Színház

Január végén, miután visszajött New Yorkból Budapestre - utoljára, búcsút venni -, Halász Péter megkért, hogy én is mondjak pár szót a Műcsarnokban, ahol február 6-án, hétfő este fölravataloztatja magát, és ahol este 10 órától mindenki elbúcsúzhat tőle.

A magyar színház egyik legnagyobb hatású egyénisége megrendezte önnön gyászszertartását, hogy közösen élhessünk át valamit, amit így még soha.

Az ember nagy útra indul: önmaga, az akar lenni. Mindközönségesen erről szól az élet - és Ibsen Peer Gyntje is. E formátumos ambíció köré a szerző nagy ívű, szerteágazó mesét kerít - ebből színház lehet, optimális esetben.

A 2005. évi irodalmi Nobel-díjat elnyert angol színműíró, rendező, színész, költő, forgatókönyvíró és nem utolsósorban politikai aktivista Harold Pinter alighanem főként drámaírói minőségében, az ötvenes évek végén kezdődő, a hatvanas évek elejéig tartó első korszakának mára már klasszikussá vált darabjaiért kapta e kitüntetést.

Mi a zombi? Pontosabban: mi a zombi ma? Nem szimpla élőhalott, hanem az amerikai psziché elfojtásainak megtestesülése.

A művelődési háznak nevezett, lefüggönyözött ablakú teremben 50 fokos a hőség. A szűk nézőtéren 100-150 ember szorong, levegőt nem lehet kapni az izzadságszagtól. A helyszín Alsószentmárton, Magyarország első kizárólag cigányok által lakott települése, ahol július 15-én a mánfai Collegium Martineum diákszínészei vendégszerepeltek.

Hogy pontosan mi az egész, azt inkább csak sejteni lehet. Németh Gábor színművének címe - Túl az egészen - éppúgy talányos, mint a mű maga.

Optimális esetben nem kell ahhoz a színfalak mögé látni, hogy rájöjjön az ember, mit miért játszik egy színház, sőt: mit miért játszik, tervez, rendez egy színházban ez vagy az. Optimális esetben minden ilyesmi kézenfekvő, mondhatni, logikus.

Negyven éve színész, húsz éve már igazgató is - szakmai élete felét a Radnóti Színház élén és színpadán töltötte. Ő az első, aki pályázat révén lett igazgató - azóta is simán nyeri el a posztot. Az Irodalmi Színpadból előbb Radnóti Színpadot, majd Radnóti Színházat csinált; polgári, minőségi színházat. Olykor jobbat, olykor kevésbé.

Nagyon találó a "sokszor használatos" cím, hiszen majd' mindennap kimondja az ember.

Utazási potpourrit kínál az Örkény Színház Odüsszeusz Tours című produkciója.

A Budapesti Operettszínház teherbírását jócskán próbára tévő észak-amerikai animációs musical (Szépség és szörnyeteg) hosszúra nyúlt árnyékában, némiképp rej-tezkedve került sor Huszka Jenő klasszikus operettjének új bemutatójára.

Nos, az még rendben lenne, hogy amikor a lengyel színház nagyjairól beszélünk, akkor jó néhány nevet tudunk sorolni - még azok is, akik különösebben nem ásták mélyre magukat a lengyel kultúrában: Grotowski, Kantor, Szajna, Jarocki, Swinarski; még az is rendben van, hogy innen Magyarországról is jól látszik az új színházi nemzedék, a harmincas, kora negyvenes generáció: Brzoza, Jarzyna, Warlikowski, Jan Klata. Az nincsen rendben, hogy a lengyel színházi kultúra innen Magyarországról mégiscsak néhány - ilyen-olyan okból - fanatikussá lett ember ügye és terhe, mi meg, magyarországi színháziak és szakírók, oda se hederítünk, hacsak nem valami rangos fesztiválon.

A Finita la Commedia társulat Medusa piercing és Exit címû darabját együtt mutatták be decemberben a Trafóban. A Civil Negyed nevû csapatból 2004-ben alakult társulat a rendezõ Juhász Anikóból (O. Caruso) és Fehér Ferenc táncosból áll, aki Magyarországon - a nemzetközi táncélet hagyományaitól eltérõen - egyedül képviseli az utcai táncok világát a kortárs színpadon.