magyarnarancs.hu: A beszélgetésünk előtti percekben Kriza Ákos polgármester személyesen adta kezedbe a felmondásodat. Mivel indokolta a döntést formálisan vagy informálisan?
Kiss Csaba: Semmivel. Annyit mondott, hogy mivel bizonytalanság van a társulatban, ezt a lépést a következő évad miatt kell meglépni. Ez teljesen hamis indok. Az egész évad megvan, sőt Szabó Máté, akit kineveztek megbízott vezetőnek (a közeljövőben kiírandó új pályázat elbírálásáig, de legkésőbb 2016. március 31-ig – K. B.), az én évadomat fogja megcsinálni, korrekciókkal. Rendezni fog Szőcs Artur, Rusznyák Gábor, Kiss Csaba, Kozma Attila, Kesselyák Gergely, Keszég László, Zakariás Zalán, Kulcsár Noémi, Zsótér Sándor és Vidovszky György, többek között Csehovot, Kosztolányit, Molnár Ferencet, Cassavetest – a rendezők, díszlet-, jelmeztervezők, koreográfusok, zenészek már le vannak szerződtetve. Erre az évadtervre nem volt kíváncsi a városvezetés; annyit nem tudtam elérni, hogy legalább meghallgasson a kulturális bizottság. Úgy állítottak fel, mint egy köztörvényest, három év roppant sikeres működés után, egy anyagilag biztos intézmény éléről.
| A színfalak előtt és mögött A miskolci képviselő-testület döntése több okból is meglepő: ilyen drasztikus beavatkozásra az évad közepén legfeljebb akkor szokott sor kerülni, ha jelentős anyagi gondokra derül fény, ha a színház szakmailag a vállalhatatlanságig hanyatlik - vagy ha politikai problémák merülnek fel. Miskolcon ezekről látszólag szó sincs. 2012-ben Kriza Ákos polgármester a megyei Fidesz akaratát és a társulati szavazás eredményét figyelmen kívül hagyva nevezte ki Kiss Csabát (lásd akkori cikkünket), aki az önkormányzattal a későbbiekben is jó viszonyt ápolt. Kiss ráadásul belépett a Magyar Művészeti Akadémiába is, ami a Fideszben mindenképpen jó ajánlólevélnek számít. Szakmai szempontból ezeknél kicsit fontosabb, hogy vezetésével Miskolcon az ország egyik legjobb vidéki színháza jött létre, kiemelkedő nézőszámmal és bérleteladással, tematikus évadokkal, meghívott kortárs szerzőkkel, felolvasásokkal, színházi neveléssel, alkalmi előadásokkal, (nemzetközi) fesztiválokkal, Színházak Éjszakája-jellegű programokkal, a város élénk érdeklődése és részvétele mellett. A színház azóta minden évben szerepelt a POSZT-on, olykor két előadással, és jelen van más fesztiválokon is. A teátrum a művészszínház és a népszínház hagyományait ötvözte, egyfelől olyan, Pesten is túl rizikósnak számító kísérletekkel, mint egy évadban két különböző Sirály-előadás létrehozása, másfelől minden műfaj, így a zenés darabok öncélú szórakoztatást kerülni igyekvő megvalósításával. |
magyarnarancs.hu: Szerinted mi a döntés valódi oka?
KCS: Én azt gondolom, a Béres Attilával való konfliktus. Attila ügyesebb háttérjátékos, mint én. Én naiv vagyok, de nem szeretem a színészek lázítását. (Béres Attila a miskolci színházat vezető hatfős testület, az úgynevezett igazgatótanács tagja volt októberi távozásáig – K. B.)
magyarnarancs.hu: De mi érdeke fűződne ehhez Béres Attilának, akinek azóta már remek állása van a szombathelyi színház főrendezőjeként?
KCS: Már akkor is remek állása volt, csak nekem ezt nem vallotta be – a bizalmam akkor rendült meg benne, amikor elfelejtette közölni velem, hogy főrendezői megbízatást kapott Szombathelyen. És hogy mennyire kínos ügy ez: Attila mind a mai napig fizetést kap a Miskolci Nemzeti Színháztól.
magyarnarancs.hu: Az ő helyzetét mivel javíthatná, ha azon munkálkodna, hogy téged eltávolíttasson az előző társulata éléről?
KCS: Szabó Máté nagyon tehetséges fiú, főiskolás kora óta ismerem. Ő magától semmiképpen sem vállalná el egy ekkora színház igazgatását, ez nem az ő zakója. Máté csak valami nagyon erős háttérrel vállal ilyesmit, mert nem olyan az idegrendszere, nem olyan finomságúak a műszerei, hogy ezt meg tudná csinálni. Ez egy háromszáz emberes, 1,2 milliárdos költségvetésű gyár. Az az eljárás, ahogyan ezt az egészet rejtegették előttem, ahogyan a különböző gerillaakciók zajlottak, nem Mátéra vall. (Megkerestük Béres Attilát is, de ő nem kívánt reagálni a vádakra – K. B.)
| ||
magyarnarancs.hu: Egy ideje már tudni lehet, hogy a színházat az elmúlt három évben vezető művészeti tanácsot az évad elején feloszlattátok, és már csak az idei évad végéig létezett volna. Ez része volt a mostani döntésig vezető folyamatoknak?
