A zsinórpadlástól a pincéig mindent átkutattunk: mi lesz a budapesti színházakkal?

  • narancs.hu
  • 2019. február 21.

Színház

A kormány három hónapja létbizonytalanságba taszította a színházakat, és azóta is csak ígérget. Mi kitartóan színházba járunk. Lakásszínházba, például.

Sőt, elolvastuk Máté Gábor Színházi naplóit is. Körbejártuk a TAO-kérdést, de továbbra is minden csak kérdés. Kérdéseket tettünk fel Hegymegi Máté színész, rendező, koreográfusnak is. És mindennek ellenér egy rakás jó előadást ajánlunk.

De nézzük részletesen, mi van a vaskos mellékletünkben:

Zoknik a kisszobában: lakásszínházkörkép Budapesten

Manapság nem annyira a cenzúra és a kényszer vezeti az alkotókat ehhez a formához, legfeljebb közvetve, hiszen a kultúrpolitikától korántsem függetlenül zajlik a lehetőségek beszűkülése, ami miatt a színház egyre többször jelenik meg nem hivatalos, nem a számára kijelölt terekben.

false

Sokszor a meglévő színházi nyelvhez vagy koncepcióhoz jobban illeszthető a lakás mint helyszín. Sőt a mai magyar színház személyességet előtérbe helyező vonulatában vannak olyan előadások, melyeket nem is lehetne játszani máshol, mert kiindulópontjuk a lakás, azaz: egy saját történetekkel átitatott, intim tér.

A komfortzónán belül

Máté Gábor: Színházi naplók

A Tények és tanúk sorozatban megjelent Színházi naplók című gyűjtés egyszerre töltené be ezt az űrt (legalábbis annak egy részét), és hagy mégis hiányérzetet maga után. A magasra tett elvárás nemcsak a Magvető tekintélyes szériájából következik, de azért is, mert Máténál komplexebb színházi embert itthon per pillanat nemigen tudnék mondani.

Több mint negyven éve van színpadon, a ’80-as évek óta rendez, jó ideje tanít a Színművészetin, évek óta vezeti a Katona József Színházat, számtalan rádió- és tévéfelvétel szereplője, hogy a filmekről ne is beszéljünk. Pályája és posztjai okán olyan rálátása van a hazai színházi életre, mint talán senki másnak. Komolyan sajnálhatjuk, hogy ebből elég kevés derül ki, a szerző ugyanis bizonyos dolgokról egyszerűen nem kíván beszélni.

Színjáték a függöny mögött: bizonytalanság a TAO utáni színházi világban

Az intézkedéssel a teljes magyar színházi szcéna létbizonytalanságba került, az éves költségvetésekben hirtelen keletkezett óriási lyukat azonnal kezelni kellett: független társulatok és nagy hagyományú kőszínházak sorra jelentettek be jegyáremelést, repertoárszűkítést, vagy kértek támogatást nézőiktől.

Felmerült a Katona József Színház pinceszínházának, a Kamra bezárása, gyűjtésbe kezdett a Stúdió K Színház, jegyárat emelt a Pintér Béla és Társulata, az Orlai Produkciós Iroda, a Szkéné Színház, utóbbinak a színészi fizetéseket is vissza kellett vágnia. A helyzetet látva november második felében szervezkedésbe kezdett a szakma: Zalán János, az Emmi alá tartozó Színházművészeti Bizottság elnökének vezetésével és a szakma igényeit beépítve készült tervezet egy új támogatási rendszerről.

Hősök és dilemmák: Hegymegi Máté színész, rendező, koreográfus

A Színház- és Filmművészeti Egyetemen fizikai színházi koreográfus-rendező szakon végzett Lukáts Andor és Horváth Csaba osztályában. Előadóként is tevékenykedett, ám a 2016-ban bemutatott Kohlhaasszal rendezőként vonult be a hazai színházi életbe. Hegymegi Mátéval a hőseiről és azok jövőjéről beszélgettünk.

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

MN: A közönségnek hiányzol, mint színész. Neked nem hiányzik a színészet? Már csak a rendezés érdekel?

Hegymegi Máté: Hiányzik, de többször hívnak rendezni, és ez kitölti az időmet. Inkább tartom magamat rendezőnek, mint színésznek, mégis egészen más, ha színpadon vagyok, és így másképp nézek arra is, ahogy rendezek. Ha egy új szerepet játszhatok évadonként, az abszolút kielégíti a színészi ambícióimat.

MN: Mennyit változtatott az életeden, hogy ilyen gyakran kérnek fel rendezni?

