6 téma, ami ma már egyre kevésbé számít tabunak

  • Fizetett tartalom
  • 2024. június 21.

Támogatott tartalom

A társadalom folyamatosan változik: átalakul, hogy milyen eszközöket használunk, hogy milyen elfoglaltságaink vannak a mindennapokban, hogy milyen tempóban éljük az életünket – és persze az is, hogy milyen témákat beszélünk meg nyíltan. Kétségtelen, hogy embere – és persze kultúrája – válogatja, mi számít tabunak és mi nem, de általánosságban azt láthatjuk, hogy a világ soha nem volt annyira nyitott és szabadelvű, mint ma.

Emiatt a hozzáállásbeli átalakulás miatt az egyes témák folyamatosan veszítik el a tabuként való megítélésüket. Nézzük, hogy melyek azok a kérdéskörök, amelyekről ma már bátran beszélhetünk!

Mentális egészség

A hagyományosabb értékrenddel bíróktól gyakran hallhatjuk, hogy a mentális problémák, mint a depresszió vagy a szorongás, csak „kitalált, modernkori” gondok. Ez persze egyáltalán nem igaz, de őket sem hibáztathatjuk, amiért ez a benyomásuk, hiszen korábban, ha bárki ilyesmitől szenvedett, azt általában nem vállalta fel, nem beszélt róla. Ez persze nem csoda, hiszen nem is igazán tudták kezelni, vagy „hová tenni” a mentális problémákat. 

Ma már viszont egyre többen osztják meg tapasztalataikat a mentális zavarokkal kapcsolatban, ami remek dolog. Az ismeretek növekedése és a társadalomban zajló beszélgetések segítenek ugyanis abban, hogy csökkenjen az ezekkel kapcsolatban érzett szégyen, illetve az egész kérdéskört övező stigma.

6 téma, ami ma már egyre kevésbé számít tabunak

 
 

Szexuális orientáció

A szexuális orientáció és identitás ma már kevésbé számítanak tabunak, és egyre inkább elfogadottá válnak a világ legtöbb országában. Így az LMBTQ+ közösség jogai és kérdései is nyitottabb beszélgetéseket generálnak, ami segíti a megértést és az elfogadást – ebben természetesen a globalizációnak és a közösségi médiának is nagy szerepe van. Ezt a kérdést azonban néhány évtizeddel ezelőtt még sokkal kevésbé kezelték szabadon, a közösség tagjainak titkolózniuk, sőt akár bujkálniuk kellett, ami növelte a szégyenérzetet is. 

Női reprodukciós jogok

Az egészségügy terén a női reprodukciós jogok is kevésbé tabusítottak. A nők egyre bátrabban és nyíltabban állnak ki az abortuszhoz való jogukért, és ez a társadalomban egyfajta emancipációt és a női önrendelkezési jogok előretörését jelzi. Ehhez természetesen arra is szükség volt, hogy a nők folyamatosan küzdjék fel magukat az egyenjogúság felé. 

Szexuális gyakorlatok

Korábban egyáltalán nem volt szokás a szexuális gyakorlatokról, preferenciákról beszélni, még a párkapcsolatok tagjai is csak elvétve, kicsit szégyenkezve tudtak ezzel kapcsolatban megnyílni egymás előtt. A modern világban ez azonban már elfogadottabb. Tény, hogy nem számít ideális témának például egy vacsorabeszélgetéshez, de igenis nyitottabbá váltunk ezzel kapcsolatban.

Már nem kell kínosan éreznünk magunkat, ha megosztjuk a párunkkal, hogy mit szeretünk a hálószobában, hogy mi működik számunkra és mi nem. Bátran elmondhatjuk, hogy melyik pozíció a kedvencünk, vagy hogy szívesen kipróbálnánk valamilyen segédeszközt. Sőt: egyre többen már a barátaikkal is nyíltabban beszélnek arról, hogy milyen preferenciákkal rendelkeznek, ami sokat segít a szégyenérzet csökkentésében, hiszen láthatjuk, hogy ezen a téren sem vagyunk egészen különbözőek

Így ma már azt sem kell kínosnak éreznünk, hogy olykor pornófilmeket nézünk vagy éppen ha valamilyen segédeszközt használunk – hiszen mások is ugyanígy vannak ezzel! Míg régebben szégyenkezve léptünk be egy-egy szexboltba, ma már bátran válogathatunk a vibrátorok és egyéb kiegészítők között. És ha már szóba kerültek a vibrátorok: ugyanez a helyzet rajzolódik ki az önkielégítés körül is. A hagyományok szerint ez megvetendő dolog, ma már viszont jól tudjuk, hogy szinte mindenki csinálja.  

Diverzitás

A rassz és az etnikai hovatartozás témája egyre inkább előtérbe kerül, és a társadalom igyekszik megérteni, ezzel együtt pedig kezelni a különböző kultúrákból származó emberek egyenlőségi kérdéseit – legalábbis a világ nyitottabb országaiban ez jellemző. Ezzel párhuzamosan egyre nagyobb figyelem irányul az egyenlőség és az igazságosság felé: az emberek nyíltabban beszélnek a strukturális diszkrimináció és az egyenlőtlenségek elleni harcról. Ez pedig előtérbe hozta a rasszok közötti házasságok kérdését is: ma már a legtöbb országban ez teljesen természetes jelenség. 

Családon belüli erőszak

Ezen a téren még bőven akad fejlődnivalónk, hiszen mind a mai napig hatalmas problémát jelent a családon belüli erőszak, különösen azokban a társadalmakban, ahol a nőket nem tekintik egyenrangú félnek. (Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy ez még nálunk, a bizonyos szempontból fejlettnek tekinthető Magyarországon is fennálló gond.) Az viszont tény, hogy ma már egyre többen képesek beszélni a saját tapasztalataikról, hogy ezzel másokon segíthessenek. Ezzel ugyanis erőt adnak a többi, hasonló helyzetben élő nőnek, miközben életre hívtak számos ezzel foglalkozó szervezetet, ami egyfajta biztonsági hálóként szolgálhat.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.