6 téma, ami ma már egyre kevésbé számít tabunak

  • Fizetett tartalom
  • 2024. június 21.

Támogatott tartalom

A társadalom folyamatosan változik: átalakul, hogy milyen eszközöket használunk, hogy milyen elfoglaltságaink vannak a mindennapokban, hogy milyen tempóban éljük az életünket – és persze az is, hogy milyen témákat beszélünk meg nyíltan. Kétségtelen, hogy embere – és persze kultúrája – válogatja, mi számít tabunak és mi nem, de általánosságban azt láthatjuk, hogy a világ soha nem volt annyira nyitott és szabadelvű, mint ma.

Emiatt a hozzáállásbeli átalakulás miatt az egyes témák folyamatosan veszítik el a tabuként való megítélésüket. Nézzük, hogy melyek azok a kérdéskörök, amelyekről ma már bátran beszélhetünk!

Mentális egészség

A hagyományosabb értékrenddel bíróktól gyakran hallhatjuk, hogy a mentális problémák, mint a depresszió vagy a szorongás, csak „kitalált, modernkori” gondok. Ez persze egyáltalán nem igaz, de őket sem hibáztathatjuk, amiért ez a benyomásuk, hiszen korábban, ha bárki ilyesmitől szenvedett, azt általában nem vállalta fel, nem beszélt róla. Ez persze nem csoda, hiszen nem is igazán tudták kezelni, vagy „hová tenni” a mentális problémákat. 

Ma már viszont egyre többen osztják meg tapasztalataikat a mentális zavarokkal kapcsolatban, ami remek dolog. Az ismeretek növekedése és a társadalomban zajló beszélgetések segítenek ugyanis abban, hogy csökkenjen az ezekkel kapcsolatban érzett szégyen, illetve az egész kérdéskört övező stigma.

6 téma, ami ma már egyre kevésbé számít tabunak

 
 

Szexuális orientáció

A szexuális orientáció és identitás ma már kevésbé számítanak tabunak, és egyre inkább elfogadottá válnak a világ legtöbb országában. Így az LMBTQ+ közösség jogai és kérdései is nyitottabb beszélgetéseket generálnak, ami segíti a megértést és az elfogadást – ebben természetesen a globalizációnak és a közösségi médiának is nagy szerepe van. Ezt a kérdést azonban néhány évtizeddel ezelőtt még sokkal kevésbé kezelték szabadon, a közösség tagjainak titkolózniuk, sőt akár bujkálniuk kellett, ami növelte a szégyenérzetet is. 

Női reprodukciós jogok

Az egészségügy terén a női reprodukciós jogok is kevésbé tabusítottak. A nők egyre bátrabban és nyíltabban állnak ki az abortuszhoz való jogukért, és ez a társadalomban egyfajta emancipációt és a női önrendelkezési jogok előretörését jelzi. Ehhez természetesen arra is szükség volt, hogy a nők folyamatosan küzdjék fel magukat az egyenjogúság felé. 

Szexuális gyakorlatok

Korábban egyáltalán nem volt szokás a szexuális gyakorlatokról, preferenciákról beszélni, még a párkapcsolatok tagjai is csak elvétve, kicsit szégyenkezve tudtak ezzel kapcsolatban megnyílni egymás előtt. A modern világban ez azonban már elfogadottabb. Tény, hogy nem számít ideális témának például egy vacsorabeszélgetéshez, de igenis nyitottabbá váltunk ezzel kapcsolatban.

Már nem kell kínosan éreznünk magunkat, ha megosztjuk a párunkkal, hogy mit szeretünk a hálószobában, hogy mi működik számunkra és mi nem. Bátran elmondhatjuk, hogy melyik pozíció a kedvencünk, vagy hogy szívesen kipróbálnánk valamilyen segédeszközt. Sőt: egyre többen már a barátaikkal is nyíltabban beszélnek arról, hogy milyen preferenciákkal rendelkeznek, ami sokat segít a szégyenérzet csökkentésében, hiszen láthatjuk, hogy ezen a téren sem vagyunk egészen különbözőek

Így ma már azt sem kell kínosnak éreznünk, hogy olykor pornófilmeket nézünk vagy éppen ha valamilyen segédeszközt használunk – hiszen mások is ugyanígy vannak ezzel! Míg régebben szégyenkezve léptünk be egy-egy szexboltba, ma már bátran válogathatunk a vibrátorok és egyéb kiegészítők között. És ha már szóba kerültek a vibrátorok: ugyanez a helyzet rajzolódik ki az önkielégítés körül is. A hagyományok szerint ez megvetendő dolog, ma már viszont jól tudjuk, hogy szinte mindenki csinálja.  

Diverzitás

A rassz és az etnikai hovatartozás témája egyre inkább előtérbe kerül, és a társadalom igyekszik megérteni, ezzel együtt pedig kezelni a különböző kultúrákból származó emberek egyenlőségi kérdéseit – legalábbis a világ nyitottabb országaiban ez jellemző. Ezzel párhuzamosan egyre nagyobb figyelem irányul az egyenlőség és az igazságosság felé: az emberek nyíltabban beszélnek a strukturális diszkrimináció és az egyenlőtlenségek elleni harcról. Ez pedig előtérbe hozta a rasszok közötti házasságok kérdését is: ma már a legtöbb országban ez teljesen természetes jelenség. 

Családon belüli erőszak

Ezen a téren még bőven akad fejlődnivalónk, hiszen mind a mai napig hatalmas problémát jelent a családon belüli erőszak, különösen azokban a társadalmakban, ahol a nőket nem tekintik egyenrangú félnek. (Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy ez még nálunk, a bizonyos szempontból fejlettnek tekinthető Magyarországon is fennálló gond.) Az viszont tény, hogy ma már egyre többen képesek beszélni a saját tapasztalataikról, hogy ezzel másokon segíthessenek. Ezzel ugyanis erőt adnak a többi, hasonló helyzetben élő nőnek, miközben életre hívtak számos ezzel foglalkozó szervezetet, ami egyfajta biztonsági hálóként szolgálhat.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.