Attila opera: varázslatos animációs környezet, monumentális zene a Margitszigeten

  • Támogatott tartalom
  • 2023. augusztus 3.

Támogatott tartalom

A tavalyi bemutatón aratott elsöprő siker után idén augusztus 12-én újra visszatér a Margitszigeti Színház színpadára Attila története, egyedülálló filmes látványvilággal, hangzással és fantasztikus jelmezekkel.

Attila hun királyt az „Isten ostora” névvel illették, de hódításai mögött egy karizmatikus, éles eszű, megfontolt uralkodó állt, aki Verdi képzeletét is megragadta. Az olasz zeneszerző, aki egyedüliként írt az uralkodóról zenei művet, remekműve nem csupán a legendás, korát meghaladó királyt, hanem magát az embert is bemutatja. A tavalyi bemutatón aratott elsöprő sikert követően idén augusztus 12-én újra visszatér a Margitszigeti Színház nagy múltú színpadára Attila története, világszerte egyedülálló filmes látványvilággal, monumentális hangzással és szemet gyönyörködtető, fantasztikus jelmezekkel.

Bár a darabot a világ számos színpadán lehet látni, a hazai közönség csak a Margitszigeten élvezheti. A címszerepet John Relyea, napjaink egyik legjobb basszusa alakítja majd.

Az előadáshoz kapcsolódóan egy kiállítást is megtekinthet a közönség Attila, hun király életéről, hiteles történelmi források alapján.

A kanadai John Relyea napjaink egyik legjobb basszusa és Attila szerepének egyik legkarizmatikusabb megformálója. 30 éves karrierje során Relyea a világ leghíresebb operaházaiban szerepelt, köztük a Metropolitan Operában, a San Francisco Operában, a chicagói Lyric Operában, a Seattle Operában, a Canadian Opera Company-ban, a La Scala-ban, a Royal Opera House Covent Garden-ben, a Párizsi Operában, a Bayerische Staatsoper-ben, a hamburgi Állami Operában, a Bécsi Állami Operában, Róma, Nápoly, és Palermo színházaiban, a Theater an der Wien és a Mariinksy Színház színpadán.

„Attila valójában a férfi ősi oldalát, az erős férfi energiát testesíti meg. Azt hiszem, így zsigeri szinten szólít meg - egy olyan energia megtalálása, amely versenyezni, győzni, uralkodni akar. Ugyanakkor nagyfokú magabiztosságot és összpontosítást is érez. Azt kell mondanom, hogy számomra az Attila egy egyedülálló opera.” - mondta el John Relyea. “A színpadon mindig az a célom, hogy elveszítsem magam a karakteremben. Hiszem, hogy az előadásnak a legjobb esetben is átváltoztatónak kell lennie. Ha összekapcsolódunk a zene, a szöveg és a karakter erejével, mindez nagyon is lehetséges” - tette hozzá.

A nézői visszajelzések miatt is döntött úgy a színház, hogy 2023-ban ismét műsorra tűzi az előadást. A legendás hun hadvezér történetét bemutató Attila ugyanis azon színházi élmények egyike, melyek legvégén az utolsó szólam kicsengését követő tapsvihar előtti pillanatnyi csöndben, édes mámoros borzongással csak arra tudunk gondolni: “ezt újra látni kell!”.

A világszerte példátlan óriás led fal alkotta díszlet, a pompás jelmezek, a fülbemászó, erőteljes dallamok és az emberfeletti énekhangok felejthetetlenné, már-már megismételhetetlenné teszik a darabot.

“Múlt és jövő, klasszikus és modern találkozása, még nyugati mércével is igazi látványtechnikai bravúr ez a produkció” – mondta Bán Teodóra, a Margitszigeti Színház ügyvezető igazgatója, az Attila operabemutató művészeti vezetője és kreatív producere. Odabella szerepét a Liszt-díjas és további számos elismeréssel büszkélkedhető érdemesművész, a Magyar Állami Operaház magánénekese, Rálik Szilvia alakítja majd. Mellette Foresto, aquileiai lovag szerepében a mesés nemzetközi énekes karriert befutott László Boldizsár, Ezio generális szerepében az Opera egyik legkiválóbb, nélkülözhetetlen művésze, a debrecenben született bariton, Haja Zsolt, valamint Leó pápa köntösébe bújva az Artisjus díjas Gábor Géza varázsolják majd egy a nagyérdeműt.

Az előadás rendezője Aczél András, a szenvedélyesen erőteljes, lebilincselő koreográfiákat Feledi János álmodta meg, míg a világítás és látvány Madarász János ‘Madár’,  Dobó Kata, a jelmezek pedig Kentaur keze munkáját dicsérik.

JEGYVÁSÁRLÁS: https://margitszigetiszinhaz.jegy.hu/program/giuseppe-verdi-attila-opera-142808/918721?utm_source=attila&utm_medium=attila&utm_campaign=attila

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.