KCS: Amikor Béres Attila elfelejtette közölni velem, akivel egy művészeti tanácsban dolgozott, hogy Szombathelyen lesz főrendező, akkor – szeptemberben – azt mondtam neki, hogy a 2015 őszén kezdődő évadban már nem szeretnék vele dolgozni. A művészeti tanács bizalmi kérdés, ha valaki egy ilyen súlyos tényt elfelejt közölni a tanács vezetőjével, az nyilván következményekkel jár. Nem akarom azt mondani, hogy ez alattomos dolog volt, pedig tulajdonképpen az volt. Amikor elküldtem Attilát, a tanács tagjai a következő ülésen azt mondták, hogy ezt az évadot együtt csináljuk, a következő évadban rendezőként együttműködnek, de úgy érzik, hogy a művészeti tanács elfáradt. De most még létezik, sőt a következő évadot még ez a tanács rakta össze.
magyarnarancs.hu: Lezárult már a színészek szerződtetése?
KCS: A felén vagyunk túl. Furcsa a helyzet, mert a vezető színészeknek megvan a szerződése, a többiek pedig tudták, hogy mit játszottak volna, ha én vezetem a következő évadot. Hogy Máté mit fog kezdeni ezekkel a felemás megállapodásokkal-szerződésekkel, azt nem tudom. Nagyon kevés színház van az országban, ahol 2016. április 20-ig már megvan a teljes évadterv, szereposztásokkal, mindennel – az Operaházon kívül talán csak a miskolci ilyen. És most ebben a színházban borul minden, kezdődnek el a rögtönzések. Erre valószínűleg rá fog menni a következő évad. Amatőr dolog ez.
magyarnarancs.hu: Hányan mondtak fel a társulati tagok közül az elmúlt néhány évben?
KCS: Többen elmentek és többen jöttek. A szokásos fluktuációt nem haladta meg; hogy évadonként négy-öt színész elmegy és jön helyettük másik öt-hat, az nem egy nóvum a színházi életben. Hogy elmegy Pásztor Pál, Molnár Gusztáv vagy Bohoczki Sára, és jön helyettük más, az nem hírértékű. Két komoly veszteségünk volt: korábban Kocsis Pál, és ebben az évadban Görög László. A többi csak jövés-menés.
magyarnarancs.hu: Idén hány színész távozik?
KCS: Négyen mennek, hatan jönnek.
magyarnarancs.hu: Akik elmennek, miért mennek?
KCS: Zayzon Zsolt és Märcz Fruzsina Kecskemétre szerződnek, mert az közelebb van Pesthez. Pásztor Pál, ha jól tudom, elhagyja a színházi világot, Görög Laci pedig Szombathelyre megy.
magyarnarancs.hu: Egykori társulati tagok arra panaszkodtak, hogy nehéz veled együtt dolgozni, mert szerintük nincs érdemi megbeszélés, mindig a tied az utolsó szó.
KCS: Én vagyok az igazgató, én vállalom a felelősséget. Hogy lehetne máshogy? Nem hiszem, hogy egy hétfejű fenevad lennék. Nem is értem a felvetést. Itt nagyon komoly munka áll mögöttünk; ha ez valamiféle személyiségjegyembe ütközött volna, nem tudtunk volna három évig ilyen sikeresek lenni.
magyarnarancs.hu: Tehát úgy látod, nem voltak gyakoriak a konfliktusok színházon belül?
KCS: Így van.
