olvasópróba

Tárgyaljunk a karácsonyról!

Színház az egész világ

Ferdinand von Schirach a jogászból lett írók nálunk is egyre népesebb csapatába tartozik. Későn, 45 éves korában kezdett írni, akkorra már ügyvédként éppen elég tapasztalatot szerezhetett a tárgyalótermek emberi sorsoktól sűrű, színpadszerű világáról. Nem csoda, hogy drámáinak visszatérő helyszíne is a tárgyalóterem lett. A Katona József Színház 2016-ban Magyarországon elsőként mutatta be Terror című darabját, most pedig a Nyílt tárgyalást tűzték műsorra, Székely Kriszta rendezésében. A büntetőügy két főszereplője egy tévés műsorvezető (Ónodi Eszter) és egy vezérigazgató (Fekete Ernő), a vád szexuális erőszak. A közelmúltban több hasonló tematikájú bemutatót is láthattunk, legutóbb az Oleannát a Centrál Színházban. A Nyílt tárgyalás színlapja szerint a darab tágabb keretet ad a magánéleti drámának: „a nyugati világ elmúlt évtizedének meghatározó társadalmi kérdéseit érinti”. Nők és férfiak, a média nyilvánossága és a magánélet, #metoo mozgalom, jog és igazságosság. A színpadon is lesznek nézői székek, ami arra utal, hogy valamiképpen ezúttal is bevonnak majd minket a játékba, mint tették azt a Terror esetében. És még egy komoly érv az előadás mellett: a bíró szerepét vendégként Udvaros Dorottya játssza. (Katona József Színház, december 13.)

Ha unjuk A diótörőt, nem kaptunk rá jegyet, vagy a borsos árak riasztanak, de mégis szeretnénk karácsonyos színházba vinni a gyereket és akár magunkat, több betlehemes bábszínház közül is választhatunk. A budapestiek decemberben többször is láthatják Cseri Hanna rendhagyó szemszögű, üdítően friss és humoros rendezését, Az utolsó bárányt, amelynek a zenéjét is ő szerezte. „Pont ilyen látogatókra vár az újszülött gyermek, mint mi vagyunk. A betegekre, a vakokra, a sántákra és a totál flúgosokra. Az efféle szerencsétlen lúzereket kézcsókkal fogja köszönteni” – morogja a folyton elkódorgó utolsó bárány, de nem kell aggódni, a végén ő is odaér a jászolhoz. (Budapest Bábszínház, december 12., 24., 27., 28.). A veszprémiek megnézhetik Markó-Valentyik Anna egyszemélyes tárgyjátékát, az Éneklő Betlehemet, amelyben harminc népdal, egy cimbalom és egy félkredencnyi edény segítségével meséli el a betlehemi történetet. Mire a végére ér, a tea is megfő. (Kabóca Bábszínház, december 21., 10 és 16 óra) Aki nem fél a hidegtől, az a Zsámbéki Zsöllyekertben, szabad téren nézheti meg Fabók Mancsi Bábszínházának népi betlehemes játékát, a Ha betér az Égi királyt, amelyhez a dudaszót Keresztes Nagy Árpád adja. (Zsámbéki Zsöllyekert, december 21., 5 óra)

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?