, de aztán a színésznő ki is megy a színpadról, ami végképp transzparenssé teszi a rendezés alaptónusát is: nem realista színházban gondolkodunk). Súlyosan és intenzíven figyel; nem mimikával kommentál, hanem némán is "beszél". Ha megmoccan, ha a fejét mozdítja, máris mond valamit - a mondások, az igazi mondások pedig ugyancsak hordják a súlyos mozdulatlanságot.

A csábító Paula fölvetett fejet visel - és persze kiskosztümöt, kacéran rövid szoknyával pompás lábához -, Csomós Marinak kevés szöveggel lehet sokat mondania, de hát úgy tud bevonulni, megfordulni, fejét kissé félrebillentve álságosan és lehengerlően "csalni", mintha pusztán a természet rendje szerint folynának a dolgok. Nem a "nem történt semmi", hanem az "ennek így kell lennie" női magabiztossága mozgatja Csomós Mari Pauláját.

Egérkét még a darabon belül is önmagába zárja Kerekes Éva; én úgy találtam, hogy kissé erősebben van leválasztva Orbánnéról, mint szeretném, kicsit jobban kidomborodik a színésznő amúgy tényleg rendkívüli alakteremtő tehetsége, már-már szembemenve Egérke belesimulós karakterével. Nagymonológja méltán kap nyíltszíni tapsot - Egérke nem szereti az ilyesmit, a színésznőnek jár.

Mindazonáltal ez sem véletlen: a szerep mellett a színész fölléptetése. Pogány Judit Orbánnéja virtuóz színészi játék eredménye, megmutatkozik benne egy sors, amelyben összefeszül a pici és a nagy. Pogány remek színészete teljes pompájában fölfénylik - de az alakból, a kisregényben testet öltött Orbánnéból valami drabális, valami "tankszerű képződmény" mégiscsak hiányzik, mert Pogány Judit bizony törékeny típusú színésznő, akinek vannak ugyan eszközei, számosan méghozzá, a vehemens túlélő megformálására, de ezek más eszközök, sertepertélősek, tevős-vevősök, nem nyomulósak, nem lendületes-taposósak.

A "férfitárgyat", Csermlényi Viktort, ezt a megelevenedő képet Végvári Tamás játssza. A finom színész, aki egy gátlástalan hedonista, egy nagydarab gyávaság, egy még nagyobb darab önáltatás, és egy legnagyobb darab lustaság bőrébe igyekszik belebújni. Amennyiben ellene mond a szereposztási klisének, annyiban Végvári Tamás játéka igazán pompás - de olykor megpróbál megfelelni neki, valósággal fölfuvalkodik; hiába, közönséges csak nem lesz belőle.

Élvezettel nézzük a színészi játékot - a többiekét is -, és közben alig vesszük észre, hogy a gondosan komponált tökély száműzte a feszültséget.

Örkény Színház, október 9.

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.