6 téma, ami ma már egyre kevésbé számít tabunak

  • Fizetett tartalom
  • 2024. június 21.

Támogatott tartalom

A társadalom folyamatosan változik: átalakul, hogy milyen eszközöket használunk, hogy milyen elfoglaltságaink vannak a mindennapokban, hogy milyen tempóban éljük az életünket – és persze az is, hogy milyen témákat beszélünk meg nyíltan. Kétségtelen, hogy embere – és persze kultúrája – válogatja, mi számít tabunak és mi nem, de általánosságban azt láthatjuk, hogy a világ soha nem volt annyira nyitott és szabadelvű, mint ma.

Emiatt a hozzáállásbeli átalakulás miatt az egyes témák folyamatosan veszítik el a tabuként való megítélésüket. Nézzük, hogy melyek azok a kérdéskörök, amelyekről ma már bátran beszélhetünk!

Mentális egészség

A hagyományosabb értékrenddel bíróktól gyakran hallhatjuk, hogy a mentális problémák, mint a depresszió vagy a szorongás, csak „kitalált, modernkori” gondok. Ez persze egyáltalán nem igaz, de őket sem hibáztathatjuk, amiért ez a benyomásuk, hiszen korábban, ha bárki ilyesmitől szenvedett, azt általában nem vállalta fel, nem beszélt róla. Ez persze nem csoda, hiszen nem is igazán tudták kezelni, vagy „hová tenni” a mentális problémákat. 

Ma már viszont egyre többen osztják meg tapasztalataikat a mentális zavarokkal kapcsolatban, ami remek dolog. Az ismeretek növekedése és a társadalomban zajló beszélgetések segítenek ugyanis abban, hogy csökkenjen az ezekkel kapcsolatban érzett szégyen, illetve az egész kérdéskört övező stigma.

6 téma, ami ma már egyre kevésbé számít tabunak

 
 

Szexuális orientáció

A szexuális orientáció és identitás ma már kevésbé számítanak tabunak, és egyre inkább elfogadottá válnak a világ legtöbb országában. Így az LMBTQ+ közösség jogai és kérdései is nyitottabb beszélgetéseket generálnak, ami segíti a megértést és az elfogadást – ebben természetesen a globalizációnak és a közösségi médiának is nagy szerepe van. Ezt a kérdést azonban néhány évtizeddel ezelőtt még sokkal kevésbé kezelték szabadon, a közösség tagjainak titkolózniuk, sőt akár bujkálniuk kellett, ami növelte a szégyenérzetet is. 

Női reprodukciós jogok

Az egészségügy terén a női reprodukciós jogok is kevésbé tabusítottak. A nők egyre bátrabban és nyíltabban állnak ki az abortuszhoz való jogukért, és ez a társadalomban egyfajta emancipációt és a női önrendelkezési jogok előretörését jelzi. Ehhez természetesen arra is szükség volt, hogy a nők folyamatosan küzdjék fel magukat az egyenjogúság felé. 

Szexuális gyakorlatok

Korábban egyáltalán nem volt szokás a szexuális gyakorlatokról, preferenciákról beszélni, még a párkapcsolatok tagjai is csak elvétve, kicsit szégyenkezve tudtak ezzel kapcsolatban megnyílni egymás előtt. A modern világban ez azonban már elfogadottabb. Tény, hogy nem számít ideális témának például egy vacsorabeszélgetéshez, de igenis nyitottabbá váltunk ezzel kapcsolatban.

Már nem kell kínosan éreznünk magunkat, ha megosztjuk a párunkkal, hogy mit szeretünk a hálószobában, hogy mi működik számunkra és mi nem. Bátran elmondhatjuk, hogy melyik pozíció a kedvencünk, vagy hogy szívesen kipróbálnánk valamilyen segédeszközt. Sőt: egyre többen már a barátaikkal is nyíltabban beszélnek arról, hogy milyen preferenciákkal rendelkeznek, ami sokat segít a szégyenérzet csökkentésében, hiszen láthatjuk, hogy ezen a téren sem vagyunk egészen különbözőek

Így ma már azt sem kell kínosnak éreznünk, hogy olykor pornófilmeket nézünk vagy éppen ha valamilyen segédeszközt használunk – hiszen mások is ugyanígy vannak ezzel! Míg régebben szégyenkezve léptünk be egy-egy szexboltba, ma már bátran válogathatunk a vibrátorok és egyéb kiegészítők között. És ha már szóba kerültek a vibrátorok: ugyanez a helyzet rajzolódik ki az önkielégítés körül is. A hagyományok szerint ez megvetendő dolog, ma már viszont jól tudjuk, hogy szinte mindenki csinálja.  

Diverzitás

A rassz és az etnikai hovatartozás témája egyre inkább előtérbe kerül, és a társadalom igyekszik megérteni, ezzel együtt pedig kezelni a különböző kultúrákból származó emberek egyenlőségi kérdéseit – legalábbis a világ nyitottabb országaiban ez jellemző. Ezzel párhuzamosan egyre nagyobb figyelem irányul az egyenlőség és az igazságosság felé: az emberek nyíltabban beszélnek a strukturális diszkrimináció és az egyenlőtlenségek elleni harcról. Ez pedig előtérbe hozta a rasszok közötti házasságok kérdését is: ma már a legtöbb országban ez teljesen természetes jelenség. 

Családon belüli erőszak

Ezen a téren még bőven akad fejlődnivalónk, hiszen mind a mai napig hatalmas problémát jelent a családon belüli erőszak, különösen azokban a társadalmakban, ahol a nőket nem tekintik egyenrangú félnek. (Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy ez még nálunk, a bizonyos szempontból fejlettnek tekinthető Magyarországon is fennálló gond.) Az viszont tény, hogy ma már egyre többen képesek beszélni a saját tapasztalataikról, hogy ezzel másokon segíthessenek. Ezzel ugyanis erőt adnak a többi, hasonló helyzetben élő nőnek, miközben életre hívtak számos ezzel foglalkozó szervezetet, ami egyfajta biztonsági hálóként szolgálhat.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.