Attila opera: varázslatos animációs környezet, monumentális zene a Margitszigeten

  • Támogatott tartalom
  • 2023. augusztus 3.

Támogatott tartalom

A tavalyi bemutatón aratott elsöprő siker után idén augusztus 12-én újra visszatér a Margitszigeti Színház színpadára Attila története, egyedülálló filmes látványvilággal, hangzással és fantasztikus jelmezekkel.

Attila hun királyt az „Isten ostora” névvel illették, de hódításai mögött egy karizmatikus, éles eszű, megfontolt uralkodó állt, aki Verdi képzeletét is megragadta. Az olasz zeneszerző, aki egyedüliként írt az uralkodóról zenei művet, remekműve nem csupán a legendás, korát meghaladó királyt, hanem magát az embert is bemutatja. A tavalyi bemutatón aratott elsöprő sikert követően idén augusztus 12-én újra visszatér a Margitszigeti Színház nagy múltú színpadára Attila története, világszerte egyedülálló filmes látványvilággal, monumentális hangzással és szemet gyönyörködtető, fantasztikus jelmezekkel.

Bár a darabot a világ számos színpadán lehet látni, a hazai közönség csak a Margitszigeten élvezheti. A címszerepet John Relyea, napjaink egyik legjobb basszusa alakítja majd.

Az előadáshoz kapcsolódóan egy kiállítást is megtekinthet a közönség Attila, hun király életéről, hiteles történelmi források alapján.

A kanadai John Relyea napjaink egyik legjobb basszusa és Attila szerepének egyik legkarizmatikusabb megformálója. 30 éves karrierje során Relyea a világ leghíresebb operaházaiban szerepelt, köztük a Metropolitan Operában, a San Francisco Operában, a chicagói Lyric Operában, a Seattle Operában, a Canadian Opera Company-ban, a La Scala-ban, a Royal Opera House Covent Garden-ben, a Párizsi Operában, a Bayerische Staatsoper-ben, a hamburgi Állami Operában, a Bécsi Állami Operában, Róma, Nápoly, és Palermo színházaiban, a Theater an der Wien és a Mariinksy Színház színpadán.

„Attila valójában a férfi ősi oldalát, az erős férfi energiát testesíti meg. Azt hiszem, így zsigeri szinten szólít meg - egy olyan energia megtalálása, amely versenyezni, győzni, uralkodni akar. Ugyanakkor nagyfokú magabiztosságot és összpontosítást is érez. Azt kell mondanom, hogy számomra az Attila egy egyedülálló opera.” - mondta el John Relyea. “A színpadon mindig az a célom, hogy elveszítsem magam a karakteremben. Hiszem, hogy az előadásnak a legjobb esetben is átváltoztatónak kell lennie. Ha összekapcsolódunk a zene, a szöveg és a karakter erejével, mindez nagyon is lehetséges” - tette hozzá.

A nézői visszajelzések miatt is döntött úgy a színház, hogy 2023-ban ismét műsorra tűzi az előadást. A legendás hun hadvezér történetét bemutató Attila ugyanis azon színházi élmények egyike, melyek legvégén az utolsó szólam kicsengését követő tapsvihar előtti pillanatnyi csöndben, édes mámoros borzongással csak arra tudunk gondolni: “ezt újra látni kell!”.

A világszerte példátlan óriás led fal alkotta díszlet, a pompás jelmezek, a fülbemászó, erőteljes dallamok és az emberfeletti énekhangok felejthetetlenné, már-már megismételhetetlenné teszik a darabot.

“Múlt és jövő, klasszikus és modern találkozása, még nyugati mércével is igazi látványtechnikai bravúr ez a produkció” – mondta Bán Teodóra, a Margitszigeti Színház ügyvezető igazgatója, az Attila operabemutató művészeti vezetője és kreatív producere. Odabella szerepét a Liszt-díjas és további számos elismeréssel büszkélkedhető érdemesművész, a Magyar Állami Operaház magánénekese, Rálik Szilvia alakítja majd. Mellette Foresto, aquileiai lovag szerepében a mesés nemzetközi énekes karriert befutott László Boldizsár, Ezio generális szerepében az Opera egyik legkiválóbb, nélkülözhetetlen művésze, a debrecenben született bariton, Haja Zsolt, valamint Leó pápa köntösébe bújva az Artisjus díjas Gábor Géza varázsolják majd egy a nagyérdeműt.

Az előadás rendezője Aczél András, a szenvedélyesen erőteljes, lebilincselő koreográfiákat Feledi János álmodta meg, míg a világítás és látvány Madarász János ‘Madár’,  Dobó Kata, a jelmezek pedig Kentaur keze munkáját dicsérik.

JEGYVÁSÁRLÁS: https://margitszigetiszinhaz.jegy.hu/program/giuseppe-verdi-attila-opera-142808/918721?utm_source=attila&utm_medium=attila&utm_campaign=attila

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.