Znamenák István "El kell húzni innen, de villámgyorsan"

  • narancs.hu
  • 2019. március 22.

Színház

Vak komondorokról, a Megáll az időről és a túlkoros színigazgatókról is beszélgettünk.

Legfrissebb lapszámunkban interjút olvashatnak Znamenák Istvánnal, az Örkény Színház színészével, aki szerint a politika semmilyen módon ne pofázzon bele a színházak művészi működésébe, egyébként meg remek lenne, ha azokat fiatalemberek és nem az idősebbek igazgatnák. De Eörsi István róla írt kétsorosa, Őze Lajos kevertje és a „jó, hát akkor itt fogunk élni” életérzés is szóba került. És az  is, melyik nagy költőnk verse jutott eszébe a március 15-i rendezvényekről. Az interjút Köves Gábor készítette. Ízelítő:

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

MN: Nemcsak az adatott meg önnek, hogy felnőtt fejjel Eörsivel pálinkázzon, de az is, hogy kamaszon Őze Lajossal – a Megáll az idő híres kocsmajelenetében – kevertek fölött búslakodjon. Józanul csinálták végig a jelenetet?

ZI: A poharakban nem kevertek voltak. Ami nem azt jelenti, hogy ne lett volna bennünk semmi. A Szív utca sarkán, egy működő kocsmában forgattunk. Miután lepróbáltuk a jelenetet, azt kérdezi az Őze Gothártól: Érti a gyerek, hogy miről van szó? Gothár hozzám fordult, értem-e? Mire én, hogy ja, de azért nem mindent. Mire Őze Gothárhoz: Elmagyarázhatom neki, Péter? Erre hátravonultunk a kocsma végébe. Őze keverteket kért, egyet elém tett, egyet maga elé. Ezt megittuk. Közben beszélt ’56-ról és arról, mi volt utána. Amikor befejeztük, odaszólt Gothárnak, hogy most már érti a gyerek. És akkor felvétel. Így már el tudtam képzelni, milyen a kevert íze, mert addig – 16 éves voltam akkor – soha nem kóstoltam.

MN: Tavaly, miután a Fidesz ismét kétharmaddal nyerte a választásokat, a csalódott ellenzéki fiatalok körében előkerült a film híres mondata, a „jó, hát akkor itt fogunk élni”. Annak fényében, hogy a film az ’56 utáni viszonyokról szól, arról, hogyan darálja be Köves Dini és Köves Gábor generációját a rendszer, ez azért elég lehangoló.

ZI: Nem tudtam, hogy ez előjött. De miért is ne. Egy nyomorult satuban vagyunk, nincs mese. Egy mai fiatal nem érezhet mást, csak azt, amire abban a korszakban, amikor a film játszódik, egyáltalán nem volt lehetősége, vagy ha igen, akkor sorompót kellett szakítani hozzá. Hogy el kell húzni innen, de villámgyorsan….

A teljes cikk a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvasható.

Előfizetésre és digitális vásárlásra itt van lehetőség.

Magyar Narancs

A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szükség lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következõ platformokon érhetõek el online, és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elõ egy évre, fél évre, negyed évre, egy hétre!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.