| A polgármester színre lép A városvezetés a döntést azzal indokolta, hogy Kiss Csaba pályázatának „alappillére volt a művészeti tanács létrehozása és a vele való együttműködés”, ez azonban megszűnt. Az érvelés sántít: a csaknem 100 oldalas pályázatban mindössze 2, azaz két oldal foglalkozik a művészeti tanáccsal. A pályázat további részeiben foglaltakat az igazgató betartotta. Tény ugyanakkor, hogy a 2012-ben gründolt társulat tagjai – úgy a vezető színészek, mint a pályakezdők – közül mára rengetegen felmondtak a színházban, és az igazgatótanács tagjai közül is távozik idén Béres mellett Rusznyák Gábor is. Egy korábbi társulati tag forrásunk ugyanakkor úgy fogalmaz: „száz százalék, hogy mindannak, ami a társulatban történik, csakis szakmai okai vannak, külső indok szóba sem kerül”. És valóban, korábban felmondott forrásaink arra panaszkodnak, hogy a megbeszéléseken, egyeztetéseken elhangzottakat Kiss Csaba végül többször önkényesen megváltoztatta, ígéreteit nem feltétlenül tartotta be, illetve hogy a művészeti tanács tagjainak vele szemben nem volt szavuk. Egyik forrásunk a problémák szemléltetésére azt a példát említi, hogy míg Kiss Csaba nagyszínpadi előadását a megszokott ideig tudták próbálni, addig egy másik rendező ugyanolyan volumenű előadásának próbafolyamatát jelentősen megnehezítette, hogy az arra az időszakra szervezett tájelőadások, az akkor zajló fesztivál és a rengeteg délutáni előadásra kiadandó színészek miatt szinte lehetetlenül kevés idő maradt a próbákra. „Nem hiszem, hogy rosszindulatról lenne szó, de ha ez sokadszor is megtörténik, és az istennek mindig maga felé húz a keze, abból egy idő után eleged lesz” – mondja forrásunk. Mindezek ellenére is kérdéses – mondják forrásaink –, hogy ilyen szintű szakmai-emberi problémák vajon miért érdeklik oly mélyen a városvezetést. Ahogyan azt is különösnek tartják, hogy ezt az időzítése miatt nyilvánvalóan káoszt okozó, elsietett lépést épp a következő évad biztonságának megteremtésével indokolják. Újabb kérdéseket vet fel, amit egy forrásunk mesélt: miután már egy ideje nem volt társulati tag, a polgármester titkára megkereste azzal, hogy a polgármester szeretne elbeszélgetni vele; forrásunk úgy tudja, nem ő volt az egyetlen, akit megkörnyékeztek. |
magyarnarancs.hu: Milyen problémákat okozhat az évad közepén lebonyolított igazgatóváltás a színháznak?
KCS: Velem a városvezetés bánt el méltatlanul és indokolatlanul. Három év építkezés és egy országos hírű színházi műhely létrehozása után nem ezt a „kirúgjuk tíz perc alatt” megoldást érdemeltem. Ennek ellenére amikor összehívtam a vezetőtársaimat, és elbúcsúztam tőlük, azt mondtam nekik, hogy a színház örök. Innentől kezdve Mátét kell ugyanazzal a hittel és szakmai hozzáértéssel szolgálni, mint amivel engem is segítettek. A közönségnek nem szabad észrevennie, hogy az igazgató és a városvezetés szakítottak. A színház nem erről szól, az egy illúzió: annak az illúziója, hogy amikor kialszanak a nézőtéri fények, egy másik világ kezdődik. Máté nagyon jó színházi rendező, jó ember; most az életének egy nehéz szakasza kezdődik, amiben furcsamód még segíteni is fogom őt, hiszen ha nem segíteném, pillanatok alatt összeomlana, ami felépült az eddigi években.
magyarnarancs.hu: Te megrendezed a színházban, amiket jövőre terveztél?
KCS: Elképzelhető. Különösen Cassavetes Premierjét tartom nagyon fontosnak; hét éve próbálom megrendezni, ez az én színházról való vallomásom lenne. Máté megértette, hogy ez nekem fontos, elképzelhető, hogy a jövő évadban létrejön.
magyarnarancs.hu: Mik a terveid a jövő évadra?
KCS: Egyrészt visszamegyek teljes állásba a Színművészeti Egyetemre, ahol eddig is tanár voltam, másrészt végre írni fogok, és megrendezem Boris Vian dalait. A legnagyobb nehézség, a legfájdalmasabb, hogy a másodikos kislányom nagyon szereti a tanítónőjét, ez egy nehéz válás lesz.
magyarnarancs.hu: Akkor feleségeddel, Györgyi Annával és a családdal együtt visszajöttök Budapestre?
KCS: Hát mit csinálnánk itt Miskolcon?
| Megalapozottnak tartják Csütörtök reggel közleményt adtak ki a Miskolci Nemzeti Színház művészeti tanácsának tagjai: A Miskolci Nemzeti Színház élén történt személyi változásra való reakciókat tudomásul véve, a művészeti tanács az elmúlt időszak eseményeit a színház belügyének tekinti. Természetesnek tartjuk, hogy az ügy gyors és váratlan lefolyása különféle reakciókat vált ki, de arra kérünk minden külső szemlélőt, hogy próbáljon meg tárgyilagos és tényszerű maradni. Szeretnénk jelezni, hogy az elmúlt három sikeres év a Társulat, a Művészeti tanács és Kiss Csaba közös munkájának eredménye, ugyanakkor a magunk részéről a közgyűlés döntését megalapozottnak gondoljuk. (Keszég László, Béres Attila, Rusznyák Gábor, Szőcs Artur és Szabó Máté megbízott igazgató) |