HM: Rendezőként Dunaújvárosban mutatkoztam be az Amphitryonnal, ott dolgoztunk először együtt Nagy Zsoltival. Erős barátság lett közöttünk és rá egy évre, bár hatalmas nehézségek árán, de sikerült megcsinálnunk a Kohlhaast (Zsámbék-Szkéné-Maszk Egyesület 2016). Utána több meghívást is kaptam, egy évadon belül megrendezhettem a Bádogdobot a Katonában, a Peer Gyntöt a Stúdió K-ban és a Sömmit a K2-vel. Azóta is fontos nekem, hogy minél több különböző műfajban, színházi közegben dolgozhassak, olyan emberekkel, akiktől folyamatosan tanulhatok.

És végül, de nem utolsó sorban:

Snoblesse Oblige extra: bőséges színházi programajánló

Már csak ezért se felejtse el megvenni a héten a Magyar Narancsot! Csütörtöktől kapható az újságárusoknál vagy előfizethet rá itt.

Magyar Narancs

A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szükség lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következõ platformokon érhetõek el online, és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elõ egy évre, fél évre, negyed évre, egy hétre!

Neked ajánljuk

Grandiózus pamparamm

Raffaello 1514-ben befejezett freskóján I. Leó pápa és Attila néz farkasszemet egymással. Míg az egyházfő felett Szent Péter és Szent Pál levitál, a hun lovak riadtan szökellnek hátra, a barbár küldöttség pedig megretten a keresztény Isten jelenlététől.

Vivát!

Ha azt mondjuk, hogy augusztus 20. Magyarországon immár hagyományosan a nagy fővárosi falunap izzadmányos ünnepe, a színes, szagos, hangos talmi kunsztstüklik, égbe lőtt hamburgerek rajongóinak nagy találkozója, amikor megnyílnak a főváros csak erre az alkalomra tartogatott csodái az egymás sarkára hágni, falkában élvezkedni imádó tömegek előtt, akkor nyilvánvalóan lenézzük a vidéket, a vidékieket, a városi alacsonyabb néposztá­lyo­kat, mindenkit, aki úgymond felutazott, aki szembejön, s nincs kalap a fején.

Bármilyen szakos

Az elmúlt napokban több felől hallottuk rebesgetni – és nemcsak tanároktól, szülőktől, hanem tankerületi szakelemektől is –, hogy a kormány az ősszel a koronavírus-járvány újabb hullámára hivatkozva online oktatást rendel el. Néhány nappal ezelőtt Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő is erről posztolt a közösségi oldalán, mi több, szerinte már „főispáni hivatalból” is érkezett ilyen értelmű szóbeli jelzés. A képviselő „teljesen életszerűnek” nevezi e lehetőséget, ámbár némi kétkedés is kiérződik soraiból.

Nadrágszíj a függönyre

Nem hirtelen támadtak és nem is múlnak el egyhamar a színházi szakma gazdasági nehézségei. A független, az önkormányzati és az állami fenntartású teátrumok növekvő rezsiárakkal és csökkenő nézőszámmal számolnak, de a jegyárakon senki sem mer nagyot emelni.

„Ha nem dicsérnek”

Urbán András előadásaiban láthattuk először itthon, aztán egyre több darabban tűnt fel. Nagyabonyi Emese újvidéki színésznővel a hazai és vajdasági színjátszás közötti különbségekről, a pálya nehézségeiről és a megtett útról beszéltünk.

A pimasz légy

A nemzetközi jog alapja az államok szuverén egyenlősége. Ebből adódóan bármely állam nemzetközi kapcsolataiban szinte semmi sem történhet annak kifejezett hozzájárulása, azaz szavazata nélkül. Kende Tamás írása az uniós magyar vétók margójára.

Haptákban

A kormány 52 milliárdos bérfejlesztést jelentett be, amelyből a rendőrök is részesülnek. Ez komoly emelés, de kérdés, hogy hosszú távon megállítja-e az állomány csökkenését.

Lombjuk se rezzen

A közelmúltban a mindenféle szükséghelyzetre hivatkozva született, s nagy szakmai felháborodást kiváltó kormányrendelet az egyéb szempontból is sérülékeny erdőállományban könnyítené meg a fakivágást. Nem véletlenül.

„Ötven százalék!”

Évek óta 25 ezer szakdolgozó hiányzik a magyar egészségügyi rendszerből, és ha nem jön érdemi változás, 2023 januárjára ötszörös lesz a különbség az orvosok és a szakdolgozók bére között. A MESZK javaslatcsomagot küldött az államtitkárságnak, és bízik a párbeszédben, a mielőbbi béremelésben.